Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-11-16 / 46. szám

Négyszemközt DOMÁNY KLÁRA El kell mondanom valakinek — ült le a szerelő egy pillanatra. Letette a kezében lévő szerszámot és nagyot sóhajtott. Alacsony, kopaszodó, hízásnak induló férfi volt, kék overállt viselt, kockás ingjének felső két gombját nyitva hagyta a hőség miatt. A víz­csapot javította a konyhában. El kell mondanom — ismételte és rám nézett bíztatást várva. — Hallgatom — bólintottam. Körülményesen rágyújtott, kifújta a beszívott füstöt. — Néhány éve hazalátogattunk — kezdte nehéz­kesen. Nem nézett rám a szeme eltévedt, könnyebb volt a falnak vallania és mégis nekem, éreztem választ sem vár a szavaira, inkább csak kikivánkozott belőle a történet, talán, hogy ő maga is tisztán lássa végre. — Mondom, hazalátogattunk — ismételte — Még mindig így mondom haza, Magyarországra, pedig­­ már húsz éve is elmúlt, hogy Evanstonban lakunk. Annak rendje és módja szerint végiglátogattuk a rokonokat, nagynénit, nagybácsit, apait, anyait, ahogy illik. A visszaindulás előtti napon öcsém na­gyobbik fia félrehúzott a konyhába. — Pali bácsi — könyörgött, — hívjon meg ben­nünket Amerikába! Nem megyünk itt semmire! — Amerikában is dolgozni kell a pénzért — mondtam. Messziről minden könnyebbnek látszik. — Tudjuk — bólintott gyorsan — de ott legalább érdemes. Jöttek-mentek a levelek végül is elküldtük a meg­hívót. Ki is jöttek a fiatalok, körül is néztek, itt is­ maradtak. Velünk laktak hónapokig. Én szerettem őket kérem, de a második hónap után megkérdeztem a fiatalembert, nem akar-e a szerelésben segíteni? Munkával az idő is gyorsabban megy, tétlenül az órák csak nyúlnak a mutatók mint­ha megállnának. Nem akart velem dolgozni. A szak­májában akart elhelyezkedni, grafikus volt, tervező­irodán dolgozott, angolul nem beszélt. Hát kérem mondja meg, hol tudtam volna én rajzolói állást szerezni neki? Újra szívott a cigarettából. Szemem a kezére tévedt melyen meglátszott a kemény fizikai munka, bal mutatóujján piszkos kötés árulkodott egy nem­régen elszenvedett balesetről. — Végül is az asszonyka elhelyezkedett egy gyár­ban, — folytatta a történetet. — Jól keresett, sokat túlórázott, szorgalmas teremtés. A pénzt kocsira, színes tévére, ruhára költötték. Közben nálunk lak­tak, amíg a feleségem meg nem elégelte. Egy hónapja hosszú könyörgés után végre elköltöztek. Azóta mi vagyunk a rosszak. A szemünkre hányják, hogy amíg mi szép, nagy házat tartunk, addig ők egy háló­­szobás lakásban fuldokolnak. Fáj nekik, hogy mi évente kétszer megyünk nyaralni, míg ők egy centet sem tudnak félretenni. Húsz éve vagyunk itt , só­hajtott. Éjt nappallá téve dolgoztunk a feleségemmel míg megvettük a házat, kitanítottuk a két gyereket. Hát nem érdemeljük meg, hogy nyugtunk legyen? A hazai rokonok sem olyan kedvesek, mint azelőtt, öcsém haragszik, a felesége nem is válaszolt a leve­lünkre. Hát mondja megérte? Ha eszembe jut, hogy könyörögtek a meghívásért, elszorul a szívem. — A csap most már rendben lesz — legyintett. Ha mégis baj lenne, hívjon! A múlt héten újra csöpögni kezdett a csap. Tár­csáztam a megadott számot, egy monoton női hang közölte, hogy a telefont kikötötték. Tegnap tudtam meg, hogy elköltöztek Chica­góból. A tervezettnél néhány évvel korábban tele­pültek le Floridába... Peking jövedelmező kölcsöne az amerikai adófizetők pénzén A Kínai Népköztársa­ság hovatovább a Nyu­gat kedvencévé válik és ez a körülmény érdekes és gyakran nem jelen­téktelen előnyökkel jár Peking számára. A kommunista Kína a közelmúltban valamivel több, mint egybillió dol­lárt vett kölcsön a Világ­banktól. Ennek az ösz­­szegnek az egyharmada az amerikai adófizetők pénzéből származik. A kölcsönt Kínának nem kell csak ötven év múl­va visszafizetnie, ugyan­ekkor azonban Peking a Világbanktól felvett köl­csön összeget más orszá­goknak kölcsön adta a jelenlegi nemzetközi ka­matlábat felszámítva, ami annál is figyelemre méltóbb, ha meggondol­juk: a Kínai Népköztár­saságnak egyáltalában nem kell kamatot fizet­nie ezután az összeg után. A kölcsönt az „Inter­national Development Assocation” (IDA) fo­lyósította Kínának. Az IDA a Világbank egyik hivatalos szervezete és feladata az, hogy hosz­­szúlejáratú, kamatmen­tes kölcsönöket nyújt­son a nagyon szegény or­szágnak. Az igazság azonban az, hogy a Kí­nai Népköztársaság je­lenlegi gazdasági és pénzügyi helyzete ki­váló és Kína egyáltalá­ban nem sorolható a „szegény” nemzetek közé. Jerry Lewis, ameri­kai kongresszusi képvi­selő (R-Calif.) ezzel kap­csolatban a következő­ket mondta az újságírók­nak: — Kommunista Kína azok közé az országok közé tartozik, amelyek­nek hitele az egész vilá­gon a legjobb. Tény az hogy Kína nagyobb ösz­­szeget kölcsönöz a vi­lág országainak, mint amennyit kölcsön vesz Ezenfelül. Kína jelenleg egyike a világ hat olyan országának, amelyek a legtöbb külföldi nemes­valutát tartják birto­kukban. Sid Taylor, a „Natio­nal Taxpayers Union” igazgatójának (Wa­shington, D.C.) kom­mentárja: — Felháborító, hogy miközben állandóan, ar­ról beszélünk, hogy sa­ját deficitünket csök­kentsük, sokbillió dollár hosszúlejáratú, kamat­mentes kölcsönöket nyújtunk olyan orszá­goknak, mint például a kommunista Kína. Amerika magasabb ösz­­szeggel tartozik más or­szágoknak, mint ameny­­nyivel más országok tartoznak nekünk és ugyanekkor hozzásegít­jük Kommunista Kínát ahhoz, hogy amerikai pénzen más országok­nak magas kamatra pénzt kölcsönözzön. Ez az egész dolog, majd­nem hihetetlen! " ig Újra kapható! DOMÁNY KLÁRA nagysikerű angol nyelvű regénye: Sweet love, bitter honey ! A 240 oldalas kötet ára szállítással együtt $9.­! Megrendelhető: Domány Klára 1236 W. Farwell Chicago, IL 60626 Kívánságra a szerző dedikálja művét. 22. ■CL ■C_ a ti tz. rejtvény helyes megfejtése: — Az ‘utolsó mohikán — Nagy Uugám­­tottagy — Nyomkereső — Börharisnya. vízszintes: 1. Nagy félsziget..8. Nagy?" megaláz 14. Panius római író mondása s'könyvről; folytatása a függ. 1». «•«** zárt betű Itt: 7. 18. Pravoszláv szentkép. H Rémhajó 18 Hordógerenda. 19. Sereg. M. Mezzoszoprén szerep Mmcagni: „A ka 14 A ruténium vegyjele. II. Mutató inLmán 18 A „Doktor Fanatus" írója, építőjének Arkus. 18. Támasztószerv. 41. „O. ° ’ SToapua dala. 41. Növényevő hal. 44. NemS’bSL 45. If^iSiába eltett betű. 48. Te meg én. 48. Négyiapu. S­hSvm! II. Egy kevéssé. 58. Az „Ezerjó” lustája. 54. Anekdota. 57. Ju­­goszláv város a Száva partján. 51. A “SStog vSte”. 81. A volt királyi pa­­lota neve Belgrádban. 81. Domb. Függőleges: 1. Idegen Anna. 1. Foly­­tonossági hiány van rajta — tajszaval. 3. Pozitív pólus. 4. A kén, a szén és a nitrogén vegyjele. 5. Kettős betű. 6. Pa­­pagálynév. 7. A jelzett tárgy alatti hely­ről. 8. Mértani testek alkotója. 8. Kiej­tett betű. 10. Vízi állat­­ névelővel. 11. ... Angeles. 12. Nagy ütőerejű kártyalap. 13. zivinal. 15. ... Sumac, neves perui énekesnő. 18. A mondás befejezése; zárt betűk: O. M. 20. Flagoria. 11. Rosta. 14. „ ... Roy”, Walter Scott regénye. 15. A Jelzett tárgy előtti helyre. 57. Annyi mint rév. 20. Svájci üdülőhely. 80. Jelen­tése ugyanaz, mint a vízsz. 15. sz. sor­nak. 31. Reszket. 14. Az első és a harma­dik között helyezkedik el. 38. A Duna mellékvize Romániában. 37. Szeszes Ital. 40 Azonos betűk. 43. Kíváncsian tuda­kol. 48. Női név. 48. ,­... Vanna”, Mau­rice Maeterlinck drámája. 80. Török nagyúr. 51. Örmény személynév (..­­ Ha­­csaturján). 53. Ez fáj a fogban. 53. Hang­sor. SS. Álljunk csak meg! 58. Angol szi­get motorversenyek színhelye. 87. A bor és a nitrogén vegyjele. 51. Apaállat. M. •y-vA egynemű betűi. 60. Határozói* Ige­név végződés. • 2.3 **s 6H■ 3 9 fo // f7 "■ Uf — /fi i■ 17 J■ ter /9 i■ 20■ 2/1 22 23B■ 7"■1■? ■ 27 ■ lő 29■ " 7­■ *2 35■ ja■ ” 39 40■1 i■i ■ * 4+ r■ V5"i■ “■ ■ V6 «9■ BL2■ “ 5* —L 5-e SQ■ 1 ■ " 1 40 9. oldal A Challenger űrrepülőgép amerikai— nyugatnémet közös vállalkozásra indult Bizonyára emléke­zünk még, hogy a szov­jet kozmonauták az utol­só évek folyamán több­ször felvitték más orszá­gok állampolgárait a vi­lágűrbe. Az ilyen esete­ket mindig a szocialista táboron belüli együtt­működés nagyszerű pél­dájaként ünnepelték. Az amerikai asztronauták­nak eddig csak kevés vendégük volt. De a kö­vetkező repülésüknél a nemzetközi együttmű­ködés még nagyobb sza­­bású példáját adják majd. Ennél a repülés­nél ugyanis az egész gépet a nyugatnémet kutatók rendelkezésé­re bocsátják, így Nyu­­gat-Németországban azt is mondják, hogy ez ki­zárólag német űrrepülés lesz. A repülés október 30- án kezdődött és a Chal­lenger nevű gépet hasz­nálják a végrehajtásá­nál. A Challenger termé­szetesen Cape Canave­­ral-ről száll fel és ame­rikai asztronauták veze­tik. A nyugat-németek­nek ugyanis nincsen in­dítóállásuk és olyan asztronautájuk sem, aki vezetni tudna. Tehát a „német űrrepülés” túl­zó kifejezés. De nem nagy túlzás. Mert a Challenger rakodóteré­ben a Nyugat-Európá­­ban készült Spacelab nevű kutatószerkezet lesz, amelynek építését túlnyomóan a bonni kor­mány finanszírozta. És a Spacelab műszereit, il­letőleg kísérleti beren­dezéseit elsősorban két nyugatnémet tudós asztronauta kezeli, aki öt amerikai űrhajóst kí­sér. A nyugat­németeket még egy holland asztro­nauta is segíti , ami to­vább növeli a repülés nemzetközi jellegét. De a kísérletek elvégzését nem amerikaiak, hanem a németek irányítják. Erre a célra München közelében, Oberpfaffen­­hofenben külön vezető­központot építettek. A Challenger rádiója a kísérletek eredményeit is ehhez a német köz­ponthoz továbbítja. A Challenger parancs­noka az amerikai Henry Hartsfield, a két német tudós-asztronauta Rein­hard Furrer és Ernst Messerschmid, holland kollégájukat Wubbo Oc­­kelsnek hívják. A három európait természetesen Amerikában készítették elő feladataik elvégzé­sére. Furrer a napok­ban Cape Canaveral-en ezeket részletesebben is ismertette. Elmondta hogy a Spacelab beren­dezéseivel 76 különböző kísérletet végeznek. Ezek túlnyomóan nagy része technológiai jel­legű, de néhány közü­lük orvosi célokat is szolgál. A repülésen új­ra tanulmányozzák az új betegséget és azt, hogy ezt hogyan vált­hatja ki a belső fülben lévő egyensúlyérzékelő szerv. A Challenger techno­lógiai kísérleteihez szük­séges berendezéseket nyugatnémet magán­­vállalatok dolgozták ki, és ezek is értékelik ki az eredményeiket. Pél­dául a Kruppkonszern berendezéseivel azt vizsgálják, hogyan le­het a súlytalanság álla­potában könnyű és még­is szilárd fémeket elő­állítani: a Wacker— Chemie készülékeivel az elektronikában hasz­nált szilícium kristá­lyok jobb készítési mód­ját akarják kidolgozni. A nyugatnémetek a technológiának ezen a két területén kétségkí­vül az első helyen állnak a világon. Az űrrepülő­gépen folytatott kísérle­tekkel előnyüket valószí­nűleg fokozni is tudják. Megjelent Saáry Éva Százféle szerelem című verseskötete, a szerző művészi fedőlapjával és illusztrációival. 216 oldal. Megrendelhető 24 svájci frank (10 dollár) + postaköltség beküldésével az alábbi címen: Éva Saáry, Via Scuole 10, CH-6900- Lugano, Cassarate. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! M­ikes Kelemennel a tengerparton Vajda Albert Különös és megma­gyarázhatatlan ötlettel magammal vittem a tengerparti strandra Mi­kes Kelemen törökor­szági leveleit tartalma­zó könyvet. Diákkorom kedvenc olvasmányai közé tartozott, mert ne­gyedik realista korom­ban megalakítottuk a kuruc csoportot, amely­ben nem tudtam eldön­teni, hogy Bercsényi Miklós legyek-e, vagy Mikes Kelemen? A kér­dés hamarosan eldőlt, mert az osztályból senki sem akart labanc lenni, már­pedig hogyan hajt­hattunk volna végre hő­si cselekedeteket a ját­szótéren, mint Rákóczi kuruc vitézei, ha nincsen labanc ellenség. Most, jó néhány évti­zed után, leültem a könyvvel a part egy ár­nyékos pontjára és óha­tatlanul arra kellett gon­dolnom, micsoda furcsa iróniája ez a sorsnak. Mikes Kelemen egye­dül hallgatta a Márvány tenger mormolását Tö­rökországban, én pedig a Mexikói Öböl tenger­vizének zúgását hallga­tom Floridában és az utolsó bujdosó ízes, szívet-lelket megmarko­ló sorait olvasom. Igazán távol áll tő­lem, hogy bármiféle párhuzamot vonjak a Rákóczi-féle szabad­ságharc bujdosói és az 1956-os szabadságharc menekültjei között. De, ahogy olvasom Mikes leveleit, akarva-akarat­­lan összekapcsolódik bennem a régmúlt a je­lennel. Mikesék 1720. április 24-én érkeztek Rodostóba. Én kerek 164 évvel később, 1984. áp­rilis 24-én érkeztem Sa­rasotába. Mikes leírja, hogy ki Bercsényi Miklós, mind- ki járt az odaérkezés után, 1 p­anagramát csinált a vá­­n­ros nevéből, vagyis Ro­dostó minden betűjét a felhasználta, hogy ért­­é­kető magyar szót alkos­­s­­on belőle, így lett Ro­­s­dostóból — ostorod, írja­­ Mikes Kelemen. '■ Amikor én megérkez- ' tem Sarasotába, ben-­­­nem is felmerült, hogy a­­ város nevének betűiből­­ értelmes magyar szót­­ kellene alkotnom, de az * ötletet elvetettem.­­ A fejedelem és kísér­­­rete, Mikes Kelemen-­­ nel egyetemben, gályán­­ érkezett Rodostóba,­­ hogy a kikötőben lóra kapjanak. Az örmények * negyedében jelöltek ki 1 szállást részükre és —­­ amint azt Mikes olyan­­ elevenen és jóízűen leír­ja — az örmények azon­nal futottak a kádihoz, a török bíróhoz és elmond­ták: azt hallották, hogy a magyarok roppant ve­szélyesek a lányokra, asszonyokra nézve. Úgy történt, írja Mikes Ke­lemen, hogy egy Pápai Gáspár nevű magyar éppen a kádinál volt és megnyugtatta az örmé­nyeket, ne féltsék a fe­leségeket a magyarok­tól, mert semmiféle bán­­tódásuk nem fog esni. Csak a baromfiaikra kell vigyázniuk, mert — mint Mikes írja — „ha az ő tyúkjuk a mi kaka­sainkhoz jönek, akkor semmiről nem felelek.” Ahogy ezeket a 164 év­vel ezelőtt kelt sorokat olvastam, hirtelen fel­merült bennem, hogy 1956 telén, amikor sorra érkeztek a magyar me­nekültek Anglia földjé­re, hamarosan híre fu­tott az angol férfiak kö­zött, hogy jó lesz vigyáz­ni, mert ezek a magya­rok nagyon hatnak ám a hűvös érzelmi éghajlat­hoz szokott angol lá­nyokra, asszonyokra. Az alap férfiúi magatartás tehát nem szenvedett csorbát a tűnő századok­kal. De találtam más azo­nosságot is a 18. század és a 20. század külföldre szakadt magyarjai kö­zött, ha nem is ilyen fel­emelőt. Tizenegy évvel később, 1731 decemberé­ben, Mikes Kelemen Ko­­lostóból keltezett leve­­ében ezeket írta édes lényének: „Azt írod néném, hogy a hihetetlenség, kételke­dés és az a fekete irigy­ség csak velünk bujdo­­sik, mintha ők sem ma­radhattak volna az or­szágban. E mind igaz és úgy vagyon... Mennyi sokat temettünk el már közülünk, de az a veszett irigység csak megma­rad és az egyenetlen­ség csak egészséges, és semmit nem vénül... mentél inkább fogyunk, annál inkább szaporodik az irigység és az egye­netlenség. Ez mindenkor így volt, szomorúan látom, hogy így is lesz mindörökkön örökké, — de nem mon­dok reá áment.” Ezeket írta Mikes Kelemen több, mint másfél évszázaddal ez­előtt, a maga nemesve­­retű stílusában, de írhat­ta volna most is, az Úr­nak 1985-ik esztendejé­ben. Ami egyaránt bizo­nyítja, hogy a mi zágoni Mikes Kelemenünk ki­vételesen nagy egyéni­ség volt, aki jól ismer­te a bujdosók lélektanát és tisztán látta a jövőt, egyben azt is mutatja, hogy az emberi jellem­vonások alapvetően semmit sem változtak az idő múlásával. COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYNINO­rr­ f­érfi női és­ermekruhák: I Átalakítás | Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 LA. 5-8121 Évfordulók és esküvők rendezése. Nemzetiségi ételkülönlegességek. 3Eum Scul0dien íEck CHICAGO’S BEST DEAL FOR NEW YEAR’S EVE Serving complete Prime Rib Dinner Unlimited Wine & Champagne — Open Bar — Live Music — Hats — Noise Makers $40.00/person (tip & tax incl) Call Lucy for Reservations 2924 N. SOUTHPORT AVE (1400 WEST) CHICAGO. IL 60657 LA 5-8389 AL WIRTH

Next