Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)
1986-01-04 / 1. szám
2. oldal Lezsák Sándor tanár úr és a Kádár-féle „új” kultúrliberalizmus Pogány András Mikor a Helsinki Egyezménnyel kapcsolatos budapesti értekezlet összeült, Nyugaton, így Amerikában is nagy volt az optimizmus és várakozás: mi is fog történni Budapesten? A rezsim ugyan hangosan dicsekedett fűnek-fának hogy minden úgy lesz, mint Madridban, mindenki azt mondja, amit akar azt állítja ki, amit akar, oda megy, ahová akar, hogy lássák és érezzék, milyen liberális az angyalföldi Kádárszülte demokrácia még a szovjet domináció idején is. Persze voltunk egynéhányan, akik óva intettünk mindenkit az optimizmustól, mert tapasztalatból megtanultuk, hogy az ilyen Kádár-féle liberalizmus kevesebbet ér, mint egy kalap tarhonya s aki elhiszi a rendszernek, amiről oly sokat beszélnek, inkább előbb, mint utóbb lecsap rá a „liberális” politikától vezetett nem is olyan liberális biztonsági szervek vasökle. S repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg... Aztán pesszimizmusnak csúfolt jóslásunk egyre inkább valóra vált. Először mindenféle nyugati hivatalos-félhivatalos és nemhivatalos, de engedélyezett kiállítást szigorúan magára az ülésteremre szorítottak, kizárólag a konferencia résztvevői számára. Mikor néhány mindenre elszánt résztvevő irodalmi bemutatót kívánt rendezni az egyik budapest nagyszálló előre bérbevett előadótermében, a tervezett előadást a hatóságok minden további nélkül lefújták és betiltották, ami a naiv hiszékenyeknek újabb keserű csalódást jelentett. Akik még akkor is reménykedtek, mikor a szolgálatban lévő Kádár-féle belügyi államtitkár néhány nappal előtte Budapesten nyilvánosan felhívta a figyelmet arra hogy Magyarországon változatlanul kemény államvédelmi törvények vannak (i.e. az 1946: VII évi hóhértörvény és annak túlélő leszármazottai) és ezeket a törvényeket a kormány mindenkivel szemben — értsd a budapesti kongresszus netán zabolátlan résztvevőit is — szigorúan be fogja tartani. Szép kis bevezetés egy kulturális cserekongresszushoz! Ittott volt némi tiltakozás, de most értettük meg igazán, amit két hónappal ezelőtt Washington DC-ben Salgó Miklós akkori budapesti USA követ mondott néhány tucat amerikai magyarnak, azzal a ténnyel, hogy elfogadtuk a budapesti kormány meghívását, természetesen elfogadtuk a meghívó kormány politikájának ezzel kapcsolatos „tenet”lét , irányvonalát. Az államtitkár úr beszéde megadta a budapesti kormány „irányvonalát”, szabad kultúrcsere, ide vagy oda és ki akarta volna kipróbálni a Kádár belügyi szervek magatartását, ha valakit az államrend megbontásával vádol az ügyészség? Ilyen volt a budapesti szabad kultúrcsere kongresszus közelről: Budapest mégsem volt Madrid, mint azt a budapesti szovjet helytartótanács küldöttei oly meggyőzően hirdették a naiv hiszékenyek sokaságának. Ez azonban még korántsem minden. A kádári belügyérek csak azt lesték, hogy az utolsó kongresszusi vonat is kigördüljön az állomásról. Ez november legvégén történt s már november 28-án lecsapott otthon az ávós pöröly. Magam sokszor jártam Kecskeméten, de hogy a „híres város ”-nak van egy Lakitelek nevű külvárosa, csak mostanában tudtam meg. Itt lakik Lezsák Sándor kecskeméti középiskolai tanár, látszólag minden magyar irodalmi és művészeti ügy áldozatos szerelmese, aki már 15 évvel ezelőtt megalakította a Lakiteleki Művelődési Házat. A Háznak alapítása óta Lezsák tanár úr az igazgatója. Magyar irodalmi előadásokat, képkiállításokat, konferenciákat rendeznek itt s lassan-lassan ezek a kiállítások és összejövetelek országszerte ismert eseményekké váltak, amelyen sok fiatal író, költő, képzőművész szívesen részt vett. Az Európai Kulturális Cserefórum budapesti szerepléséig nem is bántották őket. Ez év október 22-én — tán szándékosan nem 23- án — Antológia címen Lezsák Sándor tanár úr grafikai kiállítást szervezett. Gyöngyösi Gyöngyi, Gulyás Géza és Tábori Aranka grafikus művészek többtucat képét állították ki, mindegyik egy-egy költemény értelmét és hangulatát igyekezett grafikai formában visszaadni. Az igen sok otthoni költő verse közé Lezsák Sándor, a szabad európai kultúrcsere fórum szellemében három emigráns költő versének grafikai változatát is kiállította. Az egyikük Saáry Éva (a vers címe: Istentisztelet), a másik Tollas Tiborunk („Ima az égig érő fához” és „Fából faragott litánia”) a harmadik a nem is ötvenhatos Mózsi Ferenc Chicagóból („Egyszer majd”) s mindegyik vers megkapta a maga grafikai kifejezését valamelyik magyar grafikus művész jóvoltából. Maguk a versek politikailag semlegesek s aligha képzelhető el, hogy a kádári műparadicsom berkeiben egy fiatal grafikus politikus változatát adna grafikai formában egy nyilván nem politikus versnek. Voltak még hozzászólások is: Illyés Gyula (hangszalagról), Kányády Sándor (hangszalagról), Baka István, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Veres Miklós a kiállítás tárgyához, Pap Gábor művészettörténeti előadás formájában szólalt fel. Végül Lezsák Sándor ötvenhat 29-ik évfordulójáról beszélt. Ez volt a veszte. Negyvennyolc órával azután, hogy az utolsó külföldi „békedelegátus” elutazott, az ávó lecsapott Lezsák Sándorra és a lakiteleki Művelődési Házra. A vádak: nemzetközi sötét ellenforradalmárok, mint Saáry Éva, Tollas Tibor és Mózsi Ferenc neveinek szerepeltetése. Azonkívül az ötvenhatos Lezsák-féle emlékbeszéd. Azt állította, hogy — vagy legalább is azt az impressziót keltette — hogy 1956 a magyar nemzet és a nép forradalma volt és nem pedig ellenforradalom a nemzetközi proletárdiktatúra magyarországi képviselete ellen. A büntetés gyors volt és kemény: Lezsák Sándor elvesztette igazgatói állását és többé nem rendezhet, szervezhet semmit. Mi lesz a Lakiteleki Művelődési Házzal? Nem tudjuk, de sok jót a felbőszült kádári terrorlegényektől aligha várhatunk, így fest a rendszer „liberalizálódása”. Ilyen „szabad” a kulturális csereforgalom. S ez talán emlékébe idézi még a Lenin-féle hasznos hülyéknek is, hogy „kutyából nem lesz szalonna.” MEGJELENT! Mózsi Ferenc: Versvisszafojtva válogatott versek 192 old. kötve: S12.00 (postaköltséggel együtt) Kérésre dedikálással. Megrendelhető: Framo Publishing 561 W. Diversey Priwy., Chicago, IL 60614 Dr. Lukáts György Szülész — Nőgyógyász Tel: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St., Evanston, IL 60202 Előzetes bejelentés szükséges. CHICAGO és KÖRNYÉKE CHICAGO AND VICINITY HUNGARIAN NEWSPAPER Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Second Class postage paid at Chicago. IL. Printed in Canada. Kiadó — Publisher: K.L. PUBLICATION INC. 4I25 N. Central Park Ave., Chicago, IL 606I8 Tel: (312) 478-0850 KOÓS LÁSZLÓ Ügyvezető elnök — Executive President Szerkesztőség — Editorial Office: 4125 N. Central Pk.', Ave., #3, Chicago, IL 60618 Tel: (312) 588-2894 NOÉ ZOLTÁN Szerkesztő — Editor — Köszönettel vesszük mindenkor a beérkező írásokat. — A magas szedési költségek miatt, előzetes megállapodás néjkül beküldött kéziratok maximum egy gépelt oldal térj delműek lehetnek 2-es sortávval. — Kéziratot és fényképét nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — A megjelent írások mindenkor a szerzők álláspontját tükrözik, mely nem feltétlenül egyezik a szerkesztőség véleményével. Hogyan érkezik Kanadába az Újév Amikor Újfunlandon éjfél van, Vancouverben csak fél nyolcat mutat az óra december 31-én és akkortájt kezdik lefektetni a gyerekeket. Ebben a vonatkozásban meg kell említeni hogy éppen egy kanadainak, Sir Sanford Fleming-nek köszönhető ezeknek a zónáknak, úgy is mondhatnék „standard time”-nak a 101 évvel ezelőtti felfedezése. Nagy nehezen világszerte megértették és elfogadták a tudósok és kormányok ezzel kapcsolatos javaslatát, amely lehetővé tette, hogy mindenütt tudják, hogy a geográfiai helyzettől függően, mennyi a pontos idő. Újfundland — ezt megelőzőleg 300 évvel — lett Anglia első amerikai gyarmata, akkor volt az Angol Nemzetközösség kezdete. 1949 óta már tíz tartománya van Kanadának és pont Újfundland volt a tizedik. Ez a tartomány, ahol először nyugszik le a Nap. Ott, a többi Atlanti óceáni területnél 30 perccel vannak előbbre. Ez a körülmény mindig gondot okozott a Kanadai Rádiónak, hiszen meg kellett magyarázni a műsorok pontos kezdetét. A francia felfedezők, akik a 16. században kezdtek felfigyelni erre az óriási földre, nem tudtak boldog újévet kívánni egymásnak az 1535-ről 36-ra forduló évben St. Croix-ban, miután Jacques Cartier és kísérete rá Szent Lőrinc folyóba befagyott hajókon töltötte az időt. Közülük huszonöten meg sem érték a tavaszt. Mikor végre felengedett a fagy, elérkezett a lehetőség a hazatérésre. A következő újévek már szerencsésebbek voltak. 30 perccel Újfundland után Prince Edward Island, Nova Scotia, New Brunswick, valamint a Gaspé félsziget és kelet Quebecbe ér el az újév és onnan sodródik aztán nyugat felé. Quebecben nagy cécóval ünnepelik az Újesztendő érkezését. Sokáig fennmaradnak, nemcsak Montreálban, hanem még a legkisebb faluhelyen is. Ontarióban már mérsékeltebb az ünneplés, mint a Belle Province-ban, bár ott sincs hiány partizásban, ott sincs vége se hossza a sok baráti összejövetelnek. A Quebec-Labrador határtól Thunder Bay-ig egyszerre érkezik az Újesztendő, a kanadaiak kétharmada számára ott egyszerre üt éjfélt az óra. Egy óra múlva már Manitobában és Saskatchewan keleti felében is megkezdődik a vidám ünneplés. Újabb 60 perc múlva Saskatchewan nyugati részén csaknem egész Albertéban elérkezik az ünnepélyes pillanat, és a Sziklás hegység lábáig mindenütt énekelve fogadják. „Utolsóként” British Kolumbiában és a hozzátartozó szigeteken kezdődik meg az Újesztendőt. Négy és félóra kell tehát ahhoz, hogy Kanada egész területén azt mondhassák: megkezdődött az 1986-os esztendő. BC-be érkezésekor Újfundlandon már közel hajnali öt óra van és éppen ezért, ott is ér véget először az új esztendő első napja. STOPI LEGAL •KVNCESZ Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — Emigrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc__ Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 1550 N. Northwest Highway Suit 311 Park Ridge, II. 60668 Tel: (312) 296-4900, vagy 692-7863 MEGRENDELŐ SZELVÉNY Megrendelem lapjukat Q Meghosszabbítom előfizetésem . Az előfizetési díjat.......évre mellékelem. Előfizetési díj: Egy évre $25.00, félévre $15.00 NÉV HÁZSZÁM. UTCA VÁROS ÁLLAM ZIP CODE TELEFON Az emigráció az Újév küszöbén Az öreg év végén az ember úgy van, mint a terelő puli: hol hátra néz, nem tör-e ki egy őrzött a nyájból, hol előre, hová, merre tart a többi. A mi nyájunk az emigráció, amelynek ugyanezt kell tennie ilyenkor: számot kell vetni, ki vált ki sorainkból az elmúlt évben és merre kell haladnia az elkövetkező tizenkét hónap alatt. Mielőtt ezekre a kérdésekre megadnék a választ, meg kell állapítanunk, hogy kit tekintünk emigránsnak. Erre könynyű a válasz: azt akit politikai okok késztettek hazája elhagyására. Vagyis ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején jöttek nyugatra, ebbe tartoznak az ötvenhatos menekültek (azon egynéhány kivételével, akik Nagy György a forradalom elől szöktek) és ezek közé tartoznak mindazok, akik azóta jöttek el otthonról azért, mert nem akartak a kommunizmus alatt élni. Viszont nem tartoznak bele, akik kalandvágyból, vagy az anyagi előrejutás reményében jöttek közénk. Ezek, akiknek száma nem nagy, szintén magyar testvéreink, de legtöbbször nem politikai fegyvertársaink, mert nem érdekli őket a magyar közéleti tevékenység, legfeljebb a társadalmi események. Az emigráns az, aki nem a saját jószántából hagyta el hazáját, hanem menekülnie kellett, vagy a várható üldözés kényszerítette arra, hogy kezébe vegye a vándorbotot. Ez a megállapítás azért fontos, mert kulcsa az emigráció politikai magatartásának. Mi a kommunizmus menekültjei vagyunk, a szovjet katonai erővel hazánkra és népünkre erőszakolt rendszert tagadtuk meg. Azzal állunk szemben és az ellen harcolunk mindaddig, amíg fennáll. Álláspontunk egyszerű és világos, nem ad lehetőséget félreértésekre. A hetvenes évekig, amíg először Rákosi rémuralma, majd ötvenhat véres megtorlása tombolt hazánkban, néhány itteni öreg kommunistát kivéve, senki sem vonta kétségbe álláspontunk helyességét. A gulyáskommunizmus fokozatos és gazdasági téren, sikeres bevezetése óta azonban vannak akik tétovázni kezdenek. Azzal érvelnek, hogy a rezsim politikailag is liberázálódik és hogy nekünk is haladnunk kell a korral, hajlékonyabb politikát kell folytatnunk. Vannak, akik egyenesen azt hirdetik, hogy elérkezett az ideje annak, hogy felvegyük a kapcsolatot az otthoni rezsimmel. Ezeknek a politikai meggyőződésüket eltékozló egyéneknek két egyszerű és megcáfolhatatlan igazságot juttatunk eszébe. Az egyik az, hogy minden szemfényvesztő látszat ellenére, hazánkban politikailag nem történt lényeges változás: „az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet haderők” ott vannak, teljes létszámban, a hatalmon lévő rendszer kommunista egypártrendszer, amely az ateistamarxista ideológia alapján áll és nem a magyar nemzeti célok mevalósítására törekszik, hanem a szocialista nemzetköziség eszméit hirdeti. Az ötvenhatos szabadságharc, a prágai tavasz és a lengyel szolidaritásválság bebizonyította, hogy Moszva nem tűr el lényegesebb eltávolodást ettől a vonaltól. Az Orwell-i „Big Brother” rajta tartja szemét Budapesten, Prágán, Varsón és a többin, hogy senki se törhessen ki a sorból. Ezen elvi szemponton kívül van egy másik, gyengébbek számára talán könynyebben értékelhető gyakorlati szempont is. Kérdezzük: milyen haszna volt bármely nyugati szevezetnek, egyénnek abból, hogy leült tárgyalni az otthoni rezsim képviselőivel, részt vett az Anyanyelvi Konferencián, vagy más hivatalos magyarországi rendezésen? Mi eddig csak azt hallottuk, hogy az otthoni hivatalosok kértek. Kérték, hogy az emigráció szüntese be támadásait a rezsim ellen, fogadja be hivatalos képviselőit, adjon pénzt a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház újjáépítésére. Kérték, hogy az itteni magyarok rendezzenek a szereplők számára is anyagi sikerrel járó fellépéseket otthonról kiküldött előadóknak, művészeknek és művésznőknek. De mit adnak? Vannak olyanok, akikadománynak tekintik, hogy otthon megjelentetik, rendszerint kis vidéki lapokban valamely írásukat, hogy fényképük és a rendszert dicsérő megnyilatkozásuk belekerül a hazacsalogató újságba. Vannak, akiket államköltségen elvisznek ide-oda, etetnek, itatnak. De tudunk olyan jószándékú magyarokról, akik otthon kértek, nem is pénzt, csak adatokat és erkölcsi támogatást arra, hogy innen kintről eredményesebben harcolhassanak erdélyi és felvidéki testvéreink emberi jogaiért — és nem kaptak. Tudunk olyanokról is, akik otthon kértek segítséget a rezsim által elpusztított hozzátartozóik sírjának felkutatására — és nem kaptak. Kérdem hát a hazakacsingatókat: érdemes ezért e rezsimért feladni egy elvet, egy meggyőződést? Érdemes kilépni az emigráció politikai sorából? Érdemes egy tál lencséért feladni a harcot egy olyan hazáért, amely egykor mégis szabad, független és csak magyar lesz? COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLING Férfi női ésgyermekruhák: Átalakítás Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés szükséges. Tel: 463-4898 Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Ilona’s Salon Új magyar kozmetikai szalont nyitottak a Simonyi nővérek, Glenview, ill.-ban. Szeretettel várjuk a kedves magyar vendégeket. Arcápolást, tartós szempillafestést, manikürt, pedikürt csinálunk. Magyaroknak árkedvezmény. 1410 Waukegen Rd. Glenview, III. 60025 Tel: (312) 998-6400 V FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! , teljes fogászati ellátástnyújtok nagyon kedvező esti és szombati fogadóórákkal. Dr. PAUL INCZE 2340 W. Touchy Ave., Chicago III. 60645, .tel: 761-7900 Floridába utazók figyelmébe! Mindazok, akik Sarasota és Port Charlotte környékén szeretnének nyaralni, vagy letelepedni, forduljanak bizalommal az Amerikai Magyar Petőfi Kultúregyesülethez! Sarasotában hívják a következő számok egyike Ágnes Marossy (813) 922-3591 (este: 922-0060) János Ács (813) 922-7706 Port Charlottban:. _______Károly Lubosics (813) 627-1979