Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-02 / 5. szám

10. oldal Nagytakarítás a világűrben! Amíg a nagyközönség számára az amerikai űr­repülőgép, a Discovery legutóbbi útja elsősor­ban a látványos mester­séges holdvadászat szempontjából érdekes, a szakemberek sokkal fontosabbnak tartják azt, ami a gép belsejé­ben történt. Ez az első eset ugyan­is, hogy egy nagy ameri­kai kémiai vállalat meg­bízásából egy kis labo­ratóriumot szállítottak fel, amelyben mester­ségesen kristályokat ál­lítottak elő. Ez a cég nagy jövőt jósol az űr­ipar számára és az első akar lenni, amely ezt a lehetőséget kihasználja. Azt tervezi, hogy az amerikai űrállomáson majd saját állandó la­boratóriumot tart üzem­ben és addig is, amíg erre sor kerül, évente 8 alkalommal folytat további kísérleteket az űrrepülőgépek segítsé­gével. Nyilvánvaló, hogy a súlytalanság állapotá­ban, a tökéletesen lég­mentes és a környezet­szennyeződéstől óvott körülmények között, ahol semmiféle rezgés nem zavarja a kísérlete­ket, olyan anyagokat lehet előállítani, ame­lyeket a Földön nem tud­nak gyártani. Egyelőre elsősorban a kémiai és az elektromos ipar ér­deklődik az ilyen lehető­ségek iránt és az ame­rikai világűr hivatal több mint egy tucat vál­lalattal kötött már szer­ződést. Az egyik cég ar­ra számít, hogy 1987-ben megkezdheti a világűr­ben egy orvosság készí­tését, amiről csak any­­nyit árulnak el, hogy a cukorbetegség leküzdé­sére használható. A 90-es évek közepéig csu­pán ebből az új gyárt­mányból egymilliárd dollár értékűt akarnak eladni. Az eddigi kezdetleges űrkísérletek is bebizo­nyították, hogy a súlyta­lanság állapotában elek­­trophoresis segítségé­vel sokkal több anyagot lehet alkotóelemeire bontani, mint a Földön és sokkal tisztább ered­ményt kapnak. Arra szá­mítanak, hogy fent a vi­lágűrben újfajta öntvé­nyeket készíthetnek, például az alumínium­nak egy lényegesen könnyebb és teherbíróbb formáját, amely a repü­lőgép és az autóipar szá­mára lehet nagy­ fontos­ságú. Erről máris ko­moly tárgyalások foly­tak a NASA és három nagy amerikai autó­gyár a General Motors, a Chrysler és a Ford ve­zetői között. A tervekkel kapcsolat­ban két probléma me­rült fel: a költségek és az űrrepülőgépek telje­sítőképessége. Egyelőre a NASA, hogy ösztönöz­ze a magánipart, az el­ső kísérleteket díjtala­nul végzi el, de nyilván­való, hogy­ később, ami­kor már nagyobb mére­tű megbízatásokra kerül sor, a megrendelőknek fizetniök kell. A másik kérdés az űrrepülőgépek teljesítőképessége. Még abban az esetben is, ha be tudják tartani az ere­detileg tervezett menet­rendet és minden hónap­ban indul egy űrrepülő­gép, nehéz lesz teljesí­teni a jelentkezők kíván­ságait. Márpedig, ha a remények beigazolód­nak, és az ipar komoly eredményeket ér el a vi­lágűrben, megrendelés­ben nem lesz hiány. A Discovery útja fel­ébresztett egy másik reményt is. Sokan abban bíznak, hogy az űrrepülőgépek segítségével végre nagytakarítást lehet rendezni az űrben. Ne felejtsük el, hogy 1957 októbere, az első Szput­­nyik repülése óta, csak­nem négyezer rakétát és űrszerkezetet lőttek fel a Földről. Ezek kö­zül alig kétezer pusztult el, belemerülve a Föld légkörébe, ahol azután a súrlódástól elégtek. De sok teljes egészében, vagy darabjaira szét­szakadva kering a Föld körül, így az űrhulladék számát legalább tízezer­re becsülik. Csalódnak azonban azok, akik abban bíznak, hogy az űrrepülőgéppel, amely — mint megmu­tatta — el tud fogni mes­terséges holdakat, ki le­het takarítani a világ­űrt. Az űrszerkezetek jelentős része ugyanis olyan magasságban ke­ring, ahová az űrrepü­lőgép nem tud feljutni. A hírközvetítő mestersé­ges holdak például 36.000 kilométer magasan van­nak, mert itt mozognak párhuzamosan a Föld­del, vagyis alulról néz­ve állni látszanak. Ez az előfeltétele annak, hogy teljesíteni tudják feladatukat. Ezek közül 170 már nem működik, de változatlanul elfog­lalja a helyet és a 36.000 kilométerről csak évszá­zadok alatt kerülnek annyira alacsony pályá­ra, hogy belemerülje­nek a légkörbe. És min­dig újabbakat küldenek fel ebbe a magasságba, úgyhogy rövidesen ko­moly parkolóhely-hiány mutatkozik majd. Egye­lőre az egyetlen megol­dás az lenne, — ezt az európai űrkutatók már az egyik mesterséges holddal bebizonyították, — ha az űrszerkezete­ket egy kis pótrakétá­val szerelnék fel,, és ha elvégezték feladatukat, akkor ennek a segítsé­gével kilőnék őket továb­bi magasságba, ahol több a hely és ahonnan több ezer évig nem ke­rülnének vissza. Egy mondat, Kolumbusz szocialista tojásáról Só Bernát A múltkorában emlé­kezőtehetségemet meg­erőltetve, rövid töpren­gés után egy szép napon rájöttem, hogy már 50 évvel ezelőtt, 1934-ben is élt Magyarországon számos, — manapság maszeknak nevezett — jól kereső kisvendéglős, úri és női fodrász, cipész, autószerelő, bérkocsis, dolmányhímző, horgoló­­tűgyáros, lókupec, háztá­ji gazdaságából gyalog­tököt és hónaposretket áruló zsírosparaszt, li­­báskofa, szűrszabó, se­lyemgubó, pincegomba, házinyúl és fajpuli te­nyésztő, utcai, nyilvános mellékhelyiség bérlő, koz­metikus, sírkőfaragó, fe­kete­ vágó, és magán­tánctanár, mint ahogy ma is élnek ilyenek ott­hon, a különbség csupán annyi, hogy számos, ott­honi látogatásról vissza­érkezett barátom elme­sélése szerint, mindez ma, 1984-ben, most „szé­dületes gazdasági csodá­nak”, az „Új­arcú, terv­gazdálkodó szocializmus diadalának”, az „élet­színvonal fantasztikus emelkedésének”, és a „rendszer, elismerésre­­méltó eredményének” számít, ami egybehang­zó véleményük szerint, egy népszerű államfő ki­zárólagos érdeme, és amin ők, itt Nyugaton, a Washington Post új­ságíróival vállvetve, az­óta is három műszak­ban, versenyt álmél­­kodnak. Dr. Lukáts György Obstetrics/Gynecology megnyitotta szülészet- és nőgyógyászati rendelőjét. PH: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St. Evanston, II. 60202 Visit by appointment Határátkelőhelyek A hazai statisztika sze­rint 1984-ben 18 %-kal több személy kelt át a nyugati határátkelőhe­lyeken, mint 1980-ban. 16 %-kal több áruszállít­mányt vámkezeltek. Évente 6 millió személy­­gépkocsi és 160—170.000 autóbusz gurul át a ma­gyar határokon, me­lyekhez kb. fél millió utazó is számít. A vonaton érkezőket nem számolták a fenti adatokhoz, sem a tran­sit utazókat. Nyugati irányban kb. évente 200.000 teherautó hagyja el az országot évente. A határokon át­haladó tehervonatok 50 millió tonna áruforgal­mat bonyolítanak le egy év alatt. 12 határátkelőhely Magyarországról Cseh­szlovákiába vezet. A leg­nagyobb forgalom eze­ken a határokon van. A komáromi határátkelő­hely túlterhelése mi­att 1983-ban Vámossza­badinál újabb átkelőhe­lyet létesítettek. Vonattal tíz helyen le­het­­átlépni a határon, Csehszlovákia felé. A Szovjetunióba Zá­honynál van az átkelés. A magyar—szovjet sí­nek nyomtávolsága szé­lesebb. Ezért átrakodás­ra, átszállásokra van szükség. De már évek óta egyengetik az elvtársak az utat a könnyebb, ol­csóbb, gyorsabb szállí­tásokhoz. Záhonynál vi­szik ki országunkból az élő- és vágott állatokat, a gabonát, gyümölcsöt, szöveteket, cementet, építési anyagokat, va­sat, rezet, az uránt, stb-t ... Románia felé 5 határ­­átkelőhely van, kb. 62 km távolságra egymás­tól. Magyarország­ és Románia közt nem szük­séges bővíteni a határ­­átkelőhelyeket, nincs szükség rá, kevés a for­galom. A Nagylaki átke­lőhelyet modernizálni akarják a jövőben. Vo­nattal öt helyen lehet beutazni Magyarország­ról Romániába. Jugoszlávia­ és Ma­gyarország közt 10 ha­tárátkelési lehetőség van. Most aztán mit tegyek? Miközben egész telkem­mel, tiszta szívemmel vá­rom a jó időt, hogy kisüs­sön az édes napocska, ki­­bomoljék a fű, fa,­ virág, belevethessem magam­­ az ezerszínű természetbe, nos ezenközben kapom az élet­­veszélyes fenyegetéseket. Tegnap azt közölték ve­lem, hogy a méh­ektől óva­kodnom kell, csípésük ha­lálos lehet, már egy méhé is, de negyven csípés az­tán végzetes. Valamit se­gít, ha rögvest kiszedjük a fullánkját, de mert a­ fullánkja horogban végz­ő­­dik, könnyen beletörik­, ha csak nem csipesszel csip­pentjük ki a fullánkot, amihez az kell, hogy csi­pesz legyen a kezünk ügyé­ben éppen akkor, amikor támad a méh, de még jobban tesszük, ha a föld­re vetjük magunkat, mert a méhecskék állítólag rosz­­szul látnak és aki hason csúszik, azt nem itják, vagyis a legjobb védekezés, ha azonmód fürdőgatyában, csipesszel a kezünkben, zutty, a földre vetjük ma­gunkat, mert akkor... ... mert akkor meg ott vannak a kullancsok, akik­­amik (ezt is a minap kö­zölték velem) a földön ta­nyáznak, erdős-bokros tá­jakon és úgy beleeszi őket a fene a bőrünkbe, hogy puszta kézzel ugyan ki nem szedjük, de viszont, ha van a kezünk ügyében vatta meg alkohol, akkor meg­fojthatjuk a nyomorultat, bár ez sem százszázalékos, hanem csak az, ha nem hagyunk csupasz felületet a testünkön, amikor a ter­mészetben sétálgatunk, va­gyis harmincfokos hőség-­­ben, nyakig begombolkoz­va, kezeslábasban, esetleg ferencjóskában, kalucsni­­val, kamásnival induljunk az erdőbe, és ha a mé­hecske jön, vessük magun­kat a földre, ha , a kul­lancska jön, dobjuk ma­gunkat a levegőbe, egyszó­val lebegjünk ég és föld között, ha már víz nem akad a közelben ... ... de a víz, az aztán igazán veszélyes — hallom lépten-nyomon —, a Du­nában fürödni tilos, mert koszos és fertőzött, a Ba­laton sem életbiztosítás, különösen a keszthelyi öböl, ahová beleeresztik a nát­­riumfoszformicsodát, a töb­bi vizekkel is csínján kell bánni, mert temérdek az örvény, a sodrás, a hirte­len mélyülés, meg jöhet a vihar, a tornádó, a cik­lon, a hurrikán, meg fel­sértheti a lábunkat a kagyl­­­ló, az üvegcserép, s ha va­lahogy kivergődünk a part­ra, ott sem vagyunk biz­tonságban, mert kóbor ve­szett rókák garázdálkod­nak, ha süt a nap napszú­rást kaphatunk, ha jön a zivatar, villám sújthat le ránk, ha meg egyik se jön, akkor meg jönnek a szú­nyogok, amelyek nagy szám­ban fordulnak elő nyáron és némelyik csípése még életveszélyes is lehet, kü­lönösen, ha elvakarjuk, ha csak be nem kenjük ma­gunkat szúnyogirtóval, de úgy ám, hogy a vegyszer ne érjen a szemünkbe, mert az végzetes lehet.. Szó ami szó, a nyár csu­pa öröm és kacagás és szív­­oidító boldogság, csak tud­ni kell, hogy mit szabad és mit nem szabad. Aki elővigyázatos, nem lehet semmi baja. Vagyis össze­foglalva: legokosabb, ha kezeslábasban, állig be­gombolkozva, egyik ke­zünkben szúnyogirtóval, másik kezünkben csipes­­szel, harmadik kezünkben alkoholos vattával, fejün­ket befedve úszkálunk egy olyan lavór vízben, ami­ben garantáltan nincsen ör­vény és tornádó. Másik megoldás, ha odahaza sű­rűn leeresztett redőnyök mögött végkimerülésig néz­zük a televíziót a jól tele­füstölt szobáiban és meg­várjuk, amíg beköszönt az édes, aranyos, latyakos, kö­dös, de abszolúte egészsé­ges és veszélytelen drága jó november. Öreg játékaink a padláson­­ sokezer dollárt érhetnek Ha padlásunkat taka­rítjuk és rendet akarunk teremteni a lomok kö­zött és régi játékokat találunk, ne dobjuk el azokat, hanem vigyük úgynevezett játékszak­értőhöz, mert könnyen előfordulhat, hogy a ki­érdemesült játékok sok­ezer dollárt érnek. Legalább is, ezt mond­ja Gary Darrow, aki New York Cityben a ,,Fan­antiques” nevű játéküzlet tulajdonosa. . — A napokban adtam el nyolc apró játék­kato­nát, összesen 5,200 dol­lárért, — dicsekedett Mr. Darrow az újság­íróknak egy interjú al­kalmával. — Ezeket az apró ólomkatonákat egy Richard Courtney nevű szobrász gyártotta, aki azért tette ezt, mert majdnem éhenhalt. An­nak idején egy-egy ilyen katonát 45 centért adott el a játék­kereskedők­nek. Mr. Courtney ka­tonái fantasztikusan életszerűek. A szobrász azonban 1963-ban meg­halt és halála óta, a kü­lönleges apró katonák rendkívül értékesek let­tek. — Van egy olyan já­ték, amelyet az ötvenes években gyártottak és a játék neve ,,The Walk­ing Tree”. Körülbelül ez a fa a legcsúnyább, ame­lyet valaha is láttam. Miután azonban 1956 óta nem gyártották, rendkí­vül értékes lett: eladá­si ára jelenleg hozzáve­tőlegesen ezer dollár.­­ Egy Roscoe nevű szobrász 1960-ban egy különleges Franken­stein figurát gyártott. Frankenstein néhány lépést tesz, ha felhúz­zák, azután megáll, de előbb lehullik nadrágja. Egy ilyen Frankenstein figura jelenlegi eladási ára 350 dollár. Az 1950- es években Angliában a Beatles nevű rock cso­port játékfiguráit ké­szítették el. Ma már na­gyon kevés van ebből a játékból, a különleges játékcsoport ára 425 dol­lár. (És még azt mond­ják, hogy szegénység van a világon. — Szerk.) A Beatles együttes játékfiguráinak csoportja 425 dollárt ér.­­350 dollárt ér a különleges Frankenstein-játék. Humán KÖZLEKEDÉSI bíróságon — Engem az zavart meg, bíró úr, hogy az a kerékpár teljesen szo­katlan módon kivilágít­va jött velem szem­ben ... GAVALLÉR HÁZIGAZDA — A kedves vendégek tiszteletére felbontok egy üveg 1948-as évjáratú ivó­vizet. Akkor­­még nem volt ilyen klóros, mint manap­ság. NEKROLÓG Életében mindenki tisz­­telte, aki közelebbről nem­ ismerte.­­ JÓTANÁCS Okos ember megelégszik azzal, hogy, csak meg tudja kötni a gordiuszi csonztot. SIKERÉLMÉNY — Az én sikerélményem az, ha én okozok másnak kudarcélményt. Árnyék — Az, hogy megijedek a saját árnyékomtól, csak azt jelenti, hogy még az árnyékom is félelmetes­. TRAFIKBAN — Valami jóféle tzivni­­valót szeretnék. Például friss levegőt. . SZERÉNYSÉG Bizonyos kényszerítő kö­rülmények folytán logikus érvek meggyőző hatására el kellett ismernem, hogy nekem van igazam. HATÁROZATLANSAG — Gondot mérlegelés után úgy döntöttem, hogy bizonytalanságban mara­dok. EMBERKKKOR UAROMSZOR TESSEK CSEN­GETNI! ha ITTHON VA­GYOK. EGYSZER SEM! MODERN HAZASSAG — Megegyeztünk abban,­­ hogy ki-ki a saját útján­­ jár. Közösen csak veszekedni szoktunk. TISZTELET —■ Tiszteljen meg engem is a családomat assal, hogy abban az életben felém sem néz. po B E A I É K 1. 0 MI«E — Doktor úr én analfabéta vagyok! — Ha egyszer megnő­sülök, kizárólag szerel­mi házasságot fogok kötni, mert így nem esik olyan nehezemre a vá­lás, mint egy érdekhá­zasságnál. — Itt végre senki sem mondja, hogy így káros, meg úgy káros...! SZADIZMU& - De Géza, legalább az ajtót­ kinyithatnád.­ ­ - Örömmel közlöm önnel, holnap hazamehet. Úgysem tudjuk meggyógyítani...

Next