Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-04-05 / 14. szám

Meddig mehet el a nukleáris leszerelés? Nagy György Nincs ma olyan téma a világon, amelyről töb­bet írnának, beszélné­nek, mint a nukleáris fegyverkezésről és le­szerelésről. Iskoláink­ban, az egyetemeken gyermekeinket serdülő koruktól fogva beolt­ják a nukleáris fegy­verektől való hisztéri­kus félelemmel. A nagy­részt baloldali befolyás alatt álló hírközlő esz­közök is szinte verse­nyeznek egymással ab­ban, hogy az embereket a végpusztulás rémláto­másával ijeszgessék. N­em tagadjuk, hogy egy nukleáris háború civilizációnk — ha ugyan mai életformánkat an­nak lehet nevezni — pusztulására vezethet­ne és milliók életébe ke­rülne. Vagyis józan ész­szel senki sem kívánhat ilyet. Ami viszont ma­guknak a nukleáris fegy­vereknek a létét illeti, azoknak van előnye is.. G­ondoljunk csak arra, hogy ha nem lett volna atombomba, úgy a világ nem élt volna viszony­lagosan békében 40 éven át. Milyen közel állot­tunk nemzetközi konflik­tus kitöréséhez a berli­ni blokád, a koreai és a vietnámi háború idején? Viszont sem az eleinte nukleáris monopólium­mal rendelkező Ame­rika, sem a később ka­tonai fölényre került Szovjetunió nem nyúlt hozzájuk. Vagyis a nuk­leáris fegyvereknek nemcsak támadó, ha­­­nem elrettentő ereje is van. A másik szempont az, hogy vajon milyen hely­zet állna elő, ha a Nyu­gat olyan balga volna, hogy elfogadja Gorba­csov javaslatát, amely szerint századforduló­ra meg kell semmisíte­ni az összes nukleáris fegyvereket a világban? A konvencionális fegy­verekben mindig fölény­ben lévő Szovjetunió szinte besétálhatna Nyu­­gat-Európába, a Közép- Keletre, talán Indiába is. Ettől eltekintve, csak bűnösen naiv ember hi­­ hetné el, hogy Moszkva nem dugna el néhány hidrogénbombát valahol Szibériában és Washing­ton sem lenne olyan­­bo­lond, hogy el ne rejtene egy-kettőt tengeralatt­járói gyomrában. Ki tudná ezt ellenőrizni? D­e tegyük fel, hogy mindkét szuperhatalom tényleg becsületesen el­pusztítaná összes nukle­áns fegyverét. Mi aka­dályozna meg akkor egy Komeinit, vagy Kadha­fit, hogy kezét dörzsöl­ve, össze ne állítson bo­szorkánykonyhájában néhány mégoly primitív bombát, hogy azzal zsa­rolja a világot? Vagy­is úgy vagyunk a bom­bákkal, mint a törökkel, akit megfogtunk, de nem ereszt. A teljes nuk­leáris lefegyverzés nem­csak utópisztikus, ha­nem kimondottan ve­szélyes lenne a világbé­ke szempontjából. Joggal kérdezzük ezek után, hol van a kiút eb­ből a labirintusból? M­int minden megol­dásra váró kérdésnél, itt is a tényekből kell ki­indulnunk. Ezek: a) a nukleáris fegyverek itt vannak és nem fognak eltűnni, b) akármilyen ijesztőek, szükség van rájuk, mint elrettentő erőkre, c) valahogyan biztosítani kell, hogy senki se használhassa őket. A helyzet kulcsa ter­mészetesen az utolsó pont. Eddig úgy Wa­­ shington, mit Moszkva tartózkodtak attól, hogy megnyomják a vörös gombot. Mit várhatunk e téren a jövőtől? Az amerikai politikai rend­ szerben elképzelhetet­len, hogy egy olyan má­niákus kerüljön a Fehér Házba, aki ne folytatná tovább ugyanezt a gya­korlatot. De a szovjet rendszerben erre nin­csen garancia. Még ke­­ vesebb garancia van ar­ ra, hogy valamely har­madik­ világbeli fanati­kus ne dobjon le elsőnek egy bombát. Ezt kell va­lami módon megakadá­lyozni. A kézenfekvő megoldás egy olyan nuk­leáris fegyverekkel fel­szerelt nemzetközi, vagy legalább több ha­talmi erő lenne, amely az­­ellenőrzést hatható­san tudná gyakorolni. Ettől persze messze va­gyunk. V­iszont azért nem re­m­énytelen a helyzet. A nemzetközi érintkezés hihetetlen fejlődése mel­lett a népek elkerülhe­tetlenül közelebb kerül­nek egymáshoz. Ma pél­dául elképzelhetetlen egy összeütközés a nyu­gati népek között, pedig mennyit irtották egy­mást az elmúlt századok folyamán. Idővel jobb belátásra fog térni a töb­bi is. Addig a két szu­perhatalom vezetőinek felelősségteljes maga­tartásában kell remény­­ kednünk. A Washington és Moszkva közötti vö­rös telefon talán jó szol­gálatokat tehet ezen a téren. Magyar delegáció a Fehér Házban Az AMOSz hírszolgá­lata jelenti: Az Ameri­kai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSz) ve­zetősége meghívást ka­pott, hogy március 10- én jelenjenek meg a Fe­hér Házban, mert Rea­gan elnök szólni kíván a nemzetiségi vezetőkhöz, köztük az amerikai ma­gyarokhoz is. A 15 meg­hívott AMOSz vezető kö­zül Pásztor László inté­ző bizottsági elnök, Sza­bó János t.b. társelnök, a William Penn Asso c. v. elnöke és Vígh Zsolt igazgatósági elnök veze­tésével 10 AMOSz vezető részt is tudott venni ezen a nicaraguai szabadság­­harcosok támogatására összehívott gyűlésen.­indjárt a legelején kellemes meglepetés ér­te az AMOSz vezetőit. Linus Kojelis, a Fehér Ház „Public Liaison” ügyvezető igazgatója mielőtt a pódiumhoz lé­pett volna, lejött, hogy üdvözölje az AMOSz ve­zetőit — beleértve Ft. Bolváry Pál plébános urat is, — és megköszön­te Pásztornak azt a se­gítséget, amit nekik az utolsó napokban is nyúj­tott. K­ojelis az üdvözlő és bevezető beszédében a nicaraguai szabadság­­harcosok támogatására alakult amerikai koalí­ciók után elsőnek a Na­­ tional Federation of American Hungarians-t, azaz az AMOSz-t emlí­tette meg nemzetiségi szervezetek közül, mint olyat, amelyik a legak­tívabban segített ennek a demonstratív gyűlés­nek a megszervezésében is. P­at Buchanan, a Fe­hér Ház „communicati­­os” igazgatója a nicara­guai fejlemények ismer­tetése során összeha­sonlításként megemlé­kezett az 1956-os sza­badságharc közel 30 év előtti sikeréről, majd szovjet-orosz eltiprásá­­ról kihangsúlyozva, hogy azt a hibát, amit 56-ban Magyarországon elkövettek, még egyszer nem szabad megismé­telni Nicaraguában. B­uchanan megemlí­tette azt is, hogy a kom­munista diktatúrákat csak úgy lehet hatal­mukból eltávolítani, mint ahogy azt Kún Bé­lával, vagy Granadá­ban tették. R­eagan elnök nagy­szerű beszéde során a magyarokat újabb meg­lepetés érte, mikoris Reagan nemcsak, hogy kitért az 1956-os magyar forradalom és szabad­ságharc hősiességére, de még az utolsó szabad­ságharcos rádió­adás teljes szövegét is idézte. Az elnök megállapítot­ta, hogy 56-ban a magya­rok segélykérése a sza­bad világban csak szim­pátiát váltott ki. Tényle­ges segítséget a magyar szabadságharcosok azon­ban nem kaptak, mert „egyesek szerint” Ma­gyarország túl távol fe­küdt Amerikától. N­em szabad elkövetni hasonló hibát most a ni­caraguai szabadsághar­cosokkal, annál inkább sem, mert Nicaragua amerikai kontinensen van és ott egy szovjet­csatlós, Nicaragua, Amerika biztonságát is veszélyeztetheti. R­eagan kérte a lelkes megjelenteket, hogy Amerika biztonsága és a nemzetek szabadsága érdekében kövessenek el mindent, hogy az US kongresszus szavazza meg azt az általa kért 100 millió dolláros hadi­anyag segélyt, amivel a nicaraguai szabadság­­harcosokat győzelem­hez lehetne segíteni. A Szovjetunió és csatló­sai 500 millió dollár érté­kű hadianyaggal segí­tették eddig a sandinis­ta kommunista kor­mányt. Az USA pedig csak „sebtapaszokat” tudott küldeni, mert a Kongresszus többet nem szavazott meg.­­ Tizenkilencedik megyebál Passaicon Farsang utolsó szom­batján immáron tizenki­lencedszer gyűltek össze Észak New Jersey és New York környéke ma­gyarjai, hogy részt ve­­gyenek a már nemcsak hagyományossá, de híressé vált megyebá­lon. Már a meghívó is ígéret volt, Petry Béla professzor álmodta meg a Pécs-Baranyai gyö­nyörű címlapot. H­agyománnyá vált, hogy a régi megyebálok szelleme térjen vissza Passaicra, egyszer, de minden évben. Az első bálosokat Sán­dor Bedes mutatta be, magyarul és angolul megrajzolta Pécs-Bara­nya tájékát. Az idei ma­gyar ifjúsági csokor: Schweighardt Ildikó — Staudinger Tamás, Körlb Krisztina — Már­ton Tibor, Pigniczky Eszter — Fischer Zol­ tán, Kerekes Györgyi — Klug Zoltán, Pavlic Ka­talin — Barilló Tamás, Domboróczki Rozália — Csom­a Dániel, Márkus Lillian — Merényi Pé­ter, Márton Melinda — Alberth Antal és Nagy Donna — Zombori And­ris nyitották meg, az első tánccal, amit az if­júsági bizottság elnöke Keresztes Jutka taní­tott be. T­íz órakor nyílt meg a gyertyafényben úszó fi­nom tónusú étterem, a passaici magyar asz­­szonyok étel remekei­vel, amelyek hosszú asz­talsorokon várták a ven­dégeket. Passaic mindig híres volt a konyhájá­ról, de az idén túltettek minden időben, aspikos halak, pástétomok, kü­lönleges hideg húsok, kaszinótojás, saláták, sonkás palacsinta, csir­kemell fehér mártás­ban, borsos marha sze­let tejfeles szósszal, gombás rizs, sütemé­nyek várták a vendége­ket. A kitűnő Hungária együttes muzsikája min­denkit táncba hívott. A 3 órás meghosszabbítás után a zenekar a saját kedvéből játszott és a megjelentekkel együtt átdalolták az éjszakát reggel félhatig! így volt ismét Me­gyebál Passaicon, hála Kodály Lászlónak, aki a régi ludovikás szellem nemességével újra és új­ra visszahozta a régi bé­kebeli hazát, ha nem is többre,­­ egy éjszaká­ra. Károly László aki ennek az egyháznak lel­ke, mérhetetlen sok munkája mellett ismét vállalta a bál megren­dezését, Magyar Kál­mán a Hungária Népi Táncegyüttes vezetőjé­vel, Kozmann Frigyes­sel és hitvesével Mag­dával, valamint és talán elsősorban az ezermes­ter nagyszerű székely család Keresztes Bélá­­ék odaadó hozzáértésé­vel és heteket igénybe­vevő munká­jával, kitű­nően sikerült a bál. M­int minden Megye­bál után elmondjuk: ez volt a legjobb és remél­jük, hogy jövőre a fia­talokat dicsérhetjük meg ugyanígy a Husza­dik Megyebál után. V­iszontlátásra Pas­saicon, 1987. farsangjá­nak utolsó szombatján. (­y-s) . MICKEY’S BEAUTY SALON Family Hair Designers H­étfőn, kedden és szerdán nyugdíjas kedvezmény: M­osás és berakás ...........................¥5.00 Szakszerű hajvágás .......................$5.00 Tartóshullám .......................................$19.00 RENDES ÁRAK: Szakszerű hajvágás .......................$8.00 Stílus hajvágás ....................................$12.00 Tartóshullám .................................. $25.00 Férfi hajvágás és göndörítés­' $20 M anicuresW ith this coupon Free Manicures & Facial Massages with each Permanent Wave. Nyitvatartás: Hétfő - szombat: 8:00am - 6:00pm Vasárnap: 10:00am - 5:00pm Vasárnap csak előzetes bejelentkezéssel! 3556 IRVING PARK ROAD 463-1577 Ötszázadik évforduló Eléggé ritka esemény ahhoz, hogy már évek­kel eljövetele előtt meg­kezdődjön a készülődés a megünneplésére. Ez történik Santo Domin­­goban, a Dominikai Köz­társaság fővárosában, amely 1992-ben fogja megülni a félévezredes évfordulóját annak, hogy Kolombusz partra szállt és megalapította a várost. A felkészülés nem is olyan könnyű: a domini­kai lakosok jelentős ré­sze ugyanis babonásan kerüli Kolombusz Kris­tóf nevének kiejtését. Attól tartanak, hogy a név kimondása „balsze­rencsét” hoz, és ha már semiképpen el nem ke­rülhetik az említését, in­kább azt mondják: „az admirális”. Mindenki tudja kiről van szó. A Kolombusz-park előtt áll a fölfedező szobra, kinyújtott karja a város északi negyede felé mutat. A helybéliek szeretik mondogatni: így jelzi az admirális a turistáknak, hogy hol kaphatók a városban a széplányok. Az Antillái szigetcso­porthoz tartozó Hispani-­­óla szigetén Haiti és a Dominikai Köztársaság osztozik. A trópusi időjá­rást a passzátszelek és a magas hegyek enyhítik. A­mikor Kolombusz­­hajója kikötött a parto­kon — valószínűleg 1492- ben, de egyes kutatók szerint csak 96-ban, vagy 98-ban — a szigeten élő indiánok nem na­gyon tudták mire vélni a látogatást és vegyes érzelmekkel: hol arany nyakláncokkal, hol mér­gezett nyilakkal fogad­ták őket. A fölfedező és alapító atya iránti vegyes érzel­mek máig is megmarad­tak, noha a lakosság ma már egészen más: indi­ánok, spanyolok és be­hurcolt afrikai rabszol­gák keveréke. A Santa Mariáról elne­vezett santo domingói katedrális alapkövét ál­lítólag Kolombusz fia, Diego helyezte el. A do­minikaiak meg vannak róla győződve, hogy „az admirális” földi­aradványai ott nyug­szanak a katedrális kö­vei alatt. Kolombusz Kristóf 1506-ban halt meg, egyes történészek szerint vagy Kubában, vagy Spanyolországban helyezték örök nyuga­lomra. De a dominikai­ak állítják, hogy később átszállították a csontja­it a santo domingói szé­kesegyházba, utolsó kí­vánságának megfelelő­en. N­éhány történelmi bi­zonytalanság marad az 500 évvel ezelőtti esemé­nyek körül, de egy biz­tos: Santo Domingo a legelső város, amelyet az új földrészeket föl­fedező spanyol hajósok alapítottak. Következés­képpen: az Újvilág leg­régibb városa. m Készüljünk vitaminokkal a tavaszra! , Nancy Wellman, a jégessé teszi a bőrt és „Florida International eltünteti a bőr szokásos University” (Miami) sápadt színét, amelyet a elemezéstudományi fa­ téli hónapok okoznak. A kultásának a vezetője C-vitaminnak nagyjából ezzel kapcsolatban a kö- ugyanez a hatása, vetkezőket mondta az _ Az A,B és C-vita­­újságíróknak: minból átlagosan ele­g A tavasz beálltával gendő, ha napi kétezer szervezetünket hozzá milligramot haszná­­kell szoktatnunk az idő- lünk, amennyiben tab­­változáshoz. Szerveze- letta, vagy pilula für­tünknek, akárcsak a májában szedjük a vita- Természetnek, valóság- mint: gal „meg kell fiatalod- _ Fogyasszunk ta­­nia”. Ennek legmeg-­vasszal és nyáron minél felelőbb módszerét a több fogadékot, a leg­megfelelő vitamin-faj- megfelelőbb a víz, mivel fák jelentik, annak nincs kalória-ta.­ Az A-vitamin egész­ talma.­­ 9. oldal jEL 9 a *­­ fr 'll ;sL 9 ^ * aaL 9 a « aSkl fr ^ * jbl fr a « M. fr a * 3®. fr a « 3® fr a * >_ ... *•». jfc fr a « i®. w «EU­RSCASH *3 f $200 WEST COAST AND HONOLULUm 1* $150 EVERYWHERE ELSE IN THE U.S.é If Ha pénzt akar megtakarítani, hívja irodánkat. Rendkívüli kedvezmények április 15-ig. (20-30% discount a Pan American, Swissair, Lufthansa, TWA, A*S4 W> és British Airways járatain ) m m Sebők Utazási Iroda, (312) 477-1484 m 10.. SKANDINÁV MÓDRA 4 IGAZI KÉZI FEGYVER FÉNYKÉ­PEZ 100 ' PÉNZT I ÉRŐ PAPÍR | PINTY­FÉLE : MADÁR KOTTA­JEL ÖSZTÖ­NÖZ ASZTÁ­CIUMI­AI^^T BELGA VÁROS NÉVVÁL­TOZATA NÉMET OPERA­­SZERZŐ (18. SZ.) VICC GÖMBÖ­LYŰ GYÜ­MÖLCS OSZTRÁK NEVE FÉLÉVI► AMPER ! TÁPLÁL ; EME _____1, OKOS MONDÁS 1. RÉSZE PS ~W~ '­ ~T~? ▼ T P ▼ ' 1 DE OLASZ VIDÉK LAKÓJA DÍSZÍT PÉNZT KÚLD► |;• PARNA HUZATA► T ?1 _ hármas FOGAT KÉN ÚTJELZŐ LEHET ÖBÖL LATINUL j► , ÉGITEST MONDÁS. 2. RÉSZ IPARI. ROV. FÉRFI­­NÉV ÉS KÖZSÉG FOX­... SPORT­­SZERŰ i ► i ¥i 1 ROMAI 600► ESZKIMÓ JÉG­KUNYHÓ . | ÉS I KONTRA 1 BÖLCS ZÉRUS CSAPAGY MARKA[ T "Írek SZERVE­ZETE­­!­­FOSZFOR► NEM ESZIK TEJTER­MÉK ► kajolog! NEWTON SZÍNES­FÉM |P TOLLTOK► " r" | | BOG► V KILO-► OXIGÉN. SZILÍ­CIUM KALIUM ► NSZK AUTOJEL VAROS A CENK ALJÁN OLCSÓ IDŐMÉRŐS VARAD SZÉLEK ROMAI SOI-ES |T" SZÁRAZ GYÖRGY KÖNYVE I" r­"'? NÉVELŐ FOROl► MULATO­ZIK 60 HAVA[__ i . ; !_______i TÖRÖK RANG OV - TÁV­IRATOK­BAN PP OROMOK RÉSZEI APRÓ T “­KERTI SZERSZÁM MOK KRÓMI OXIGÉN. |ARZÉN► KICSI ATTILA -­­ RADIULIJ NOVAK CIPÓ­KRÉM CSÚSZÁS A TECH­­NIKA NYELVÉN T “ MAJDNEM SARATOK► mmrmmt H !■1 ______| PIANO► LATIN „ÉN“ 3600 MPERC­BŐL ÁLL KAMION­JELZÉS IPAROS ROMÁN REMEK HUMANUS TETT­­A DAVIS CUP­­ FÜTYÜL­­GETŐ RÉSZBEN RAJRAT 1 ► ' , | -iA► i | • 1 1 m EST AUTÓJEL TEMPUSL VEZETŐ­SÉG, VEZETÉS► ! m i i H l□ UTAS­­FÜLKE A HAJÓNL _ _____ OSZTRÁK AUTÓJEL► BÖLCS MEGALLA­PÍTAS !­ Ésszel él az ember. Többször győz az orcos, mint a bátor. Okos ember sok fát ültet.

Next