Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-05 / 1. szám

10. oldal Nyomja a nyolcas a csengőt Só Bernát Az emberek mindig rettegve félnek attól, hogy egyszer eljön a kor, amikor egy gépesített léleknélküli társadalomban, nevükkel együtt egyéniségüktől megfosztva szürke számokká válnak. „Neved számadat.. — írja Márai. „Már nem vagy ember ott, csak osztályidegen, már nem vagy ember itt, csak szám egy képleten...” Persze ez a félelem inkább még mindig csak a jövőtől való félelem. Szeretjük elhitetni magunkkal, hogy Madách félelmetes falanszter jelenete még nem érkezett el. Ott még nem tartunk... Az majd csak „szünet után” jön... Az utánunk jövő generációk részére. A jégkorral, az eszkimókkal és a fókákkal. Egyelőre még csak az a néhányezer leim beadtak egy jós, szerencsétlen viseltsángosan szigorú intézetbe utánunk jövő generációk részére. A jégkorral az eszkimókkal és a fókákkal. Egyelőre még csak az a néhányezer szerencsétlen viseli hátán a nyolcjegyű számot, akik ott valahol messze az északi sarkkörön túl cipelik egész nap a fenyőfa dorongokat. Itt mi még mindig Fekete Péterekként és Balogh Jánosokként ülünk az éttermekben, dolgozunk a hivatalokban és küzdünk a feledés ellen a sírköveinken. Még él az egyéniség, a szürke számadatok kora még nem érkezett el... Ez az amiben újabban kezdek egyre gyakrabban kételkedni... Nézzük csak, mikor is találkoztam először a számokkal? 11 éves koromban szüleim beadtak egy jóságosan szigorú intézetbe, ahol én lettem a 31-es növendék. Ez a szám került bevarrva az ingeim nyakába, a zsebkendőimbe, sőt az alsónadrágjaimba is. De jobbnak láttam bevésni a fejesvonalzóba, a tolltartóba és a ping-pong ütőm nyelébe is. A számozás különben igen praktikus volt, mert így a fehérnemű raktárban dolgozó apácák soha nem cserélték össze az alsónadrágjaimat az Orosz Gézáéval, mert az övében 26-os szám volt bevarrva. Nem sokkal később átkerültem egy kevésbé jóságos, de annál szigorúbb intézetbe,ahol a 79-es szám lettem. Tehát alsónadrágjaim 31-ből 79-es számmá léptek elő. És mire a frontra kerültem, a nyakamban lógó „dögcédulámon” a szép hosszú szám mellett úgy éreztem a nevem már szinte másodrendű szerepet kapott, így talán nem is volt meglepő rádöbbenni, hogy ilyen indulás után azóta már hova jutottunk? Mert most már van telefonszámom, American Express, Diners Club és VISA hitelkártya számom, csekk és takarékbetét számom adóhivatali iktatószámom, útlevélszámom postai irányítószámom, állami betegsegélyző számom, politikai szavazó-lista számom, és az Automata Bank használatára kapott személyes titkos számom ami olyan titkos, hogy magamnak sem merem hangosan elárulni. De mindezek tetejébe a gyorskiszolgáló éttermek vagy orvosi laboratóriumok ajtajában is rendszerint számot kapok, amit ha hangosan kikiáltanak, akkor tudom, hogy megégett a hamburgerem, vagy elkészült a vizelet analízisem. Fizetési napokon vállalatom bérelszámolója részére én már csak 428-as vagyok. Ez neki többet jelent minden JACK-nél és JOE-nál. A nyugdíjalap pedig 09846 342 548 alatt tart számon. Barátságosan akartam már nekik ajánlani, hogy nevezhetnek röviden 548-asnak is. Hova fog ez vezetni...? Már félek a végétől is, amikor egy szigorúszemű matróna odaszól majd valahol egyszer egy fiatal ápolónőnek: — Vigye be Teriké az öt per kettőbe az ágytálat a nyolcasnak, már félórája nyomja azt a rohadt csengőt... Szilveszter Vajda Albert Érdekes módon, minden esztendőben, amikor közeledik az év vége óhatatlanul felmerül bennem a hazai szilveszterek emléke. Ilyenkor, december vége előtt, természetesen már készen állt a program: mikor és hol fogok Szilveszter éjszakáján konferálni? A budapesti Kis Színpadon, amelynek szerződtetett tagja voltam, két előadást tartottunk, a szomszédos Zeneakadémián egy szilveszter est volt, úgy, hogy azt könnyűszerrel tudtam végig konferálni. Közben volt még anynyi idő, hogy valamelyik üzem szilveszerestjén lépjek fel, öt-tízperces szöveggel és még éjfél előtt befussak a Bartók terembe, hogy ott is néhány perces derűs történettel szórakoztassam a „Nagyérdeműt”, így nevezték szakmai körök, abban az időben, a nagyérdemű közönséget. Most, hogy huszonnyolc esztendő távlatából nézek vissza, egész sor színházi történet elevenedik meg előttem. Honthy Hannával kezdem, akinek korát alaposan meghazuttoló fiatalos külseje számtalan tréfás megjegyzés forrása volt. Egy alkalommal öreg nénike kereste Honthyt a Fővárosi Operettszínházban. Az öltöztetőnő megkérdezte a nevét és azt is, hogy ismeri-e a művésznőt személyesen? — Hogyne ismerném, lelkem — felelte a néniké. — Sok-sok évvel ezelőtt, gyerekkorunkban még egyidősek voltunk. Egy másik név: Gózon Gyula. A magyar rádió szilveszteri műsorában léptünk fel együtt. Gyula bácsi — mert mindenki így hívta, próbák közben elmesélte, hogy orvosnál járt. — Csak nincs valami komoly baj? kérdeztem. — Nincsen — felelte Gózon. — Azt mondta a doktor, hogy gyomoridegességem van, de nem ad rá gyógyszert, hanem igyak meg reggelente egy csésze meleg vizet. Mondtam neki, hogy ez nem fog segíteni. Kérdezte: honnan tudom? Onnan, feleltem, hogy én már évek óta iszom reggelente langyos vizet, amiről a feleségem azt állítja, hogy kávé... Még egy színész név: Balassa János. Negyven-egynéhány éves volt, amikor elhunyt. Nem nagynevű színész volt, a társaságban szórakoztatóbb, mint a színpadon. Édesanyja Fátyol Klári cimbalom művésznő, édesapja, a Vígszínház tagja, aki „Basa bácsi” néven, vasárnaponként meséket mondott a gyerekeknek. Balassa Jancsi előbb született, mint a házasság és lehetett úgy öt éves, amikor Basa bácsi végre feleségül vette Fátyol Klárit. Azon a délelőttön, amikor a nagy esemény lezajlott, Jancsi otthon maradt. Váratlanul látogató érkezett és megkérdezte a kisfiútól: — Itthon van a mamád? — Nincsen. — Hát a papád? — Ő sincsen. — Hol vannak? — Esküvőn — vágta ki Balassa Jancsi és gyorsan hozzátette: — Ha egy kicsivel nagyobb vagyok, én lettem volna a tanú! Nevek, amelyek viselője már régen nincsen közöttünk. Színházi kis történetek, amelyek lassan elvesznek a múlt homályában. De az év vége előtt, új esztendő küszöbén, úgy érzem, nem árt kissé elmerülni a régmúltban sem. A magyar történelem egyik dicsőséges korszaka Mátyás király uralkodására esik. Ha nem kapta volna az „igazságos” jelzőt, nyugodtan nevezhettük volna Bölcs Mátyásnak is. Hogy milyen előrelátó, korát alaposan megelőző uralkodó volt, arra jellemző, hogy három politikai tényezőt sorolt fel, amelyek tönkreteszik az uralmat. Ez a három a következő: a lappangó gyűlölködés, az önérdek hajszolása és az éretlen egyének tanácsainak követelése, úgy érzem, minden mai vezetőnek meg kellene fogadnia ezt a közel ötszáz évvel ezelőtti bölcsességet. De Mátyás király, amint azt tudjuk, kitűnő humorérzékkel is rendelkezett. Egyszer megkérdezték tőle, hogy mi az a három dolog, amitől óvakodni kell. Mátyás azonnal válaszolt: — A kihűlt leves, a kiengesztelt barát és a szakállas asszony. Kívánom, hogy az újesztendőben senki se találkozzék ezzel a három dologgal, hanem helyette legyen minden kedves olvasóm boldog, derűs és egészséges. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! ADÓ-ÜGYBEN LEVIZSGÁZOTT A kereskedelmi iskolában pénzügytanorán ezt mondja az előadó: „Kétféle adó létezik: direkt adó és Indirekt adó. A Jövedelem adó az direkt adó. Schlamm Dezső, mondjál egy Indirekt adót! — A kutya adó. !— Nem helyes. — Miért nem? Rissen nem direkt a kutya fizeti... Green meséli: — A fiamnak idegölő foglalkozása ráfi. '— Mi a foglalkozása? — Fogorö’s. ' Jön haza Letenye fater, az öreg gépkovács, átkiabál a gangon. — Na komám — azt munkja nekem —, elsején leteszem a lantot. Elmegyek nyugdíjba, mint a sicc. Elég volt, fejramt, jöjjenek a fiatalok. Aztán olvasom másnap a lapban, hogy a fiatalok jönnek is, de inkább olyan másmilyen pályákra pályáznék. Ahol az ember talán nem kap sztárgázsit, de fix, hogy nem kap sérvel Ahol az ember nem piszkolja el sem a kis ruháját, sem a kis kezét. Ahol esetleg nem lehet feltörni, de sohasem kell letörni. Ahol nem fontos a jó fellépés, de délután háromkor mindig le lehet lépni. Úgy gondolom, létezik egy maszek munkaközvetítő, amely reális igényeket elégít ki. Bemegy mondjuk egy magyar anya a fél tízmillióból — Kérem, a nTTTwim most lesz húszéves. Szeretnék karácsonyra valami kellemes állást a pubinak. Tetszik érteni, az apja éjt nappallá téve fröccsönt, én három turnusban művelem a díszbőrt, a családi jólét alapjait tehát hetedbdgien megvetettük. Olyasmi kéne tehét, ahol Béluska elegánsan el- Mbuskálhan — Asszonyom — mondja a maszek munkaközvetítő —, szót se többet, mindent értek, ön meg lesz elégedve. Nos, mit «óm» tpsssm azt egy omito-pedchológusi munkaköréh óz? — Omito-pszichológus — mondja a magyar anya. — Egész jól hangzik No és mi kell ott csinálná? — Szinte semmit, három — sugárzik a maszrtv, mint egy izotóp. — A pubi egész nap a jó levegőn álldogálhat, kellemes zöldövezetben, még rínék minmuma sem kell. Lényegében a madárijesztői pálya korszerűsített változata. Azzal a különbséggel, hogy ha Béluska ,naponta három lahm odaszól a madaraknak: „Menjetek a fenébe” MAI IDŐK — Azt hiszem, ez a kapcsolat tartás lesz. Már két napja együttjártunk, és még mindig bírjuk egymást... IGAZ! Megfigyeltem, a legbutább embereknek van a legszebb feleségeik. — Én is úgy találom. Egyikként a te feleséged is csakugyan csodadaszép. — már túl is teljesítette a klaszsziais normát. . — Hát nem tudom — mondja a magyar anya. — Az a baj, hogy könnyen felfázhat. — Fázékonyság esetére hadd ajánljam ugyanennek a szakmának urbanizált variációját, a propaganda-demonstrátori pályát. Elegáns környezet, tompított vasörök, a pubinak az orrát sem kell kidugnia a szabad levegőre. — Propaganda-demonstrátor — Ízlelgeti a magyar anya — Nem rossz. És mi az, hogy propagandademonstrátor? — Kirakatbaba '' Magyar anya elhúzza az orrát. — Tudja kérem, én azt szeretném, ha Béluska jobb körökben forogna. — Ah, értem — Mást a maszek — Miért nem ezzel kezdte, aszszonyom? Ebben az esetben máris ajánlhatok a pubinak egy remek körrevizori állást — Körrevizor? Ez jó! És mit csinál egy körrevizor? — A forgóajtót ellenőrzi a Hiltonban. Asszonyom, önnek is érzékelnie kell: Béluska ennél jobb körökben nem is foroghat — Jó, de ott mindenféle emberekkel találkozhat Tudja, jobb szeretnék a pubinak valami vezetői beosztást — Vezetői beosztást, ahol nem találkozik emberekkel... Asszonyom, megvan! Bébirkából kennelinstruktort faragunk. — Az micsoda? ' — Kutyasétáltató. ' — Nézze, én azt szeretném, ha a pubi Valami magasabb beosztásba kerülnekie... — Nem gond. A Jánoshegyen most épül egy toronyház. A tizennyolcadé emeleten bérelünk Bé-uskának egy Ms irodát Be a város legmagasabb pontja. Ennél magasabb beosztást nálunk el sem lehet képzelni Egy«» pest a pubi lábai előtt hever. Mindenki felnéz rá. Az ajtajára pedig Mirjük, nádorispán! — Látja kérőn, ez a jó. Én azért közben a Vatikánba is elküldöm a pubi önéletrajzát Mit kitessen tudni... Hallód Letenye ,fatert Jobb, ha maga egyelőre mégsem megy nyugdíjba! — Topless fasz a divat! így legalább dóm a régi szálas nyolctondóldott Az egyszerű földműves apa Chicagóba jön vidékről, hogy banktisztviselő fiát meglátogassa. A pályaudvarról mindjárt abba a bankfiókba megy, ahol a fia dolgozik. Véletlenül pont az igazgató szobájába nyit be. — Kérem szépen — mondja zavartan, én Joe Corrigan vagyok! John Conigant keresem a fiamat. Hát maga volna az — csodálkozik az igazgató —, én azt hittem, hogy maga meghalt. — Miért haltam volna én meg, kérem? — Mert a fia tegnapelőtt hazautazott a temetésére. — Észrevetted, hogy végigméri az a kis szemtelen? ne üsd Józsikát! Fájni fog KÜLFÖLDI NYARALÁS ELŐTT (jSWffS A gondos anya: . — Kisfiam, kezecskéd. *** — Felmondott a bejárónőnk — fogadja a hivatalból hazatérő férjet a háziasszony. .— Azt mondja, nem marad, mert te gorombáskodtál vele a telefonban. — Igazán sajnálom, azt hittem, te vagy a telefonnál. * *** — Mi leszel, ha felnősz? — Először is orvos, mert apám azt akarja, azután ügyvéd, mert mamám azt szeretné. És végül matróz, mert nekem ahhoz van kedvem. Sűrű köd borítja az utcákat, két méternyire sem látni előre. Már egy órája cammog egymás mögött két autó, hirtelen hevesen fékez az elöl menő, a másik nekikoccan. Kimásznak kocsijukból a vezetők. -r- Az ördögbe is! — szitkozódik a második autós. — Miért fékezett ilyen hevesen, minden ok nélkül? * — Minden ok nélkül?! — kérdezi vissza amaz. — Hát akkor, kérem, tapogatózzék körül, én ugyanis már a garázsomban vagyok. Abankrabló hajnalban érkezik haza a zsákmánnyal, s ifjú hitvesét az ágyban találja egy férfival. Rettenetes patáliát csap, a férfi kiugrik az ágyból, és a nyitott ablakra átmenekül. A bankrabló még sokáig kergeti eredmény nélkül, majd hazamegy. A felesége kétségbeesetten magyarázza: — Mit tettél, Tommy, ez az ember a Scotland Yardtól volt ittlét téged üldöz... — Ő kezdte! — Szép ez a skót Mit, Bol szerezted sz anyagot? ellipf- SZÖVEG NÉLKÜL Újra kapható a történelmi Magyarország színes térképe az ország és a vármegyék címereivel. 9 91 P9 ® 55 9 9 9 V« ■ E 9 91999 999 9 9 9999 999 Plasztikkal védett kartonra, öt színű nyomással 21 %”x 32 W nagyságban készült térkép dísze a magyar otthonoknak. Ára csomagolással és szállítási költséggel együtt $ 5.00. Rendelje meg még ma, töltse ki a jobboldalon lévő szelvényt, hatoljon 5.00 dollárról kiállított csekket, vagy money ordert és küldje az alábbi címre: Vörösváry Publishing Co. Ltd. 412 Bloor Street W., Toronto, Ont. M5S 1X5 Canada Név:. Utca, házszám: Város:. Tartomány: vagy ország:. Code szám:.