Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)
1986-09-06 / 36. szám
Közi Horváth József: Buda felszabadítása * 300 éve, 1686. szeptember 2-án űzték ki az utolsó törököt — 145 év után — Buda várából Amint arról Buda első ostromának a tárgyalásánál már említést tettünk, XI. Ince pápa a magyar főváros felszabadításának az ügyét különösen a szívén viselte. Erről a meleg érdeklődéséről 1686-ban Buda második ostromának előkészítése közben is tanúságot tett. Nem elégedett meg azzal, hogy Lipót császárt és királyt további erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította, hanem a keresztény világ politikai és egyházi vezetőit és népeit is felszólította a nagy vállalkozás támogatására. A felhívás nem is maradt visszhang nélkül. Nemcsak katolikus, hanem protestáns királyok, fejedelmek és uralkodó hercegek is küldtek csapatokat Buda alá. Az egyházi vezetők is kitettek magukért, így — például a kölni érsek 20 századot állított ki. Ugyancsak zsoldosokat toboroztattak és szereltek fel a paderborni, würzburgi, bambergi és konstanzi püspökök. A salzburgi érsek pedig 360.000 forinttal járult hozzá a hadjárat költségeinek a fedezéséhez. Buda felszabadításának terve hallatára Nyugat- Európából 5.000 önkéntes kérte, hogy részt vehessen a magyar főváros visszafoglalásában. Az önkéntesek külön légiójában az egész keresztény világ képviselve volt. Angol lordok, skót urak, francia arisztokraták, spanyol grandok vállvetve harcoltak a névtelen keresztény testvérek ezreivel, — köztük 62 barcelonai iparossal és 20 egyszerű alexandriai olasz polgáremberrel — akik követték a pápa szavát, hogy vegyenek részt a török kiűzését keresztesháborúnak nyilvánított küzdelemben. A Komárom és Párkány közti térségben gyülekező szövetséges sereg körülbelül 65.000 főt tett ki. Ehhez csatlakozott mintegy 15.000 főnyi magyar, akik között már Thököly Imre egykori kurucai is szép számmal képviselve voltak. Az illetékesek ezt a hadjáratot gondosabban készítették elő, mint a két évvel előbbit. Marco D‘Aviano kapucinus atya lelkendezve jelentette Lipót császárnak és királynak: „Seregünk nagyon szép. Felséges látvány a 34.000 gyalogos és a 2.000 lovas... A fővezérek — Lotharingiai Károly herceg és Max Emanuel bajor választófejedelem — közt egyetértés uralkodik, hiány nincs, a felszerelések bőségesek__“ Márk barát bizakodását XI. Ince pápa is osztotta. A császárhoz intézett levelében — BUDA egyes betűit szókezdésnek véve — ezt írta: „Budám Virginis Dabit Auxilium". Magyarul: „Budát a Szent Szűz segítsége fogja visszaadni...“ Hasonló reménységgel válaszolt az Egyház lelki támogatásáért hozzáforduló két fővezérnek is. A kért lelki segítség nem is maradt el. A pápa elrendelte, hogy a hívek a templomokban a kitett Oltáriszentség előtt háromnapos ájtatosság keretében kérjék az ég áldását a Buda felszabadítására indult sereg nagy és szép vállalkozására. A tábor hangulata, kitűnő volt. A katonák pontosan megkapták a zsoldot. Ételben, italban sem volt hiány. Az egészségügyi szolgálat megszervezését és finanszírozását Buonvisi bécsi pápai követ vállalta magára, aki erre a célra 45.000 aranyforintot fordított. A gyógy- és kötszerek legnagyobb részét Olaszországból hozatta. A tábori kórházak vezetését az olasz Ruggiero oratóriánus atyára, a szolgálat felügyeletét pedig Kollonich Lipót győri püspökre bízta. A keresztény sereg 1686 június 12.-én indult el a Komárom és Párkány közti gyülekező táborból. Lotharingiai Károly herceg a sereg zömét kitevő 42.200 emberrel a Duna jobboldalán, Max Emánuel, bajor választófejedelem, társfővezér pedig 21.800 főnyi külön hadtestével a folyó bal partján vonult előre. Lotharingiai Károly útközben egyáltalán nem ütközött ellenállásba és harc nélkül szállhatta meg a Várhegygyel szembeni északi és északnyugati hegyoldalakat. Főhadiszállását a Józsefhegynek Újlakra nyúló lejtőjén ütötte fel. Max Emanuelnek azonban először el kellett foglalnia Pest városát, hogy aztán a Dunán átkelve hadtestével elhelyezkedhessék a neki kijelölt ostromrészen, amely a Gellért hegy déli oldalától kezdve a Naphegyen át a Rózsadomb felé húzódott. Az ő vezéri sátra a mai Gellért téren állott. A Buda birtoklásáért folyó küzdelem a nyári kánikulás forróságban június 20.-án kezdődött meg és szeptember 2.-áig tartott. A keresztény sereg az idősebb és óvatosabb, valamint a jóval fiatalabb és rámenős természetű Max Emánuel irányításával gyorsan felállította az ágyúkat és elkészítette a falak megközelítéséhez szükséges futóárokrendszert. A sziklafennsíkon épült, háromszoros fallal körülvett vár védelmét a 70 éves korát meghazudtoló frissességgel, nagy hozzáértéssel és a fanatikus musulmán elszántságával Abdurrahman pasa vezette, aki a helyőrségen kívül a polgári lakosságot — azeregeket, asszonyokat és a gyerekeket — is beállí ■otta a védelem szolgálatába. Az ostromlók és az ostromlanak közti első nagy összecsapás 1686 július 13.-án zajlott le, amikor a keresztény sereg — megfelelő tüzérségi előkészítés után — általános rohamra indult. „A mieink — írja Meszlényi Antal *Buda felszabadítása' című könyvében — elszánt bátorsággal kúsztak felfelé, de a várból szórt égető szurokkoszorúk, meggyújtott lőporzsákok és a gyantaporlángok tucatjával szorították őket vissza. Ha sikerült valahol rést ütni, ott a janicsárok vasgyűrűje fogadta őket s irtózatos kézitusa fejlődött ki köztük ... Mire az este éjszakába borult, 1.400 keresztény halott és sebesült katona fedte a csatateret... Abdurrahman pasa büszkén tűzette ki a vár falára az Allah győzelmét hirdető piros zászlót... Az első csatát megnyerte.. Az ostromlók első jelentős sikerének dicsősége Max Emánuel társfővezér nevéhez fűződik. Július 21.-én éjjel történt, hogy a bajor szakaszon 100 mindenre elszánt janicsár kitört, meglepte az álomba merült ostromlókat, akiknek egyik részét megölte, a másikat pedig megfutamította. Majd az ostromágyúk száját betömve diadalittasan visszatértek a várba. Örömük azonban korainak bizonyult. A szerencsétlenség színhelyére siető Max Emánuel, miután rendbeszedte a szétzilált hadsorokat, az újra harcképessé tett ágyúk egyikének a zsinórját maga gyújtotta meg. Az ágyúlövésre irtózatos válasz jött a várból. Az ágyúgolyó eltalálta a várkastélyban tárolt lőporraktárt, amelynek 800 mázsányi tartalma borzalmas pusztítást okozva repült a levegőbe. A robbanás következtében 1.500 török katona, asszony és gyerek halt meg. Az anyagi kár is igen nagy volt. Különösen a várfalak megrongálódása okozott gondot Abdurrahman pasának. A szabad elvonulás biztosításának ígéretével összekötött megadási felszólítást azonban annak ellenére határozottan visszautasította. A második komoly keresztény sikert július 27.-e hozta meg, amikor az ostromlók elfoglalták a vár külső védműveit. A győzelemért azonban igen nagy árat kellett fizetniük. Nem kevesebb, mint 5.100 keresztény katona — köztük 600 magyar — fizetett érte az életével. A magyarok közül különösen kitüntették magukat Fiáth János győri várkapitány hajdúknak nevezett gyalogosai, akik vezérüket követve elsőkként mászták meg a várfalat és tűzték ki az egyik kurtinán a szűzmáriás zászlót. A vár külső védműveiért folyó harcban a török is feszítette 2.500 emberét. Abdurrahman pasa azonban I megfogyott létszámú helyőrséggel is kitartott, mert Iott abban, hogy a nagyvezér által megígért felmenő s ereg időben meg fog érkezni. A bizakodása nem Ilt alaptalan. Augusztus elején Szulejmán nagyvezér 1 .000 főnyi seregével már közel járt Budához. A nagy török had érkezésének a híre Bécsben résletet keltett. A haditanács tagjainak egy része az orom abbahagyását javasolta. Ezúttal — kivételesen Buonvisi pápai követ is egyetértett velük. A két vezér — Lotharingiai Károly herceg és Max Ernálés bajor választófejedelem — azonban magára vallta a kettős harcért, az ostrom folytatásáért és amentősereg visszaveréséért, a felelősséget. A felességvállalásban segítette őket a felderítő osztagok .yöntetű jelentése, hogy az óriási török ármádia jentős része gyülevész, katonai szempontból értéktennépség. A felderítők jelentései igazaknak bizonyultak. Még őt is hozzátehették volna, ami azonban csak későbberült ki, hogy Szulejmán nagyvezér tehetségtelen és gáva katona volt, aki a fogadására felkészült kérészínű sereggel nem mert nyílt csatába bocsátkozni, hnem néhány sikertelen áttörési kísérlet után — az otromlott várat sorsára hagyva — dolgavégezetleül visszavonult. A felmentősereg veszélyétől megszabadulva a keesztény sereg minden erejét az ostrom folytatására koncentrálhatta. Nehéz hetek voltak ezek, mert minden lépésnyi előbbrejutásért vérrel kellett fizetni. A döntő és végső rohamra 1686 szeptember 2.-án került sor. A mindkét oldalon rendkívüli elszántsággal vívott utolsó összecsapás délután háromtól fél hétig tartott. Mire a nap lenyugodott, 145 évi idegen uralom után újra a szűzmáriás zászló lobogott a rommálőtt királyi várkastély ormán. Buda felszabadításának a híre örömteli lázba hozta az egész keresztény világot. A legboldogabb az akkor már öreg és beteg XI. Ince pápa volt. Nem kevesebb mint három órán át fogadta és hallgatta Max Emánue futárját, De Souffre grófot, aki részletesen beszámol neki a vár ostromáról és bevételéről. A beszámoló után a pápa örömében elrendelte az Angyalvár ágyúinak , Róma minden harangjának a megszólaltatását. A felszabadítás napját, szeptember 2.-át pedig a világegyház számára Szent István magyar király emlékünepévé nyilvánította. Egyidejűleg 100.000 aranyforint küldött a bécsi követének, Buonvisi bíborosnak Budi vára megrongált falainak a kijavítására, hogy egy eseleges török ellentámadás jöttén készek legyenek a vdelemre. * Részlet Közi-Horváth József: XI. Ince Pápa szerepe a török kiűzésében című megjelent történelmi tanulmányából. Megrendelhető a Nemzetőrnél Us $3.01 küldésével: Postfach 34 03 61, D.8000 — München 34, West Germany, Europe. „Expo 1986 " Fekete Margit A rendkívül szép környezetben épült Vancouver világkiállítása elérte a félidőt, amikor határozottan sikert könyvelhet el. A május 2-től, október 13-ig nyitvatartó Expót napi átlagban 130 ezer ember kereste fel. A kiállítás elhelyezésére Vancouver egyik tengeröblének öreg raktárépületeit lebontották, helyére és a víz tetejére kerültek a kiállítás épületei, a lombos fákkal és parkokkal. A kiállítás látnivalóin kívül, egyéb műsorokkal is szórakoztatják a közönséget. Nagy sikere van a több mint 100 éves mozdonyok, vonatok felvonulásának, régi vitorláshajók parádéjának, régi autóknak, amelyek ragyogva tündökölnek a modern csodák között. Augusztus 4—10 között Abbotsfordon, — közel Vancouverhez, — nagyszabású repülőbemutató lesz, régi és új gépekkel. Az Expo színházaiban a legnépszerűbb művészek szerepelnek. A közönség kedvence a „Canada Place”, ahol a laser, video, audiovisual színház műsorait sokan keresik fel. Továbbá az egyiptomi épület II. Ramses fáraó aranyaival és az amerikai és szovjet space bemutatók. Mindenki kedvence a látogatókat fogadó kis robot: „Ernie”, amely fáradhatatlanul közli az információkat, sőt udvarolni is tud. Kellemes női hang kérdésére azt is mondja: „Ön gyönyörű!” Ernie azonban egy napon önállósította magát. Addig kizárólag a körülötte állók körén belül sétált és beszélt, egyszerre azonban a tömeg közé ment, ezért egy „felügyelőt” kapott, akinek az érintésére azonnal irányt változtatott. A közönség nagy derültségére azt mondta: „Maga miért iígül mindég hozzám?” Magyarjaink „közlekedési bemutatóval” a 32. sz. pavilonban találhatók. Zenei műsorukban nagyon csalódtam. 1800-ból való magyar dalokat játszottak citerán, ami nemcsak primitív és monoton volt, hanem helyenként a román cigányzenei motívumokat is fel lehetett ismerni benne. Annyira volt magyar, mint az, aki ezt az Expo műsorára tűzte! (Én, a naiv, a magnómat is kinyitottam, mert azt hittem, szép palotást fogok hallani. Sajnos, a lejáratásunkra történő politikai tendencia, egyre gyakrabban felfedezhető. A magyar citeraműsor után Nigéria zenei műsora következett a Xerox teremben, ami határozottan dallamosabbnak hatott, mint a mi 18. századbeli citerazenénk... Nem kapok külön díjazást az Expo és British Columbia reklámozásáért, de miután a nyaralási szezon közepén vagyunk, olvasóink számára egy kis tájékoztatást szeretnék nyújtani. Napi belépőjegy ára: 42.00 dollár, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 22.50. 3 napos belépőjegy 60.00 dollár. Szállások napi 30.00 dollártól probléma nélkül kapható. A kiállítás területén 48 étkezőhely áll a látogatók rendelkezésére. (A McDonald hálózat már több mint 22 millió dollárt forgalmazott.) A közönség számára az utazási irodák felvilágosítást adnak, vagy forduljanak közvetlenül az Expohoz: RESWEST, P.O.Box 1138, Stat. A. Vancouver BC Canada VGC 2T1. Telefon: (604) 662-3300. Magyarjainknak, akik az Expóra látogatnak, ajánlanám, hogy 2-3 napot hagyjanak arra, hogy néhány BC-re jellemző és a közelben lévő érdekességgel megismerkedjenek. Ilyen például a Capilano Canyon fölötti Suspension Bridge, amelyet a világ nyolcadik csodájának hívnak. Downtontól (a város közepétől), autóbuszszal fél óra alatt elérhető North Vancouverban. Az indián függőhíd ezer éve áll 230 feet magasságban a Capilano folyó felett, hossza 450 foot. (1 foot 30.48 cm, 3 feet 91.44 cm.) Két óra autózással elérhető a Fraser völgy. Egymás mögött álló óriási kéklő hegyek mélyén rohan, örvénylik a Fraser folyó. A méretek olyan monumentálisak itt, hogy az ember valóban egy porszemnek érzi magát. Ugyanennyi idő alatt elérhető Horseshoe Bay, ahol a strandon kívül, felejthetetlen látvány a sziklák tetejéről, a hegyek között elterülő tenger. Legalább ennyit látni kell British Columbiából, hogy elképzelhető legyen, milyen csodálatosan szép ez a tartomány, 25 méteres fenyőfáival, vízeséseivel, folyóival, tengeröbleivel. A remek autóutakon, motelokon kívül itt a világ még olyan, amilyennek az Isten teremtette, ősszel a hegyoldalak tűzpirosak a juharfák levelétől. (Ezért van BC zászlójában a juharfa piros levele.) A csend, a szépség, a tiszta levegő, ami körülveszi a városból érkező embert, minden idegnyugtató tablettánál többet ér! Ha egyszer ön itt járt, viszsza fog ide térni. című 224 oldalas új tanulmánykötete. A könyvben a szerző hiteles képet fest a mai magyar valóságról. Kapható: Vörösváry Publishing Co. 412 Bloor St., W., Toronto, Ont., M5S 1X5 Ára: 12 US dollár, vagy ennek megfelelő valuta + $ 2.00 posta és csomagolási költség. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! ■■■■Mi DON’T MISS IT FOR THE WORLD! üüHf -ÉSá p: Royal Hudson. Above: the H.S.S.T. Kanada Piaca The Bluenose 9. oldal