Chicago és Környéke, 1987 (82. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-11 / 15. szám
Kézcsókok között haldoklik a Marcos-féle feudalizmus Ramon Durano 81 esztendős, a Fülöp-szigetek Cebu nevű szigetcsoportján lakik, illetőleg, ahogyan Seth Mydans, a „The New York Times” riportere írja, ott „uralkodik” hatalmas kiterjedésű birtokán már több, mint negyven éve. A filipino kongresszusi választásoktól alig néhány hét van hátra és választókörzetének az aggastyán Mr. Durano az egyik képviselőjelöltje. Miközben kastélya előtt áll az amerikai újságíróval, politikai hívei, akiknek többsége egyúttal alkalmazottja is, alázatosan járul elébe és megcsókolja kezét. — Ezek az emberek ezzel a kézcsókkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésüket, — jegyzi meg Ramon Durano Seth Mydans felé fordulva, mert érzi,hogy a nem mindennapi kézcsókért bizonyos magyarázattal tartozik. Mr. Durano a Ferdinand Marcos-féle feudalizmus egyik maradványa, ez lesz azonban az első olyan választás, amelyen estleg elbukik és befejezi politikai karrierjét. Személyes barátja és támogatója, Mr. Marcos, jelenleg Hawaiiban él önkéntes száműzetésben és a 20 éves hűbéres rendszer maradványai lassan tűnnek el a Fülöp-szigeteken. Az új elnököt, Corazon Aquinot, a filipino polgárok túlnyomó többsége és ami legalább olyan fontos , Amerika is támogatja. Ramon Durano politikai ellenfele ebben a választó körzetben a 47 éves Nanita Cortes Daluz, aki korábban televíziós soap operákban szerepelt és az Aquinoforradalom révén került a politikai életbe, mint annyian mások. Mr. Durano valójában egy egész dinasztiát jelent a filipino politikai életben, fiaival együtt: a Durano-dinasztia hatalmának alapját a hatalmas vagyon és a hadsereg biztosította. A hadsereg esetében nem a hivatalos, filipino hadseregről, hanem a Durano család saját hadseregéről beszélünk. Az amerikai riporternek elmondták a filipino külügyminisztériumban, hogy a régi, feudális nagyurak közül még mindig sokan befolyásosak saját kerületükben és a Fülöp-szigeteken még mindig körülbelül 200 magánhadsereg működik. Felszámolásuk folyamatban van, de nem könnyű, mert az Aquino-adminisztrációnak egész dinasztiákat kell felszámolnia. Marcos távozása óta Ramon Durano magánvállalkozásai válságba kerültek: szénbányái, cukorgyára, cementgyára, papírgyára, elvesztették a kormánytámogatást és ma már nem jövedelmezők. Magánhadseregével azonban még mindig képes terrorizálni választó körzetét. A hadsereget nemes egyszerűséggel „biztonsági őrségnek” nevezi. Ramon Durano rövid ideig elbeszélget úgynevezett „választóival”, akiknek mindegyike tiszteletteljesen kezet csókol, mielőtt távozik. Seth Mydans megjegyzése: — Az amerikai politikai életben megszoktuk, hogy a jelöltek gyerekeket csókolgatnak a választási kampányok idején. Most először voltunk tanúi annak, hogy a választók a jelöltnek kezet csókoltak. Corazon Aquino, filipino elnök, aki most már fegyveres erővel akarja felszámolni a kommunista zendülést. Jim Bakker után már az Ördög is válságban van Jerry Falwell, televíziós evangélista, aki Jim Bakker helyét vette át a PTL nevű evangélizációs szervezetben. A „The New York Times” nevű amerikai napilap közös közvéleménykutatást végzett a CBS nevű televíziós hálózattal Jim Bakker, televíziós evangélista szexbotránya után. A közvélemény kutatásból mindenekelőtt kiderült, hogy a botrány nem csupán Mr. Bakker számára volt káros, hanem mindegyik másik televíziós evangélista számára is. A megkérdezettek háromnegyed része kijelentette: a televíziós evangélisták szemmelláthatólag sokkal nagyobb gondot fordítanak a pénzgyűjtésre, mint az igehirdetésre. Ugyancsak a meginterjúvoltak háromnegyedrésze úgy véli, hogy a Bakker-botrány csupán a kezdet volt, amelyet egyéb botrányok követnek majd és más TV evangélistákról is különböző dolgok fognak kiderülni. Azoknak a fele, akik rendszeresen figyelik a televízión az evangélistákat, rendkívül kedvezőtlen véleményt formált róluk, egynegyedrészük pedig kijelentette: a jövőben csökkenteni fogja adományát, függetlenül attól, hogy melyik evangélistát támogatta eddig. Érdekes módon, válságba került maga az Ördög is: amikor az embereket megkérdezték, elhiszik-e Mr. Bakkernek azt a magyarázatát, hogy bukásáért az Ördög volt felelős, a meginterjúvoltak 43%-a igennel válaszolt, 43%-a szerint az Ördögnek semmi köze nem volt a dologhoz. A fennmaradó százaléknak nem volt határozott véleménye az Ördög szerepe felől. Egy másik kérdés ez volt: Oral Roberts (Tulsa, Okla.) nemrégiben azzal az indokolással kért összesen 8 millió dollárt híveitől, hogy az Úristen közölte vele: ha nem- sikerül ,ennyit ősz-sszegyűjtenie, magához szólítja, vagyis meghal. A megkérdezettek 81 százaléka az egész dolgot közönséges hazugságnak minősítette, 6 százaléka elhitte, a fennmaradó százaléknak nem volt határozott véleménye. (Megnyugtatásul közölhetjük: Mr. Robertsnek sikerült összegyűjtenie a 8 millió dollárt.) Jim Bakker, televíziós evangélista és felesége, Tammy Faye. Bukásáért Mr. Bakker az Ördögöt hibáztatja. Libanoni keresztények a túszok érdekében Beirutból, Libanon fővárosából, jelenti a Reuter nevű angol hírszolgálati ügynökség. Itteni diplomaták szerint libanoni keresztények jelenleg titkos tárgyalásokat folytatnak Nyugat-Németországban. A titkos megbeszélések célja: megállapítani, mi történt azzal a négy iráni diplomatával, akik 1982-ben Libanonban eltűntek és akiknek sorsa állítólag valamiféle kapcsolatban van Terry Waite, anglikán megbízottal. Mr. Waite Robert Runcie, canterbury érsek megbízásából utazott Libanonba, hogy a túszok esetleges kiszabadítása felől tárgyaljon. Több, mint két hónappal ezelőtt eltűnt Nyugat- Beirutban. Különböző találgatások vannak afelől, hogy mi történt vele: az egyik verzió szerint fogságba került, megpróbált szökni és akkor agyonlőtték. A másik verzió szerint nem lőtték agyon szökési kísérlete közben, csupán súlyosan megsebesítették. Egy harmadik változat szerint teljesen egészséges, azért fogták el, mert kémkedni akart az amerikaiak számára és meg akarta tudni, hogy hol rejtegetik az amerikai túszokat. Tény azonban az, hogy egyik verziót sem lehet megerősíteni. A hírek szerint néhány héttel ezelőtt Runcie canterbury érsek ígéretet tett Hojatolislam Hashemi Rafsanjaninak, az iráni képviselőház elnökének, hogy felhasználja befolyását a libanoni keresztényeknél arra, hogy megtalálják az eltűnt iráni diplomatákat. Cserében Mr. Rafsanjani — állítólag — megígérte, hogy közbelép viszont az irániaknál Terry Waite szabadon engedése érdekében. Ázsiai diplomaták szerint (akik nevük elhallgatására kérték az újságírókat) a libanoni keresztények egy küldöttsége jelenleg Nyugat- Németországban tárgyal iráni „hivatalos személyiségekkel. ’ ’ Nyugat-Németországot azért választották a megbeszélések színhelyéül, hogy a tárgyalások semleges országban történjenek. Egyelőre azonban sem Libanonból, sem Iránból, sem pedig Nyugat-Németországból nem hajlandók kommentárt fűzni a fenti értesüléshez: a hírt illetékes helyeken sem megerősíteni, sem megcáfolni nem hajlandók. Sakharov Gorbacsov támogatására kérte Thatchert Margaret Thatcher, angol miniszterelnök, moszkvai látogatásának egyik legérdekesebb jelensége az volt, hogy Mrs. Thatcher és Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, a tervezettnél jóval hoszszabb, összesen 9 óra hosszat tartó megbeszélést folytatott egymással. A látogatás másik érdekessége: Dr. Andrei D. Sakharov, Nobel díjas atomtudós és felesége, Yelena G. Bonner, egy óra és 15 percig tartó beszélgetést folytatott az angol miniszterelnökkel. Dr. Sakharov az elmúlt decemberben, 7 évi belső száműzetés után, a szibériai Gorkyból, feleségével együtt visszatért Moszkvába, ismét a Tudományos Akadémia tagja, dolgozik és saját megjegyzése szerint Mr. Gorbacsov nem rakott rá „szájkosarat”. Az angol miniszterelnökkel történt beszélgetés után a Nobel díjas orosz tudós kijelentette az újságírók előtt: — Közöltem Mrs. Thatcherrel, hogy az egész Nyugat érdeke Mikhail Gorbacsov igyekezetének támogatása, amellyel szabadabb szovjet társadalmat akar teremteni. — Annak a véleménynek adtam kifejezést az angol miniszterelnök előtt, hogy a demokratizálódási folyamat rendkívül szükséges és kívánatos a szovjet társadalom szempontjából anélkül elképzelhetetlen a haladás. Ezenkívül, rendkívül fontos ez a világnak is. Egy demokratikusabb, nyíltabb Szovjetunió az egész világ biztonsága szempontjából szükséges. — Mrs. Thatcher és én részletesen beszéltünk az emberi jogokról, a kivándorlási problémákról és a Szovjetunióban most bekövetkezett belső változásokról. Az elmúlt hónapban száz politikai disszidenst bocsátottak szabadon és ez óriási jelentőségű, még csak a közelmúltban is ilyesmi elképzelhetetlen lett volna. — Támogatja-e Mr. Gorbacsov reformtörekvéseit? — kérdezte egy angol újságíró. Dr. Sakharov gondolkozás nélkül válaszolta: — Teljes szívemből. Az Egyesült Államok felvette a diplomáciai kapcsolatokat Mongóliával________________ Az Egyesült Államok és Mongólia megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A megállapodást tavaly ősz óta tartó tárgyalások előzték meg. A Kína és a Szovjetúnió között fekvő, hatalmas kiterjedésű, de kétmilliónál kevesebb lakosú Mongóliában becslések szerint mintegy 70 ezer főnyi szovjet hadsereg állomásozik. A Szovjetunió a közelmúltban jelentette be, hogy csapatainak egy részét — amerikai becslés szerint 10 ezer főt, — vissza akar vonni Mongóliából. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint ennek a bejelentésnek és a mongol—amerikai diplomáciai kapcsolatok fölvételének nincs köze egymáshoz. Gendengiin Nyamdov, Mongólia állandó ENSZnagykövete tagadta, hogy a kapcsolatfölvétel a Kreml jóváhagyásával történt. Mongólia fénykora a 12. században volt, amikor Dzsingisz kán rövid életű, de hatalmas — a Sárga tengertől a Dunáig terjedő — birodalmat teremtett. A 16. század folyamán a mongolok áttértek a tibeti lámaista buddhizmusra, ami társadalmi szerkezetük alapjait adta. A 17. században a mongol törzsek egymás után behódoltak a kínai mancsu vezetőknek, és a terület 1911-ig kínai befolyás alatt maradt. Ettől kezdve Mongólia az orosz—kínai hatalmi versengés színtere lett. 1912-től 19-ig orosz protektorátus, 19-től 21- ig újra kínai tartomány volt, majd 21-ben az orosz és mongol kommunisták átvették a hatalmat és három évvel később kikiáltották a mongol népköztársaságot. Kína csak 1946-ban ismerte el Mongólia függetlenségét. Ezután a kínai—mongol kapcsolatok barátiak voltak egészen 1960-ig, a szovjet-kínai viszony megromlásáig. Jelenleg a mongol— kínai határ kínai oldalán körülbelül ugyanannyi kínai katona állomásozik, ahány szovjet a mongol területen... Egy kínai ENSZ-szóvivő szerint Kínának nincsenek szándékai Mongóliával, csupán a szovjet csapatok ottlétét ellenzi. A szóvivő így nyilatkozott: „Kína sosem fenyegette Mongólia területét és önállóságát. Volt idő, amikor a két ország kapcsolatai nem voltak kielégítőek. De az idők változnak.” Egy ulán-bátori követség létesítésével az Egyesült Államok közelebbről szemmel tarthatja a térség orosz és kínai csapatmegmozdulásait. Egyúttal kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatait is erősítheti. Jelenleg évente mintegy 200 amerikai turista látogat Mongóliába. Kadhafi kudarca Chadban Líbia diktátorának próbálkozása uralma kiterjesztésére Afrikában, ezúttal a dél felé való terjeszkedése, szomszédja Chad a korábbi francia gyarmat rovására a héten hatalmas és talán döntő vereséget szenvedett. Kezdődött azzal, hogy Kadhafi légiereje* bo*n hibázta Dél-Chadot, a francia államközösséghez tartozó afrikai országot. Válaszul Chad csapatai támadást intéztek a líbiai kontroll alatt álló Észak-Chadra és előbb az oázis város közelében Quadi Doum közelében ütköztek meg. Ebben a csatában a líbiaiak 800 embert vesztettek. A rákövetkező napon Dél-Chad csapatai francia segítséggel elfoglalták Quadi Doumot, és itt újabb 1200 líbiai fizetett életével a vereségért. ,Quadi,Doum volt Kadhafi légibázisa, ugródeszkája a dél felé való terjeszkedésben. A vereséget szenvedett líbiai diktátor dühe Franciaország és az USA ellen fordult, a két nyugati hatalom ellen, amely támogatta Dél- Chad elnökét Hussein s Habret, a líbiai hódítás elleni harcában. Kadhafi Párizst azzal fenyegette, hogy terroristái révén ott egy újabb terrorhullámot robbant ki. Az USA számára is volt üzenete. Felvetette a lehetőséget, hogy csatlakozik a keleti kommunista tömbhöz, felvé-.telét kéri esetleg a Varsói Szerződésbe, és amennyiben ezt tenné, úgy habozás nélkül bebocsájtaná a szovjet rakétákat a Földközi tenger afrikai oldalára, ami azonnal változtatna a hatalmi egyensúlyon ebben a térségben. Danik Turner hajlandó támogatni „korlátozott” külkereskedelmi egyezményt John Turner, a federális Liberális Párt vezetője, nemrégiben beszédet mondott Montreálban, több, mint négyezer főnyi hallgatóság előtt. Beszédének leglényegesebb részletei a következők: — A Liberális Párt ellenez olyan „free trade” egyezményt, amelyet Mr. Mulroney akar kötni Amerikával, mivel egy ilyesfajta egyezmény túlságosan sok kockázattal járna Kanada számára. A Libe-rális Párt azonban hajlandó lenne támogatni egy „korlátozott” külkereskedelmi egyezményt Amerikával — abban az esetben, ha ez az egyezmény nem veszélyeztetné Kanada szuverenitását. — Nem hisszük, hogy sor kerül egy korlátozatlan „free trade” egyezményre Amerika és Kanada között, mert e ilyen egyezmény alᣠnozná politikai, gazdsági és kulturális önlóságunkat. — Ugyanekkor azt ban tudatában vagy annak, hogy valamifi külkereskedelmi egyemény végülis létrej majd a két ország szött — az egyezmé azonban mindenképp egyenlő felek közé megállapodás lesz. — A legnagyobb proléma a „free tradi egyezménnyel az, ho az arra vonatkozó mtbeszélések részleteit kormány titokban tart a kanadai polgárok elé Kormányunk már edig is jelentős engedmlnyéket tett Amerikán a megegyezés érdekben, az amerikait azonban mindig újabb újabb engedmények akarnak kicsikarni. M akarják tárgyalni telkommunikációs renszerünket,sajtóhirdetseinket, a könyv és fill jogokat és a copyiig jogokat. — Tiszteletben tajuk amerikai szomsidunkat, mint kereskdelmi partnert. Soh sem engedhetjük azoban meg, hogy az észt amerikai kontinens e területünkön, a mi évünk urai legyenek. Felhívás A mai és az ötvenhatos tiroli magyar fiatalok harminc év távlatában találkozót terveznek mindazon magyarok számára, akik az elmúlt évtizedekben Innsbruckban tanultak, érettségiztek, diplomáztak, vagy huzamosabb itt-tartózkodásuk idején az itteni magyarsággal, Tirollal közelebbi kapcsolatba kerültek. A találkozó keretében 1987. május 2-án (szombaton) kerül sor a Magyar Bál megrendezésére, melyre az egész világból várunk vendégeket. Szándékunkban van kiadni egy Emlékkönyvet, mely az elmúlt évek társadalmi, kulturális, sporteseményeit szeretné megörökíteni, ehhez kérnénk mindenki segítségét! Akinek írásos, fényképes emlék van a birtokában, azt juttassa el hozzánk, természetesen kérésre mindent vissza fogunk küldeni! Szívesen fogadjuk személyes emlékek, élmények közlését is. Az idén 30 éves az innsbrucki Magyar Otthon, melynek falai közül 30 éve kerültek ki az első érettségizők, ebben az épületben működik ma is a Magyar Klub, ezért szeretnénk minél nagyobb számban körünkben üdvözölni a régi barátokat, ismerősöket. Kérésre szállást foglalunk, programot szervezünk. Felvilágosítás levélcím: ÍMBASZ, Innsbruck 6020, Tirol, Ausztria, Richard Wagner str. 3. Tel: 05222/215633; 05223/3046. Nyári Magyar Cserkésziskola Amerikában Az iskola ideje: július 4 — 25. Helye: a Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore. A szokásos 3 tagozat változatlan lesz. A-tagozat: magyarul beszélő 8—14 éves gyermekek számára. A jelentkezőktől alapfokú magyar tudást várunk. B-tagozat: 14—16 éves fiataloknak, akik a nyári iskola egymást követő osztályait már kielégítő eredménynyel elvégezték. C-tagozat: középiskolai szintű magyarságismereti tanfolyam 16 éven felüli, jó magyar nyelvtudással és ismeretanyaggal rendelkező fiatalok számára. Ez a program történelmi, vagy földrajzi érettségi vizsgára készíti elő a résztvevőket. A tandíj teljes ellátással mindegyik tagozaton 390 US. dollár. Jelentkezési határidő: Május 15. Cím: Magyar Cserkészszövetség, P.O. Box 68, Garfield, NJ 07026 USA (201) 772-8810.