Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-06-07 / 23. szám

2. oldal Sajtóbeszámoló SAÁRY ÉVA Csikágóban Csikágói tavasz néha nagyon utálatos tud len­ni. Az áprilisi hóviha­rok, romboló tornádók és a jeges kanadai leve­gőhullámok próbára te­szik türelmünket. Az idén kellemes meglepe­tést hozott a tavasz. Saáry Éva írónő látoga­tott Csikágóba a svájci Luganó városából. Sa­áry Éva írásait jól is­merhetjük az emigráci­­ós sajtó hasábjain a Nemzetőrben, vagy a Chicago és környéké­ben. Éva kora ifjúságá­ban olajmérnöknek ké­szült és mint ilyen 56-ig szorgalmasan szivat­­­tyúzta a göcseji aranyat. Ötvenhatban csatlako­zott a nyugati emigrá­cióhoz és felváltotta az olajos munkaruhát az írói tollal és a rajzoló ceruzával. Saáry Éva a Szabad­ságharcos Szövetség Csikágói csoportjának a meghívására érkezett városunkba és Mogyo­­róssy Lászlóék vendég­szeretetét élvezte. Má­jus negyedikén vasár­nap a St. István egyház reggelijén és április utolsó vasárnapján a Magyar Társaság va­csoráján tartott sike­res irodalmi előadást verseiből és prózai írá­saiból Simon Miklós színművész közremű­ködésével. Közben Éva egy Washington D.C.-be szóló meghívásnak is eleget tett. Saáry Éva közvetlen modorával és határozott tehetségével egycsapásra megnyerte közönségét. Teljesen hiányzik belőle a mai költők-írók beképzeltsé­ge és elbizakodottsága. Könnyen érthető nyel­ven ír a mai divatnak megfelelő nyakatekert­­ség nélkül. Egyesek Tol­las Tiborral hasonlítot­ták össze költészetét. E sorok írója pedig száza­dunk írófejedelme Feke­te István nyelvezetét vélte felismerni prózá­jában. Saáry Éva egyik ala­pító tagja és jelenleg el­nöke a kitűnő Svájci Ma­gyar Irodalom és Könyv­barátok Körének, amit röviden SMIKK-nek is­merünk. A SMIKK ki­magaslik az emigrációs könyvkiadók közül kivá­ló kiadványaival. Ezen­­, kívül gyakorta irodalmi előadásokat tart és ösz­­szefogja a nyugat-euró­pai magyar értelmiségi­eket. Évát szabad idejében a helyiek szórakoztat­ták, mert nagyon érde­kelte az amerikai ma­gyar élet. Jelen volt a ki­váló Krassó György elő­adáson ahol hozzászólá­sával nagyban fokozta egy érdekes est sikerét A csikágói Szabadság­­harcos Szövetség dicsé­retet érdemel, hogy le­hetővé tette Saáry Éva látogatását. Éva megér­demli támogatásunkat, hiszen ő is emigrációnk terméke. A „Hol volt, hol nem volt” című könyvében pontos tü­körképet állított a sa­ját élete történetén ke­resztül az utolsó negy­ven év magyar sorsáról. Írásait nyugodtan gyer­mekeink kezébe adhat­juk, mert tanulmányos történelem és valóban szórakoztató szépiroda­lom..______Jókay Lajos FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Dr. Parragh Dezső, Saáry Éva, Simon Miklós Meghalt Marosy Ferenc Másfél hónappal 93. életévének betöltése előtt hunyt el Madrid­ban Marosy Ferenc volt m.kir. követ és megha­talmazott miniszter. Az ottani Almudena teme­tőben temették öccse és februárban elhalt fele­sége mellé. Szegeden született 1893-ban és Debrecen­ben járt iskolába, ahol az idő múltával az egye­temen magántanári ké­pesítést szerzett. Az el­ső világháborúban való részvétele után, — ahol megsebesült és vitézi cí­met érdemelt ki, — dip­lomáciai pályára lépett s többek között Genfben a Népszövetségnél, Bu­dapesten a külügymi­nisztériumban, London­ban, Madridban, Zág­rábban és Helsinkiben teljesített szolgálatot. A második világháború befejeztekor Magyar­­ország finnországi kö­vete volt. Onnan ment Madridba, ahol — nem lévén kapcsolat Spa­nyolország és a Magyar Köztársaság között, — elismerték a „magyar érdekek képviselőjé­nek”. A madridi M. Kir. Kö­vetség kerek húsz éven keresztül fogalom volt az emigrációban, s nem­csak a spanyolországi magyaroknak, hanem a másutt lakóknak is érté­kes támogatást nyújtott útlevelek kiadásával, illetve meghosszabbí­tásával, okmányok hite­lesítésével és igazolvá­nyok kiállításával. A követség munkáját 1969 őszén szüntette be, ami­kor Spanyolország fel­vette Budapesttel a kon­­zuláris és kereskedelmi kapcsolatokat. Marosy Ferenc akkor a követség értéktárgyait átadta a spanyol külügyminisz­tériumnak és visszavo­nult a közszerepléstől. Méltatására még vissza­térünk. Egyházi Naptár Szent István Király Egyházközség 2015 W. Augusta Blvd., Chicago, III. 60622 —Tel: HUG-1896 Lelkipásztor: Ft. dr. Mihályi Gilbert plébános Június 15. vasárnap — ÉDESAPÁK NAPJA. A magyar szentmisét követően délben plébániai ebéd. Kérjük az ebédjegyek elővételben való meg­vételét. Július 6. vasárnap — A magyar szentmisét követő oltáregyleti reggelin Fa­ther Mihályi Gilbert plébános is­merteti Bernardin püspökünk mé­lyen szántó reformját: Él a plébá­niai bingóval, tized mint a persely­adomány mértéke és 300-nál ki­sebb plébániák összevonása. CHICAGO és KÖRNYÉKE CHICAGO AND VICINITY HUNGARIAN NEWSPAPER Chicago & Vicinity US PS 103-620 Magyar Hetilap — Hungarian Newspaper Second Class postage paid at Chicago, IL. Printed in Canada. Kiadó — Publisher: K.L. PUBLICATION INC. 4125 N. Central Park Ave., Chicago, IL 60618 Tel: (312) 478-0850 / 478-0853 KOÓS LÁSZLÓ Ügyvezető elnök — Executive President Szerkesztőség — Editorial Office: 4125 N. Central Plc., Ave., #3, Chicago, IL 60618 Tel: (312) 588-2894 NOÉ ZOLTÁN Szerkesztő Editor — Köszönettel vesszük mindenkor a beérkező írásokat. — A magas szedési költségek miatt, előzetes megállapodás nélkül beküldött kéziratok maximum egy gépelt oldal terjedelműek le­hetnek 2-es sortávval. — Kéziratot és fényképet nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — A megjelent írások mindenkor a szerzők álláspontját tükrözik, mely nem feltétlenül egyezik a szerkesztőség véleményével. Amire büszkék lehetünk I. rész Nagy György A magyarság, beleért­ve az otthoniakat, az el­szakított területeken élőket és az öt világré­szen szétszórt emigráci­ót, a második világhábo­rú óta alacsonyabbren­­dűségi komplexummal van megverve. Otthon a kommunisták gyermek­koruktól fogva beleverik mindenkibe, hogy Ma­gyarországon volt a leg­­reakciósabb rendszer a két háború között, hogy mi voltunk a leghűsége­sebb csatlósok, mi har­coltunk legtovább a „fel­szabadító” szovjet had­sereg ellen, hogy a mi politikusaink, katoná­ink viselkedtek a leg­­aljasabbul. A szomszéd­államokban, ugyanezen ürügy alatt, soviniszta gyűlölettel tetézve, irt­ják a magyar szellemet. Itt az emigrációban még jól emlékezünk rá, ho­gyan kezeltek bennün­ket a DP időkben. Igaz, az 56-os menekülteket mint hősöket fogadták, de ez a dicsőség is tisza­virág életű volt. Hama­rosan megindult a kom­munista ellenpropagan­da, amely lankadatlan erővel folyik ma is. Mindnyájunknak, szinte naponta kell küzdenünk azért, hogy ne engedjük elhalványulni az októbe­ri napok dicsőségét. Ideje, hogy mi magya­rok kilépjünk ebből az üldözöttségi, alacso­­nyabbrendűségi szin­drómából. Vágjunk visz­­sza. Van mivel. Van sok teljesítményünk, amire büszkék lehetünk. Idéz­zük fel őket. Ott kell kezdenünk, hogy büszkék lehetünk arra, hogy a magyarság egyáltalán túlélte a tri­anoni megcsonkítást. Hazánk elvesztette terü­letének kétharmadát és lakosságának háromne­gyedét. A vesztett há­ború és az összeomlás által demoralizálva, Kun Béla véres terror­ja által letiporva, a ro­mán megszállás által porig alázva, a megszál­lott területekről tízez­rével hazaözönlő mene­kültek által agyonterhel­ve, a kisentente fojtoga­tó gyűrűje által gazda­sági csődbe, az éhínség szélére taszított orszá­got a teljes pusztulás fe­nyegette. És mégis, gróf Beth­len István miniszterel­nöksége alatt a rend ha­marosan helyreállott, a szanálás állandósította a pengő értékét, rend­beszedte a szétzilált közgazdaságot. A „nem, nem, soha” gondolata újjáébresztette a nem­zeti szellemet, reményt ébresztett úgy a csonka­országi, mind az elsza­kított területeken élő magyar szívekben. A há­ború után barát nélkül maradt, teljesen elszige­telt kis ország kilépett elszigeteltségéből és a huszas évek végére lét­rejött a magyar—olasz barátság és a magyar— lengyel testvériség. Mindezekre nagyon büszkék lehetünk, fő­leg ha arra gondolunk, hol állott Magyarország tíz évvel a második vi­lágháború befejezése után.­ Azután büszkék lehe­tünk „a reakciós Horthy korszak” kisebbségi po­litikájára. A magyar kormányok szinte gigá­szi küzdelmet folytattak az elszakított területe­ken élő magyarok jogai­ért. A pozsonyi és kolozs­vári magyar konzulátu­sokon teljesített szolgá­latom alapján saját ta­pasztalatból tudom mennyit tettek a ma­gyar öntudat fenntartá­sára. Azonkívül milliók­ra menő anyagi támoga­tásban részesítették az üldözötteket, segítették a bebörtönzöttek kisza­badítását, Magyaror­szágra való átjutását. Ma, amikor az akkorinál sokkal könyörtelenebb az elnyomás Erdélyben és a Felvidéken, hivata­losan beszélni sem sza­bad erről hazánkban. Ami a két háború kö­zötti magyar politikát illeti, természetes volt, hogy a trianoni katasz­trófa után Magyaror­szág a tengelyhatalmak felé orientálódott. Azok voltak az egyetlenek, amelyektől várhatott valamit. Bár az Ansch­luss után az ország gaz­daságilag teljesen ki volt szolgáltatva Német­országnak, ,,az átkos Horthy rendszer”-még­sem hódolt be Hitlernek. Még akkor sem, amidőn Münchenben nyilvánva­lóvá vált, hogy a nyuga­ti hatalmak feladták Kö­­zép-Európát. A két bécsi döntést, főleg a másodi­kat, a magyar kormány szinte úgy erőszakolta ki Berlintől. Minden mostani ellenkező hí­resztelés dacára, ezek a visszacsatolások nem voltak hiábavalók, mert precedenst teremtettek. Ezekre is igen büszkék lehetünk. Azután jött a jugosz­láv válság. Gróf Teleki Pál nagyszerű gesztusa, amellyel inkább a halált választotta, semhogy megszegje az általa kö­tött magyar—jugoszláv baráti szerződést, kiér­demelte Churchill elis­merő szavait az angol parlamentben. Ez a nagyszerű tett ma már történelmileg is elis­mert tény, csak a jugosz­láv kommunisták nem szeretik ha emlegetik. (Folytatjuk.) L MEGRENDELŐ SZELVÉNY CHICAGO ÉS KÖRNYÉKE 4125 N. Central Park Ave., Chicago, IL 60618 Tel: (312) 478-0850 / 478-0853 Megrendelem lapjukat Meghosszabbítom előfizetésem Az előfizetési díjat.........évre mellékelem. Előfizetési díj: Egy évre $25.00. félévre $15.00 □□ NÉV HÁZSZÁM. UTCA VÁROS ÁLLAM ZIP CODE TELEFON Vissza a korbácshoz? A halálbüntetés ellen­zői népszavazás alkal­mából tapasztalni fog­ják, hogy mit kíván a nép? Ezúttal az ingadozók­hoz szólok, amikor fel­vetem a kérdést: szerin­tük helyes lenne-e a ha­lálbüntetés helyett a sza­badság­vesztés tartama alatt meghatározott visszatérő időközökben a gyilkost megkorbá­csolni? A gyilkos ugyan­is nem fél a haláltól, erre már a cselekmény elkövetése előtt felké­szült, amennyiben fegy­veres ellenállásba üt­köznek. Arra biztosan számítván, hogy ha el­fogják úgy sem ítélhetik halálra. Ez buzdítólag is hat terroristákra, gyil­kosra egyaránt. Retteg­ni fog azonban, ha a visz­­szatérőleg alkalmazott korbácsolások szenve­déseitől kell tartania. A szenvedést a gyilkos is, a terrorista is másnak szánja, nem önmagá­nak. A vadállatot, tigrist,­­oroszlánt korbáccsal tartják féken, mert az ütés fáj. Miért kell ettől megkímélni az emberi fenevadat? Miféle külö­nös okunk van erre? A dudva ellen nemcsak a konyhakertünkben kell védekezni, hanem a társadalom kertjében is. Börtönbüntetéssel az áldozatok hozzátartozói lelkileg nem elégülnek ki. Engedtessék meg ne­kik a korbácsbüntetés megszemlélése, mint lelki elégtételként. Kedves olvasóm, gon­dolj arra, hogy a Te gyermeked, vagy férjed volt az áldozat! Elég megnyugvás, elégtétel lenne számodra, ha a gyilkost szabadságvesz­tésre ítélnék? Ugye, a Te bosszúvágyad látni akarja az elégtételnek parányi megnyilvánu­lását? A korbácsot aján­lanám. Jelenleg szana­­tóriumszerű, egészsé­ges börtönökben, orvosi ellátással, televízió, sport, sőt szekszuális örömök között gondos­kodunk terrorista és emberi fenevadakról olyként, hogy ne csak disznóhús, hanem steak is kerüljön asztalukra. Milyen kívánatos lenne, ha így gondoskodnék a társadalom a lakásra vágyó, dolgozni akaró, becsületes állampol­gárról is. Ebben az évszázad­ban új típusú bűncselek­mények vannak napi­renden! Repülőgéprob­bantások százak halálá­val, emberrablás, for­galmas helyeken bom­bák és golyózápor, tú­szok megkínzása és megölése. Mindennapos terror­­cselekménynek számít ma már, hogy a tokiói államvezetői értekezle­tet rakétákkal lövik, ezek után mire várnak az államvezetők, akiket sem nélkül! A jelen évszázad új­fajta bűntípusai a meg­korbácsolás reprízét kényszerítik a demok­ráciára, a terrorista gyilkosok ellen, álla­munk, családunk és a magunk éltette, jog­rendje érdekében. Videant consules’ periculum in mor­a, — vagyis lássák a vezetők a késedelem veszélyt je­lent. CASH Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Újra kapható a történelmi Magyarország színes térképe az ország és a vármegyék címereivel. 1 © $55 fi9 1­0 É S3W 09 09 VJJ. É9 901N­ 10I9 9999 © @ Ép 99 imi W 99 99 Plasztikkal védett kartonra, öt színű nyomással 21 %"x 32 "A" nagyságban készült térkép dísze a magyar otthonoknak. Áru csomagolással és szállítási költség­gel együtt $ 5.00. Rendelje meg még ma, töltse ki a jobboldalon lévő szelvényt, csatoljon 5.00 dollárról ki­állított csekket, vagy money ordert és küldje az alábbi címre: Vörösváry Publishing Co. Ltd. 412 Bloor Street W., Toronto, Ont. M5S 1X5 Canada Név­. Utca, házszám:. Város:. Tartomány, vagy ország: Code szám:

Next