Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-30 / 48. szám
10. oldal Amióta Nyugat és Kelet bölcs politikusai a második világháború után Európát „újjá rendezték”, azóta a magyar újságokban is a legállandóbb, a KERESTETÉS rovat lett. Yalta óta nincs magyar újság ilyesféle hirdetés nélkül: „KERESEM Jeszenák Jenőt, aki 1924-ben született a szatmármegyei Tunyogmatolcson. Utoljára 1957 őszén írt Sydneybe, Ausztráliában élő barátjának, Csengeri Dodónak, aki azóta állítólag Calgaryba, Kanadába költözött. Sürgősen keresi felesége, özvegy Kartács Józsefné, Floridából, a Szerkesztőség címén.” Szegény Jeszenákot azonban hiába keresi most sürgősen felesége. Ugyanis az igaz, hogy Jenő írt 1957 őszén egy húsvéti lapot barátjának Sydneybe, de Dodó akkor már évek óta Johannesburgban élt. A későbbiekben kisült, hogy Calgaryban soha nem járt és a hatvanas évek közepén Las Vegasban eltűnt, így Jenőnek és Dodónak is örökre nyoma veszett. A sok, hasonló kerestetés után azonban a legérdekesebb most látott napvilágot egyik újságunkban. Ebben Sebők Erzsébetet keresik, aki 1935-ben érkezett az Egyesült Államokba és meghalt New Jerseyben 1942- ben. Egy bizonyos Carlos Ferdinand keresi. Lám, Yalta után ezt is megértük. Végre, egy HÁLOTAT keresnek... • Hátrányos megkülönböztetés, „diszkrimináció”, lett a félelmetes szó, az egyén szabadságjogait kínosan tiszteletben tartó társadalmunkban. Nem szabad többé háttérbe szorítani senkit, azért mert ő nő, vagy férfi, vagy fekete, barna, ferdeszemű, görögkeleti, mozlim, vagy púpos. Álláshirdetésekben nem szabad többé „pincért”, vagy „szakácsnőt” keresni. Az előbbi a pincérnőket, az utóbbi a szakácsokat szorítja háttérbe a mindennapi kenyérért való küzdelem porondján. A gyakorlat komikus eseteket is szül. Egyik argentin bevándorlónk jelentkezett itt telefonon egy munkahirdetésre, melyben „csinos, jómegjelenésű, italbár kiszolgáló személyzetet” kerestek. Olyat, aki „hajlandó áttetsző blúzban kiszolgálni”. Azzal utasították el, hogy az állás már betelt. Harminc perccel később jelentkező feleségét viszont, azonnal behívták interjúra. Pedig Alfonzo barátunk is hajlandó lett volna áttetsző blúzban koktélt keverni. Úgy látszik mégis csak van diszkriminá ció...• Megint beigazolódott: mi semmiben nem szeretnénk lemaradni a világ többi részétől. Alig néhány héttel a halálos kimenetelű brüsszeli futballmérkőzés után, nálunk is elszabadultak a sportszenvedélyek. Itt ugyan szerencsére nem lett halálos áldozat, csupán bíró és kapusverés. A mindig kéznél lévő televízió természetesen színesben közvetítette a közelharcot. Egyéb kézifegyverek híjján a görög szurkolók sebtében kihúzgált sarokzászló rudakkal szálltak a küzdelembe. Egy súlyemelő termetű Papodopulos a TV- nézők legnagyobb csodálkozására hatalmas utazóbörönddel verekedett. Nyilván neki már nem jutott zászlórúd. A példa tehát ragadós De úgy látszik, sajnos nálunk csak a brüsszeli példa. Ugyanis a „PEKING EVENINGS NEWS” jelentése szerint a kínai kormány a közelgő nemzeti mérkőzések idejére „Kulturált Szurkolótábor Versenyt” rendez. A nagydíjat annak a városnak szurkolói nyerik el, melyek az idény alatt a legpéldamutatóbban viselkednek. A szurkolók pontot nyernek majd fegyelmezettség, ellenféllel szemben tanúsított udvariasság és jólnevelt tapsolásért. Ugyanakkor ordítás, részegeskedés, sörösüveg dobálás és bíróverés természetesen pontveszteséggel jár. Szép, szép... No dehát hányan olvassák nálunk a pekingi Esti Híreket? Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — Emigrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc— Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 1550 N. Northwest Highway Suit 311 Park Ridge, II. 60668 Tel: (312) 296-4900, vagy 692-7863 — Te szoktál horkolni? — kérdezte a feleségem valamikor a házasságunk elején, de valószínűleg már túl a mézesheteken. — Én? Soha! A horkolás jellemhiba és az én életem állandó harcban folyt le a horkolók ellen. — De hát mit tudtál csinálni velük? — Lassan alakítottam ki harci módszereimet, ha egy szállodai vagy vállalati vendégszobában kellett aludnom valakivel — sajnos többnyire csak egy másik pesti kiküldöttel — és az illető horkolt, viszonylag egyszerűen el tudtam bánni vele. ököllel megdöngettem az ágytámlát, hálótársam felriadt és én a beálló békés csöndet kihasználva elaludtam. Teljesen hidegen hagyott az a hátam mögött terjengő suttogás, hogy én tulajdonképpen elfojtott szadista vagyok, aki éjszakánként szokta kitombolni magát. Sajnos, ahogy egyes rovarfajták ellenállókká válnak bizonyos védőszerek ellen, úgy szokták meg a döngetést állandó partnereim — elnézést kérek az összehasonlításért a rovaroktól. Hiába vertem ki két ököllel vad kongarizmusokat az ágy támláján, ők a fülük botját sem mozgatva békésen horkoltak tovább. Berta Lajos, egy pohos hartai kolbászügynök egyenesen beépítette az álmaiba, egy végigdöngetett éjszaka után reggel nyújtózkodva mesélte, hogy álmában a havannai Tropicana revü műsorát látta, vérpezsdítően szólt a dob és egy magas, villogó fogú mulatt táncosnő kikezdett vele, ha nem szólal meg az ébresztőóra, lehet hogy kialakult volna valami. Beláttam, hogy új módszereket kell bevezetnem, azt találtam ki, hogy fogom a cipőmet és a sarkával ütni .Kezdem a parkettát, ha eltaláltam a ritmust a megtévesztésig hasonlított egy géppuska sorozatlövéseire. Még Berta Lajos, ez a pohos hartai kolbászügynök is felült az ágyán és a magasba emelte a kezét. — Nagyon érdekes — mondta a feleségem ásítva —, és emellett aztán persze kitartottál. Jó éjszakát. — Ha ennyire érdekel tovább is mesélhetem. Tudniillik az történt, hogy közben lekerültem Nyíregyházára és egy olyan teremben szállásoltak el, ahol 200 kubikos aludt. Már az elgondolkodtatott, mikor a gondnok figyelmeztetett, hogy mindent zártak el, mert itt a forró zsírból is kilopnák a hurkát. Olyan gondnoknak látszott, aki érti a dolgát, szót fogadtam neki, csak a kimosott zoknimat hagytam elöl, azt is úgy,hogy a fém öltözőszekrény ajtajával szorosan befogtam. Nem akadhatott olyan erős kubikos, aki ezt kihúzza, de olyan ügyes kubikos igen, aki a kilógó zoknifejet ollóval levágta. Hogy mire kenhetett neki, máig sem tudom. De mi volt ez az éjszaka borzalmaihoz képest? Kétszáz ember horkolt egyszerre — illetve legyünk pontosak: csak 199, mert én is a teremben aludtam és mint már említettem, én nem horkolok —, ezzel a kórussal szemben tehetetlen voltam. Ha az összes cipőmmel egyszerre verem a parkettát, a horkolóknak akkor is csak a fele riad fel és a megmaradt tábor hangereje még mindig felér egy táboritüzérüteg össztüzével. — És te mit csináltál? — Neked bevallom, de nem szeretném, ha terjesztenéd: vettem egy trombitát. Éjszakánként eljátszottam egy-egy rövidebb részletet valamelyik népszerű indulóból mindenki felébredt és én végre álomba zuhantam. Ez a trombita olyan kedves emlékem maradt, hogy fel is szögeztem a falra, ide az ágyam fölér. Tudom, hogy még sokáig és szívesen hallgatnád, de már későre jár, jó éjszakát! — Jó éjszakát! Hamar elaludtam és gyönyörűt álmodtam: Berta Lajossal, ezzel a pohos hartai kolbászügynökkel Havannában jártunk? és megnéztük a Tropicana műsorát Míg vad kongaritmusban döngött a dob, mindketten ugyanazzal a táncosnővel szemeztünk, a mulatt szépség engem választott, már indultam is volnafelé, de hirtelen egy géppuska sorozatlövései hangzottak fel, tudtam: ellenforradalmárok támadnak a Disznó-öbölben. Megszólalt a trombita, harcba híva mindenkit, akinek fontos a Forradalom ügye! A trombita egyre közelebbről harsogott, felébredtem:" a feleségem fújta teli torokból, jobb kezében pedig egy kicsorbult sarkú cipőt tartott. Moldova György HOTHA VÖLQKI A nyolcvanéves, makkegészséges Szabó, bácsit hosszú életének titkáról faggatják . — Egyszerű ez, gyermekeim. Amikor a feleségem, nyugodjon békében, veszekedni kezdett, fogtam a kalapom, és elmentem sétálni a közeli parkba. ÍGY aztán majdnem egész életemet a friss levegőn töltöttem. . Kimondják a válást. A bíró megkérdezi a gyerektől: — Pistiké, te kihez akarsz menni? A papához, vagy ami A fiú gondolkodik, majd Így válaszol!.. — Akié a televízió lesz. |Bigj'o*? ! A japán csoda — amerikai szemmel Ha egy japán Rip van Winkle — átaludva a kapituláció utáni esztendőket — most nyitná ki szemét, körülnézne a felhőkarcolókkal, luxuskocsikkal teli Tokióban, ahol jól öltözött emberek békés látványa fogadná, feltétlenül örömét lelné és arra gondolna: a háború szörnyű volt, de megnyertük. A Washington Post tudósítója küldött lapjának részletes beszámolót Tokióból, az elmúlt évtizedek gyors mérlegét abból az alkalomból, hogy most augusztus 15- én volt negyvenedik évfordulója annak, hogy a felkelő nap országának császári seregei kitűzték a fehér zászlót. Japán 1945-ben, néhány nappal a Hiroshima és Nagasaki elleni atomtámadás után térdre kényszerült. A szigetország pusztulása, háborús kimerültsége olyan méretű volt, hogy amikor amerikai ejtőernyősök szállták meg Yokohama városát, győztes tábornokuk, MacArthur és stábja számára friss élelmet keresve, átkutatták a fél várost, zsákmányuk egy tojás volt. Pedig a Pearl Harbour elleni váratlan támadás után a japán hadigépezet lerohanta a Távol- Kelet országait és megszállta a Csendes-óceáni szigeteket. Japán zászló lobogott az alaszkai partok közelében lévő Aleuta-szigeteken, Burmától Észak-Kínáig, Szingapúrtól Hongkongig, Indokínában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken. A közel négy évig tartó háborúban hárommillió japán vesztette életét, a legtöbb gyár megsemmisült, hajóik elsüllyedtek és akik megélték 1945. augusztus 15-ét, azokat a járványok és az éhhalál fenyegette. És mi a helyzet most a szigetországban? A japánok élnek a legtovább. A nők átlagosan legmagasabb életkora meghaladja a 80 évet, a japán férfiak esetében pedig a 74 és fél esztendőt. A szigetország lakói egészségesek. A bölcsőtől a koporsóig gyakorlatilag nem veszélyezteti életüket semmi, a bűnözés, az erőszakos cselekmények arányszáma igen alacsony. A japán városok utcái tiszták, a pincérek udvariasak és a televízió mindig tökéletes képet és hangot szolgáltat. Japán összlakóinak száma meghaladja a 120 milliót. Ami az ország gazdasági helyzetét illeti, a nyugati szabad világban az Észak-Amerikai Egyesült Államok után a második helyet foglalja el acél, autó- és elektronikus iparának termékeivel. Az amerikai közmondás azt tartja: ha a kerék csikorog, meg kell kenni. A japánok verziója: a kiálló szögeket kalapáccsal kell beverni. És ezt tették az elmúlt évtizedekben, legyőzött, a feltétel nélküli megadás során megalázott, nagyrészt lerombolt országból gazdasági világhatalom lett. Visszatérve az elöljáróban említett hollandul, Rip van Winkle esetére, — aki mint mondják — 20 évig aludt egyfolytában és ébredésekor erről mit sem tudva, nem értett meg semmit, ami körülötte történt, — a japánok túlnyomó többsége nem aludt és mint egy tokiói egyetemi professzor mondja: már-már abban hisznek, hogy értékek birtoklása és a pénz a boldogsággal egyenlő. A „hulla” fogadta a két temetésrendezőt... A 41 esztendős Diana Mole (Bristol, Anglia) meglehetősen megrökönyödött, amikor a csengetésre ajtót nyitott és az ajtóban álló két férfi közölte vele, hogy az egyik helyi temetésrendező megbízottai, akik azért jöttek, hogy a hulláját elszállítsák. Roy Elston, temetésrendező, később a bírósági tárgyaláson ezzel védekezett: egy ismeretlen férfihang telefonon felhívta és azt a megbízást adta, hogy szállítsa intézetébe bebalzsamozás és temetés végett a 41 éves Diana Malét. A tárgyaláson kiderült, hogy Diana elvált férje, Donald Mole, felbérelt egy férfit, hogy gyilkolja meg a feleségét, mivel a bíróság által megszabott tartásdíjat túlságosan magasnak találta. A megegyezés szerint a felbérelt személynek a gyilkosságot egy bizonyos időpontban kellett volna végrehajtania, valamilyen ok miatt azonban késett, erről azonban Mole nem tudott és a temetésrendezőt mindenesetre értesítette. A temetésrendező megbízottai azonban túlságosan korán, a gyilkosság elkövetése előtt, érkeztek a helyszínre. Donald Mole és a felbérelt gyilkosjelölt jelenleg börtönben van, mindkettőjük ellen vádat emelt az ügyészség. HUMOR fiminkoik TUDOMÁNYOSAN — Két párhuzamos is találkozik a végtelenben. Nekem még ott sincs senkim. VIDEO — Nagyszerű találmány ez a videó. Hajnali negyed négykor is hangosan lehet tévézni. VITAKEDV — Ajánlj nekem egy másik vitapartnert, mert ez a Béla mindenben egyetért velem. KEDVES VACSORAVENDÉGEK — A mai napom is jól kezdődött. Már kora reggel részeg embert láttam. Megnéztem magam a tükörben. MAGÁNY — Én aztán tudok haragot tartani! De nincs kivel. UTCÁN — Bocsánat, hölgyem, hogy ismeretlenül megszólítom. Csak azt akartam mondani, hogy nem az én zsánerem. HALANDÓSÁG — Visszavonom a húsz évvel ezelőtt beadott telefonigénylési kérelmemet. Már nincs, akit felhívjak. — Ha nem veszitek tolakodásnak, mindjárt itt maradunk holnap ebédre is. PLASZTIKAI MŰTÉT — Doktor úr, operáljon jóságos arcúnál NEHÉZ ESET — Szeretsz? — Egyelőre szeretlek. — Ék később? — Később az ellenszenvem átváltozhat gyűlöletté. SÓHAJ /15wm. Te is megsajnáltad volna, ott álldogált a sarkon ebben a szörnyű időben.. . — Hányszor mondjam még, Géza, hogy én csak a kétperces tojást szeretem ! — Felesleges volt robotgépet venned, amikor itt lakik velünk a mama... Most mondja, hogy nem volt jó a menüi Megszűnik a fogfájás? A fogfájás mindnyájunk átka. Erős, macho típusú férfiak gyerekek módjára nyöszörögnek a fogfájástól és többszörösen kitüntetett vietnámi veteránok remegnek a fogorvosi székben. Mindennek azonban rövidesen vége lesz — állítja Dr. Louis Gangarosa, az amerikai „Medical College of Georgia” pharmacology és oral biology fakultásának egyik professzora. íme, Gangarosan professzor közlése: — A fogfájást majdnem minden esetben az úgynevezett dentin okozza. Ez a fog belső része, amely a fog burkolatának szétmállása következtében ki lesz téve minden külső hatásnak. A ,,dentin” rendkívül érzékeny. Becslésem szerint jelenleg hozzávetőlegesen 40 millió amerikai szenved úgynevezett dentin-problémában. A mi kezelési módszerünkkel a probléma könnyen megoldódik. A kezelés egyszerű, körülbelül 15-20 percet vesz igénybe, ára 15 és 40 dollár között váltakozik, a kezelés jellegétől függően. A mi kezelésünk lényege: különleges elektromos kezeléssel úgynevezett fluoridet vezetünk a dentinbe, amelynek idegvégződéseit ilyen módon izoláljuk mindenfajta külső hatás (hideg, meleg, stb.) ellen. Eddig 900 dentin-beteget kezeltünk ilyen módon és kezelésünk 90 százalékban sikeres volt. Kedves, Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak, a Chicago és Környéke Szerkesztősége FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!