Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-05-31 / 22. szám

10. oldal Vajda Albert derűs oldala Elgondolkoztató életbölcsesség Amerikai üzletember barátom járt Mexikó­ban, tőle hallottam ezt a kis történetet, ami — úgy érzem, — egyre anyagiasabbá váló vilá­gunkban feljegyzésre érdemes. Egy dolgos hétközna­pon az amerikai üzlet­ember meglátott egy iz­mos fiatalembert, amint egy szál fürdőnadrág­ban aludt a tengerpar­ton. Mint a tempó és a munka megszállottja, nem bírta nézni ezt a naplopást és felkeltette a fiatalembert. — Maga mit csinál itt? — kérdezte tőle. — Alszom — hangzott a felelet. — Miért nem dolgo­zik? — tette fel a kérdést az üzletember. — Minek? — kérdezte vissza a mexikói. — Hogy-hogy minek? Ha valaki dolgozik, ak­kor azzal pénzt keres. — Hát aztán? — Aztán, ha többet dolgozik, akkor azzal még több pénzt keres. — És mi van akkor? — Hogy-hogy mi van akkor? Ha elég pénzt ke­resett, akkor belefoghat egy önálló vállalkozás­ba. — És akkor mi van? — Azzal még több pénzt keres és alapít be­lőle egy gyárat. — És, ha van gyáram, akkor mi lesz? — Akkor rövid idő alatt annyi pénzt keres­het, hogy nem kell töb­bet dolgoznia, hanem süttetheti magát a nap­pal. — Látja uram, én már most ezt teszem — mondta a mexikói fiatal­ember és hasrafeküdt, hogy a hátát is érje a napsütés. Mindent a vásárlóért! Színhely: az egyik bu­dapesti állami áruház. Nagy tábla hirdeti: „Reklamáció esetében a pénzt visszadjuk!” Egy vevő nem tudja a vásárolt árut megfele­lőre kicserélni. Oda­megy a pénztároshoz és vissza­kéri a pénzét. A pénztáros kijelenti, hogy a rendelkezések értel­mében, ez tilos. — De hiszen itt az áll, hogy reklamáció eseté­ben visszaadják a pénzt — mutat a táblára a ve­vő. — Igen — feleli a pénztáros, — de mi nem reklamálunk! • Versike a pártról A kommunista pártszervezet Sokszor átszervezett párt szervezet, Mely árt a szervezetnek. Cigányvilág Magyarországon Tépi a májusi vihar a fákat, dézsából ömlik a záporeső. Egy cigány baktat az éjszakában, bőrig ázva, dideregve. Végre meglátja, hogy egy kis bakterház ab­lakából fény szűrődik ki. Odafut a házhoz, beko­pog. A bakter az asztal mellett ül. A cigány alá­zatosan köszön és meg­kérdi : — Ázs Isten is meg­áldja, nagyságos főva­­sútigazgató uram, meg­engedi, hogy kicsit meg­húzzam itt magam az eső elől? — Hogyne — mondja a bakter, — üljön csak le. A cigány leül, rázza magáról a vizet. Egy ideig szótlanul nézi a baktert, azután megszó­lal: — Ne tessék már ha­­ragudni, arányos méltó­ságos főkapitány uram, de nem volna valahol egy kis száraz­ kenyér, annyira korog a gyom­rom, nem akarnám, hogy zsavárja a nagy­­méltóságú főnök urat. A bakter elővesz ke­nyeret, szalonnát, hagy­mát, a cigány nekilát és alaposan befalatozik. Utána megint megszó­lal: — Ezser bocsánat, ke­gyelmes MÁV tábor­­sernagy uram, ha nem méltózstátná meghara­­gudni érte, megkövet­ném egy kis itóka irá­nyába ... A bakter bort, meg szódát tesz az asztalra. Isznak néhány fröccsöt. Utána a bakter előveszi a dohányos prédobozát és cigarettát sodor ma­gának. — Ja, ekszellenciás nagyméltóságú állam­vasúti főnök uram, hadd sodorintsak már én is egyet, az Isten is meg­áldja mind a két kezsi­­vel. A bakter átnyújtja a dobozt. A cigány sodor magának egy cigaret­tát, rágyújt, mélyet szip­pant, aztán hátradől a széken, keresztbe rakja a lábát és odaszól a há­zigazdának: — Ázsián mondd csak, ecsém, hát te vagy itten a bakter? • A hónap TV mondása A budapesti televízió­ban gyakori az üzemza­var. Ilyenkor megjele­nik a képernyőn a fel­írat: „A hiba nem az Ön ké­szülékében van...” „... hanem a rendszer­ben” — fűzik hozzá gon­dolatban a nézők. • Egy város három élete Egy Nyugat-Német­­országban élő orosz emigráns Amerikába készül és a követségen kitölti a kérdőívet. Szü­letési helye: Szentpé­tervár, Cári Oroszor­szág. Hol végezte isko­láit: Petrográd, Orosz Köztársaság. Lakhelye mielőtt Németország­ban letelepedett: Le­ningrád, Szovjetunió. Az amerikai követségi tisztviselő átfutja az ívet és azt mondja: — De hiszen ez a há­rom város tulajdonkép­pen ugyanez, eltekintve ezektől a lényegtelen változásoktól. — Hja kérem, — mondja kis sóhajjal az orosz a naiv amerikai követségi tisztviselő­nek, — ezek miatt a lé­nyegtelen változások miatt vagyok Nyugaton. • Májusi szerelem 1986 — Igaz az, hogy a le­ánya férjhez megy, Gur­­gulekné? — Igaz. Megunta már, hogy mindig csak férjekhez menjen. • A hónap találós kérdése — Mi a népi demokrá­cia? — Fekete macskát keresni egy olyan ko­romsötét szobában, ahol nincs is macska. SZAKMAI BÜSZKESÉG — Olyan műfogsort csináltam neki, hogy azóta üdítőitalos üveg nyi­tásával keresi a kenyerét. Most, hogy a többek által is­mert Papp Laci hatvanadik szü­letésnapját ünnepeltük, két dolog jutott eszembe: 1. Rémes, hogy egyesek milyen gyorsan öregszenek.­­2. Jóságos ég, már harmincnégy éve, hogy mi, vízilabdázók együtt nyertünk olimpiai bajnokságot ez­zel a bajuszos gyerekkel. És ezzel a gondolattal szinkron­ban rögtön két sztori is eszembe jutott. Helsinki előtt, az edzőtáborban tulajdonképpen valamennyien Papp Laci edzőtársai (elegánsab­­ban: sparring-partnerei) voltunk. Az úgy ment, hogy ez a mélynö­vésű fiú leeresztette a két kezét, mi meg felváltva üthettük a fejét. Pontosabban: üthettük volna. Mert mondanom sem kell, hogy egyszer sem találtunk célba. Há­rom okból: 1. Mert fantasztikus reflexszel mindig elhúzta az öklünk elől. 2. Mert jó bűvész módjára ál­landóan beszélt a mutatvány köz­ben s a szövege már akkor olyan penetráns volt, hogy arra kellett figyelnünk. 3. Mert biztos lehetett benne, hogy amúgy sem akarjuk igazán eltalálni. Hogyisne, mi is ki akar­tunk­­jutni az olimpiára. És egy visszaütés lehetőségét megkockáz­tatni ... Akkorában pihenésképpen sokat fociztunk egymás ellen. A magam lágyszívű mivoltában én a szá­razon is mindig hátvédet játszot­tam. Utóbb aztán, élménybeszá­molók alkalmával többször meg­kérdezték: féltem-e valamelyik csatártól? — A vízben egyiktől sem iga­zán — mondtam. — A parton is csak Papp Lacitól. A kérdező ilyenkor mindig el­csodálkozott. — Hiszen maga legalább kétszer akkora.­ Akkor mégis miért félt tőle? — Amiért a többi ellenfele — válaszoltam. — Higgye el, kérem, egyikünk sem a szépsége miatt... Vízvári György FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Társasan szép az élet! Ha magyar barátot gy élettársat keres forduljon hozzánk bizalommal! Teljes diszkréció! TÁRSKERESÉS 4125 -V Central Park A­ Chicago Tel: 312/ 478-0853 S 'HáTHa verni ^.NGM. “‘ISMSRI — Az évekkel együtt meg­jönnek a tapasztalatok. — Az nem is lenne olyan nagy baj, csakhogy a tapasz­talatokkal együtt megjönnek az évek is! — Van még remény, doktor úr? Már tizenhét éves és még nem beszél trágárul! LATHATASI NAP — Legalább boldog vagy az új feleségeddel, apu? mm @ 1R13M­­­J­ince Lombardiról, az amerikai­­ futball legendás hírű mes­teréről mondta egyik régi tanít­ványa: — Nem tett különbséget köz­tünk. Valamennyiünket egyformán kezelt. Mint a kutyákat! Tavaly télen a buffalói ver­­­­senypálya számos eseményét el kellett halasztani, mert a vas­tag hót­akaró akadályozta a lo­vacskák futásit. Ennek elkerülé­sére az idén varázslót szerződtet­tek. Dr. Modogo Snogo „erdélyi boszorkánymesternek’’ címeztette magát és december 5-én, az első téli versenynapon hosszadalmas és körülményes ceremóniákat végzett a pályán, hogy távoltartsa a ha­vazást Három perc­­múlva leszállingó­zott az első hópehely. Aztán a hó végéig el sem állt. December fo­lyamán re­kord mennyis­ég, 230 cen­ti hó hullott Buffalora. Hír szerint dr. Modogo Snogo szerződését nem hosszabbították meg. Karlheinz Förster, a nyugatné­­­­met labdarúgó válogatott já­tékosa mondta: — Amióta Boris Becker felbuk­kant, mi labdarúgók csak másod­­osztályú állampolgárok lehetünk a televízióban. Hogy is mondják Pesten? Az s­em semmi! neves mester mondata. — Az edző munkája napi 24 órás elfoglaltságot jelent. Hétfőn­ként csak azért kap szabadnapot, hogy ne a pályán érje az infark­tus. A menedzser kijön az elnökségi ülésről. A csapat sztárja top-­­­pan eléje. — Nos, megtárgyalták a fize­tésemelési kérvényemet? — Természetesen. — És? — Mindenki rokonszenvezett ve­le,­ de senki sem támogatta. (p. p.) MAGYAR IN FLAGRANT! őrségi Már megint baj van a Közép-Keleten! Nagy György Líbia amerikai bom­bázása óta Kadhafi fel­tűnően csendben van. De azért nem kell ag­gódnunk, hogy a Közép- Kelet, amely a második világháború óta több el­sőoldalas híranyagot szolgáltatott, mint a vi­lág bármely más része, lekerül a nemzetközi po­litika napirendjéről. Az érdeklődés középpont­jába most Szíria van. Még olyan hírek is elter­jedtek, hogy hamarosan háborúra kerül sor kö­zötte és Izrael között. Az izraeli—szíriai el­lentét persze nem újke­letű. Az 1973-as, ún. Jóm Kippur háborúban Szí­ria bizonyult Izrael leg­erősebb ellenfelének, bár a végén neki is fel kellett adnia a Golán magaslatok stratégiai vonalát. Amikor Izrael lerohanta Libanont, jó­formán megsemmisítet­te a szíriai légierőt. Ké­sőbb viszont Szíria is tá­mogatta Izraelt a PLO elleni akciójában, ami­nek eredményeként Jas­ser Arafatnak ki kellett ürítenie beiruti főhadi­szállását. Az izraeli csa­patoknak Libanonból való kivonulása után Hafez Assad szíriai el­nök azt hitte ütött az ő órája és rá­teheti kezét Beirutra. Tévedett. Ép­pen úgy nem ment sem­mire az ottani egymás ellen hadakozó frakci­ókkal, mint Begin mi­niszterelnök.­rorszervezetek és kikép­zőtáborok titkait véka alá rejteni. Előnye az is, hogy az évek óta dúló Irán—iraki háború foly­tán ez a két szomszédja nem okoz neki gondot és egész erejét Izrael ellen összpontosíthatja. Assad elnök tudata­kétákból áll, eladjon Szaudi Arábiának. Ugyanakkor Gorbacsov úgy látszik aktívabb sze­repet akar játszani a Közép-Keleten. Eddig Moszkva csupán Szíriá­ra, Dél-Jemenre és Lí­biára támaszkodott eb­ben a térségben. Leg­utóbb azonban Gorba­csov Kelet-Berlinben fogadta Jasser Arafatot és a hírek szerint felve­tette neki a régi szovjet tervet, egy konferencia összehívását a közel­­keleti helyzet megoldá­sára, amelyen részt ven­ne a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a PLO, Izrael és a legtöbb, de nem minden arab ál­lam. Washington ellenzi ezt a tervet, mert nem akarja hivatalosan be­vonni Moszkvát az otta­ni térség ügyeinek inté­zésébe. A szíriai—izraeli el­lentét kiéleződése most újra előtérbe hozta a Közép-Kelet krónikusan megoldatlan problémá­ját. Mivel jelenleg egyik szuperhatalomnak sem érdeke, hogy ott háború törjön ki, Simon Perez izraeli miniszterelnök, valószínűleg washing­toni nyomásra, ismétel­ten kijelentette, hogy nincs szándékában meg­támadni Szíriát és arról sincsen tudomása, hogy Szíria támadásra ké­szülne országa ellen. Pillanatnyilag tehát úgy látszik, hogy a kirob­banás veszélye elmúlt. Mégis, a feszültség fenn­áll és nem fog megszűn­ni addig, amíg az arabok hivatalosan el nem fo­gadják Izrael fennállá­sát és Izrael nem talál módot a palesztínai kérdés kielégítő megol­dására.­ ­ A két ország közötti ban van erejének is bel­viszony mostani elmér­gesedésének fő oka az, hogy Szíria az utóbbi években, szovjet segít­séggel, annyira kiépí­tette fegyveres erejét, hogy az ma messze a leg­erősebb az arab világ­ban. A mellékelt táblá­zat élénken szemlélteti, hogy hadseregének fel­szerelése túlhaladja Iz­raelét is, bár ember­anyagban és minőség­ben elmarad mögötte. Izrael azzal is vádolja Szíriát, hogy a nemzet­közi terrorizmus szer­vezésében és irányítá­sában legalább annyi, ha nem több része van mint Kadhafinak. A kü­lönbség közöttük csak az, hogy Assad elnök sokkal ügyesebb politi­kus, mint kollégája és nem kürtöli világgá tet­teit, még kevésbé ter­veit. Mivel országa lé­nyegesen hozzáférhetet­­lenebb, mint Líbia és te­rületén kevés külföldi él, könnyebb az ottani tér­nék éppen ki is használja azt. Amidőn Hussein jor­­dániai király tavaly szinte Kanosszát járt ná­la, kérve, ismerje el Jasser Arafatot, mint a PLO vezetőjét, nem ért el semmit. Assad ra­gaszkodott az irányítá­sa alatt álló és Damasz­­kuszban székelő töredék Palesztinai csoport tá­mogatásához. A szíriai—izraeli vitá­ban természetesen köz­rejátszik Washington és Moszkva közép-keleti politikája is. Reagan el­nök, amellett, hogy tán­toríthatatlan híve Izra­elnek, igyekszik segíte­ni a mérsékelt arab ál­lamokat, elsősorban Szaúd- Arábiát és a Per­zsa Öböl menti emirátu­sokat. Viszont nehéz­ségei vannak a kong­resszussal, amely nem akarja megszavazni, hogy 354 millió dollár ér­tékű hadifelszerelést, amely főleg védelmi jel­legű repülőelhárító­ra­ Israel-Syria military balanca 1981/1985 SYRIA tau un -Aswam Total armed forces 222,500 402,500 497,000* 512,000" CoMbilt ih­tfsfl . 448 500 .; ve ■ m: Almad hadeoptars 16­3,700 100 4300 32 60­0 3000 * Combines 172,000 regulars and 325,000 reservists ** Combines 142,000 regulars and 370,000 reservists Source: International Institute für Strategic Studies. DICSEKVÉS — Az én férjem igazi férfi. Megvéd engem még önmagától is. NÁSZUTAS ÜDÜLÖK — Rémes. Itt nincs egy biliárdasztal, nincs egy játékautomata. Esős napo­kon egyszerűen nem tud­juk, mivel üssük agyon az időt. ISTEN IS VAN Ismerek valakit, aki szé­pen, helyesen beszél ma­gyarul. Kár, hogy butasá­gokat mond. gyerektartás — Az elvált férjem rendszeresen küldi nekem a gyerektartás-díjat. Pedig még csak a nyolcadik hó­napban vagyok. Amerikában — Öreg koromra félre­raktam egy kis váltságdí­jat. ORVOSI TANÁCS — Önnek szennyezett levegőváltozásra van szük­sége. RÉGI MINŐSÉG VENNÉK 1934-BEN KÉ­SZÜLT CIPŐT. KÉT PÁR 1986-BAN KÉSZÜLT LÁBBELIT ADOK ÉRTE! VALÓOK — A feleségem két cu­korral issza a kávét. Én pedig hárommal. Ezt nem tudta megérteni. AJÁNLAT — És ha bármilyen anyagi jellegű gondjai, problémái vannak, nyu­godtan adjon kölcsön egy ezrest. CIRKUSZBAN — Igazgató úr szerződ­tessen. Én gondolatolvasó vagyok. — Tehetségtelen fráter ! Már rég ki kellett volna találnia, hogy nem akarom szerződtetni, és akkor szer­ződtettem volna! Jó KIS HÁZASSÁG — Az én feleségem oda megy és azt csinál, amit akar. De azt megkövete­lem, hogy este ízig ne jöj­jön ihaza. ROSSZ TANULÓ — Kovács fiam, miért nem jöttél el az ötvenéves érettségi találkozótokra? — Féltem, hogy a tanár úr feleltetni fog földrajz­ból. MEGNYUGVÁS — Engem megnyugtat az ön társasága. Jó érzés tud­ni,­ hogy ön még nálam is idegesebb. SZÉGYELLŐSÉG Edit még a telefondok­tor előtt is szégyell levet­kőzni. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next