Chicago és Környéke, 1987 (82. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-31 / 5. szám

10. oldal Négyszemközt DOMÁNY KLÁRA — Sohasem megyek férjhez! — ismételte Ágnes az anyjának, mintha értelme lett volna! Az anyja már régen nem kérdezte meg, hogyan tölti a napjait, főleg az estéit. A saját bajával volt elfoglalva, a saját betegségeivel, melyeket vég nélkül sorolt, mintha más nem is érdekelte volna már ebből a világból, mint pirulák, orvosságok, tabletták, különböző fürdők, teák és gyógykezelések. Ágnes szenvedett ettől a közöm­bösségtől, de szenvedett az elkövetkező családi vacso­rától is, melyre úgy érezte kötelessége elmenni. Nővére rábízta, hogy hozza magával az anyjukat, aki a csavarokat szedegette ki a ritkuló hajából. — El fognak késni — gondolta Ágnes ingerülten. El fognak késni, s így mindenki őket nézi majd, amikor belépnek. Máris kényelmetlenül érezte magát a kék kosztümje miatt, mely szűk volt a csípőjénél, akadályozta a kényelmes ülésben, és drágasága ellenére is könnyen gyűrődött. Másként is el tudná képzelni ezt az estét, mérgelődött magában Ágnes. Például egy jó könyv olvasásával, zenehallgatással, vagy egyszerű kézimunkázással, tévé­nézés közben. Sohasem tudta ,,csak nézni” a tévé mű­sorát. A kezének akkor is járnia kellett, ha szemei a tévé képernyőjét nézték. E kellemes időtöltések helyett udvariaskodnia kell majd, meghallgatni nővére gyerekeinek újabb csodatetteit, együttérzően sóhajtoznia sógora gazdasági problémáin. Zúgni fog a feje az üres locsogástól, ingerült lesz az ostoba kérdésektől, hogy meddig akar lány maradni még, s addig-addig fogják csipkedni a megjegyzéseikkel, amíg ott nem hagyja az egész társaságot. Dehát ki kényszeríti arra, hogy ott legyen? Hogy eljátssza az öregedő nőrokon szerepét, hogy dicsérje az íztelen pulykasültet, a megégett süteményt? Nem szerette a nővérét, akinek a házába most készülődtek. Egy ideig önmaga előtt is próbálta álcázni ezt a kegyetlen való­ságot, de az ellenszenv valósággal eluralkodott rajta. Lenézte testvére önfeláldozó természetét, az örökös viharkészültségét, handabandázó, jelentéktelen férje iránti, feltétel nélküli imádatát. Ha ez jelenti a házastársi szeretetet, gondolta nemegyszer Ágnes köszöni szépen, ő nem kér belőle. Nagy volt a család. Két húga, nővére férjhez ment, unokatestvére is mennyasszony lett. Lehetetlen volt nem észrevenni az ő magányát s eltökélt szándékát, e magányos élet megtartására. — Jó lesz így a hajam Ágnes? — kérdezte anyja fél­szegen. — Remek lesz mama — válaszolta türelmetlenül. Míg nővére házához vezetett, egyre növekedett benne az ingerültség. Előre tudta a fogadás szertartását. Dicsérni fogják, hogy milyen jól néz ki, közben azt gondolják, milyen gyorsan öregszik szegény, jó lesz sietnie, mert kinek kell majd öregen? Hirtelen mélységesen megbánta, hogy a kék kosztümhöz fekete blúzt vett. A fekete a gyász színe — jegyzi majd meg a sógora húga, akit ki nem állhat s akit természetesen szintén meghívtak e családi, közös vacsorára. Talán partnert is kerítettek neki — jutott eszébe. Ez volt mindenek között a legkellemetlenebb. Nővére addig-addig kutatott, míg felhajtott egy egyedül­álló férfit, akit várakozó mosollyal mutatott be neki. Ezek a férfiak túl voltak a negyvenen, elváltak voltak, vagy özvegyek, de akadt köztük a saját nemét szerető férfiú is, amit nem kis kárörömmel dörzsölte később a testvére orra alá. — Remélem átsült a pulyka — aggályoskodott anyja a mellette lévő ülésen. A múlt évben mintha nyersnek éreztem volna. Megmondtam Matildnak, hogy ne azt az édes répaköretet adja hozzá, hanem készítsen almaszószt. Ugye jól tettem? — Jól tette mama — nyert idegesen Ágnes és fékezett, mert megérkeztek Matildék háza elé. Az ablakok függönyén átlátszott, hogy többen álltak a nappaliban, kirajzolódott sziluettjük a sárgás anyagon. Itt van az egész, díszes társaság — sóhajtott Ágnes. S neki most be kell mennie, mosolyognia kell, csókolózni a nőkkel, kezet fogni a férfiakkal, dicsérni az unalomig ismert dekorációt, a nemkívánt ízeket, a fejfájást okozó bort. — Menjen be mama egyedül! — mondta ki hirtelen. — És te? — nézett rá az asszony. — Én is megyek mindjárt. Előbb becsomagolom a gyerekeknek szánt ajándékot, így mégsem illik bevinni. — Bizony nem — értett vele egyet az anyja s kikászá­lódott a kocsiból. Ágnes megvárta, míg benyitott a házba, majd a gázra lépett. Csikorogva tolatott hátra a keskeny bekötőúton s a frontra érve megkönnyebbülten fellélegzett. — Nagyon szorgalmas teremtés a mi Ágnesünk — magyarázta abban a percben Matild egy hajlotthátú, középkorú férfinak. Egy pillanatig sem tud munka nélkül élni. Jól jár vele, aki elveszi! A férfi bólogatott s felhajtotta a borát. Eközben Ágnes hazafelé tartott. Bekapcsolta a rádiót s boldogan együtténekelte a népszerű slágert az énekessel. Nem jutott messzire, mikor megrohanta a lelkiismeret­­fu­rdalás. Elképzelte anyja ijedt képét, nővére haragját, sógora gúnyos megjegyzéseit. Nagyot sóhajtva vissza­fordult. Ez az utolsó családi vacsora, melyet még elvisel — ígérte magának. A legeslegutolsó! Néhány perc múlva udvarias mosolyt erőltetve az arcára belépett az ajtón. A mosoly azonnal lefagyott róla, mikor Matild eléje sietett a középkorú férfival. Ágnes visszafordult volna, de már késő volt. Az idegen kezet csókolt s kissé csalódottan nézett rá. Ágnes elvörösö­dött. Jól ismerte ezt a pillantást, nagyon is jól. Ez az utolsó alkalom, hogy eljött — fogadkozott újra magában s megadóan elindult a többiek felé............ VIDEÓ Professzionális szolgáltatás • FILMKÉSZÍTÉS — esküvők — előadások — — családi-, polgári-, egyházi-, események • Másolatok készítése • Diafilm és negatív film rögzítése videó szalagra • Mozgófilmek átvitele videóra • Tanácsadás ZOLTAN’S PUBLICATIONS 4125 N. Central Park Ave., Chicago, IL 60618­­ (312) 588-2894 FOTO STUDIO MEGJELENT! Domány Klára a KRISZTINA c. regény szerzőjének új műve az ALKIVELŐ A 212 oldalas, gazdag tartalmú, szép kivitelezésű kötet elbeszéléseket tartalmaz. Megrendelhető: Domány Klára 1236 W. Farwell, Chicago, IL 60626 A kötet ára szállítással együtt: $12.00 Dr. Pogány András új könyve, OKTÓBER ÚTJÁN A SZABAD VILÁGBAN Münchenben, a Herp Nyomda közreműködésével, 349 oldalon. Megrendelhető: a szerzőnél az USA-ban (Dr. Po­gány András, 201 Raymond Avenue, South Orange, New Jersey 07079) Európában Dr. Johann Herp Nyomda, Amalienstrasse 67 D-8000 München 40 címen. Ára: $ 14.00. Szabadföldi magyar könyvtárak és speciális ma­gyar könyvgyűjtemények ingyen tiszteletpéldányt igényelhetnek. K­i­fordul! Társason szép az élet! Ha magyar barátot vagy élettársat keres forduljon hozzánk bizalommal! Teljes diszkréció! TÁRSKERESÉS 4125 N. Central Park Ave. Chicago, IL 60618 Tel: (312) 478-0850 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Eszterhás István: Nyugodt lehetsz elvtárs! Regény, 483 oldal. Otthon a szabadságharc következményei: bánat, szerelem, lázadás, szeretet. A száműzött íróknak kitűzött római Anonymus-díj nyertese. Ára: $ 10.00 Eszterhás István: Atlanti szab­tli Regény, 319 oldal. Mi, száműzött magyarok, szal­tk­építő népek hogyan rendeztünk szabadságharcos emlékünnepet az Atlanti Óceán partján. Ára: $10.00 Megrendelhető: Eszterhás István, 2602 Queenston Road, Cleveland Heights, Ohio 44118 Telefon: 1-216-321-1701. Ügyvéd és jogtanácsos Végrendeletek — Baleseti ügyek Ingatlan átírások — E­migrációs ügyek Közlekedési—bírósági ügyek (Traffic Court) Nyugdíj (Soc. Security) ügykezelés Válóperek — Örökösödési eljárások etc.... Méltányos ügykezelési díjak PAUL SZIGETVÁRI ATTORNEY AT LAW 601 W. Golf Road, Ste. 101 Mount Prospect, II. 60056 Tel: (312) 640-0060 Karácsonyi meglepetés Montreálban a Liszt Ferenc év méltó befejezése A több hónapos készü­lődéssel létrehozott és egész hétre kiterjedő washingtoni ,,Franz Liszt Centennial Celeb­ration” keretében, válo­gatott művészek, zene­tudósok és kritikusok közreműködésével tar­tottak hangversenye­ket, konferenciákat és tanfolyamokat a Libra­ry of Congress, Smith­sonian Institute és Ken­nedy Center hangver­senytermeiben, a Wa­shington Cathedralban, St. Matthew’s Cathed­ralban és a Catholic Uni­­versity-n. Több koncert volt Ka­nadában is. Montreál­ban például Louis Lot­­tie, a fiatal jónevű zon­goraművész egyik kon­certjét kizárólag Liszt műveinek szentelte. A legnagyobb sikert és eredményt mégis Ta­kács Miklós karmester érte el koncertjeivel Montreálban, Németor­szágban, Ausztriában és Budapesten is, ahol ta­valy január 2-án vezé­nyelte először a Má­tyás templomban Liszt Ferenc Koronázási Mi­séjét, ezzel megnyitva a magyarországi Liszt évet. A montreáli karmes­ter és egyetemi tanár célja az volt, hogy Mont­reálban is bemutassa és megismertesse Lisztet. Május 4-én a hatalmas Saint-Jean Baptiste templomban, közel 3000 ember előtt nagy siker­rel mutatta be a fent említett remekművet, melyet a zenekritiku­sok lelkesen ünnepeltek. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! De Takács nem állt itt meg. Nyárra meg­szervezett egy nagy európai koncert körutat, melyre magával vitte a montreáli Guillaume- Couture kórus 100 tagú énekkarát és Guy Belan­ger tenort, a québeci opera igazgatóját. A körút július 17-én kezdő­dött a salzburgi Dóm­ban, ahol két koncertet tartott, amit St. Flori­­an-i, Melk-i, Eisen­­stadt-i (Vasvár) és Rai­­ding-i előadások követ­tek. Végül a budapesti Mátyás Templomban is­mét Liszt Koronázási Miséjét adta elő. A tíz napos koncert­sorozat­nak szerény becslések szerint mintegy 15-20 ezernyi hallgatója volt. Takács karmester gondolt a „feed-backre” is és felkérte a CBC Ra­dio Canada Television-t, hogy ők is vegyék fel koncertjeit, így jött lét­re a karácsonyi megle­petés Montreálban és egész Quebecben is, ahol Karácsony más­napján félórás műsor­ban Liszt Ferenc meg­emlékezést közvetítet­tek a televízión. A műsor magában foglalt részleteket a Ko­ronázási Miséből, Ma­gyar Rapszódiából, a Mephisto szimfonikus költeményből, Kodály Psalmus Hungaricusá­­ból és Bartók zongora­műveiből. Befejezésül a Melk­ i Székesegyház­ban előadott Ave Maria néhány dallamát hall­hattuk. Sajnos a zenei rész­letek rövidek voltak. — Nem is lehet egy géni­usz életművét egy fél órába beleszorítani, — de a hozzászólások és idézetek a közönség szá­mára informálok lehet­tek. Mi magyarok pedig örömmel láttuk a fran­cia televízión a Mátyás Templomot és a Szige­tet, s hallgattuk Liszt és a magyar zene méltatá­sát. A film keretében idéz­tek méltatásokat Liszt híres kortársaitól is. Charles Beaudelaire egy alkalommal így kö­szönti Lisztet: ,,Te nagy filozófus, költő és mű­vész, köszöntelek té­ged!” Vagy a zenebiro­dalom óriása, Wagner Richard, a Bayreuth-i Színház megnyitásán e kép mutatja őt be: „Íme Liszt Ferenc aki nélkül sohasem hallot­tátok volna egyetlen ze­nei hangomat sem!” Saint Saëns, Liszt fran­cia kortársa ezeket mondja róla: „Hallot­tam, hogy géniusz, hogy felülmúlhatatlan mű­vésze a hangszerének, de amikor első ízben hallottam őt, megdöb­benve eszméltem rá, hogy a vártnál sokkal nagyobb!... Amit Schu­man és Schubert nem mert, azt megtette Liszt, amikor Mefisztóval új zenei formát, a szimfo­nikus költeményt alapí­totta meg.” Gilles Gougeon ripor­ter röviden ismertette Liszt Ferenc életét, mű­vészetét és egyben a ma­gyar zene útját Liszttől Kodályig. Szeretnék itt egy pár mondatot idéz­ni tőle: „Liszt Ferenc virtuóz művész volt, ze­neszerző és újító.” Kor­társaival: „Wagner, Chopin, Musset, Victor Hugo, Paganini és Ros­sini keresték Liszt ba­rátságát és élvezték bő­kezűségét.” Azután egy találó megállapítás: „Liszt a szabadság sze­­retetét kis gyermekko­rában szívta magába, magyar szülőföldjén.” A három nagy magyar ze­neszerzőről így nyilat­kozik: „Liszt Ferenc újított, Bartók megle­pett, Kodály a zenetaní­tás módszerét fedezte fel!” A riport zenei hát­terének Takács Miklós játszott Liszt zongora­műveiből. Köztudott, hogy a mű­sor szellemi és művészi vezetője szintén Takács karmester volt, aki a ve­le folytatott interjúban ezeket mondta: „Egy sokat szenvedett népnek a zene a legjobb lehető­ség fájdalmának kifeje­zésére, melynek más­képpen nem tud hangot adni.” Lisztről ennyit: „Liszt romantikus volt, de azok között a leg­nagyobb.” Számunkra ez a Liszt Ferenc megemlékezés szép karácsonyi aján­dék volt, újból eltöltve bennünket büszkeséggel hazánk nagy zenei múlt­ja felett. S egyet­értünk Takács Miklós szavai­val: ,,... a világon élő 15 milliós magyarságnak ma is a zene az egyik leghatásosabb érintke­zési formája a többi né­pekkel.” Bencsics Clara T

Next