Chicago és Környéke, 1987 (82. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-07 / 6. szám

6. oldal M ífcbBs A szovjet Kommunista Pártot élesen bírálta­­ Gorbacsov Mihail M. Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, nemré­giben a Központi Bizott­ság ülésén 6 óra hosszat tartó beszédet mon­dott. A beszédet teljes egészében közölte Phi­lip Taubman, a ,,The New York Times” moszk­vai irodavezetője. Tudó­sításából kiderül, hogy a főtitkár élesen bírálta a szovjet Kommunista Párt tevékenységét és általános antidemokra­tikus gyakorlatát és je­lentős változtatásokat javasolt ezen a téren. Mr. Taubman tudósítá­sa szerint Mr. Gorba­csov olyan szavakkal kezdte meg beszédét, amelyek — ámbár a fő­titkár nem említi Sztá­lin és Brezsnyev nevét— kétségtelenül utalást je­lentenek rájuk. — Lenin szocializ­musra vonatkozó elkép­zeléseit gyakran leegy­szerűsítve interpretál­ták és ezáltal elméletei­nek mélysége elsorvadt. A kommunizmus külön­böző jövendölései és absztrakt elméletei lát­tak napvilágot.­­ Mr. Gorbacsov ez­után javasolta, hogy a különböző párt­funkcio­­náriusokat a jövőben több, mint egy jelölt kö­zül válasszák és ezenkí­vül azt is javasolta, hogy az egyes helyi (városi) választásokon több, mint egy jelölt induljon. — A főtitkár ezután olyan törvények meg­szavazását javasolta a Legfelsőbb Szovjetben (a szovjet parlament), amely biztosítaná a szovjet polgárokat ar­ról, hogy senki sem fog­ja őket „szabadságuk­ban korlátozni.” (Per­sze ilyen egy marxista rendszerben nem léte­zik. — Szerk.) — Az 1970-es években és 1980-as évek elején — mondta a főtitkár — nagyrészt a Kommunis­ta Párt volt felelős azért, hogy a Szovjetunió gaz­dasági fejlődése meg­állt. A Pártban felülke­rekedtek azok, akik semmiféle változást nem akartak és a régi párt­konvenciókat igye­keztek továbbra is fenn­tartani. Elérkeztünk egy olyan időszakhoz, ami­kor a politikai authori­­tás döntötte el, hogy ki­nek van igaza és tudo­mányos elméletek felől nem lehetett vitatkozni — hivatalos jóváhagyás nélkül. — Egyetértek a jelen­legi kulturális „olva­dással", mert nem re­mélhetjük, hogy anélkül az emberek magatartá­sát az új társadalmi kö­vetelményeknek megfe­lelően megváltoztathat­juk.­­ A kérdések nyíl­tabb megvitatása az elő­feltétele annak, hogy minden vonalon fejlő­dést érjünk el. Kétség­telenül elérkezett az ide­je annak, hogy törvény­­hozással biztosítsuk a „nyíltságot”. Mr. Taubman rövid kommentárja a Gorba­­csov-beszédhez a követ­kező: — Még abban az eset­ben is, ha Mr. Gorba­csov eléri célját és sike­rül a szovjet társadal­mat megváltoztatnia olyan mértékben, mint amilyen mértékben kí­vánja, tudomásul kell vennünk, hogy a meg­változott szovjet társa­dalom távolról sem lesz olyan, amilyet mi, Nyu­gaton, demokratikus­nak neveznénk.­­ A Szovjetunió to­vábbra is egyetlen poli­tikai párt által kormány­zott ország lesz, mivel ezen a lenini alapelven egyszerűen nem lehet változtatni. A helyi vá­lasztásokon a jelöltek indulása felett továbbra is a Párt fog dönteni, akkor is, ha az egyes jelölteknek esetleg nem szükséges a Párt tagjai­nak lenniük.­­ A Párt alacsonyabb pozícióban lévő tagjai­nak döntéseit továbbra is keresztül húzhatják a magasabb pozícióban lévők.­­ Ennek ellenére, Mr. Gorbacsov beszédé­nek a jelentőségét nem szabad lebecsülnünk. 1917 óta ő az első, aki a Párt „mindenhatósá­gát” kétségbe vonta és leszögezte: a Párt nem A genfi fegyvergyártási csökkentési tárgyalások két főmegbízottja: Yuri Vorontsov, a szovjet külügyminiszter első helyettese (baloldalt) és Max Kampelman, akinek nemrégiben ezt a címet adományozták, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója. (Senki sem tudja, hogy ez valójában mit jelent.) Az afgán guerillák harcának, a háborúnak most sincs vége Islamabadból (Pakisz­tán) jelenti a Reuter ne­vű, angol hírügynökség. — Az afgán guerillák, 11 nappal a fegyverszü­net megkötése után, a fegyverszüneti feltéte­lek ellenére, tovább foly­tatják harcukat—ennek következtében tehát az afganisztáni háború to­vább tart. — A felkelők szóvivői, valamint pakisztáni és amerikai megfigyelők szerint a guerillák nem hajlandók megosztani a hatalmat a kommunis­tákkal, amint azt koráb­ban a Szovjetunió által támogatott kabuli kor­mány javasolta. — Ennek ellenére, a kabuli kormány néhány megbízottja szerint, egyes guerilla csoportok mégis letették a fegy­vert és „békésen” ha­zatértek.­­ Megfigyelők szerint az afgán határ mentén, guerilla vezetők járják körül a menekült­tábo­rokat, beszédeket tarta­nak és röpiratokat osz­togatnak, amelyekben arra szólítják fel a me­nekülteket, hogy „ne vegyék komolyan” a ka­­buli kormány január 1­5-én felajánlott fegy­verszüneti javaslatát. — Általános a meg­győződés, hogy Pakisz­tán hajlamosabb a kabu­li kormány jószándéká­ban hinni, mint Wa­shington. — Jelenleg azonban mindkét kor­mány bizonyos tartóz­kodással figyeli a tör­ténteket. Deane R. Hinton, Amerika pakisztáni nagykövetének kom­mentárja az újságírók előtt egy sajtóértekez­leten : — Jelenleg figyeljük a helyzetet, hogy a Szov­jetunió békeszándéká­ban mennyire bízha­tunk. Véleményünk, más nyugati nagyköve­tek véleménye és Pa­kisztán véleménye is az, hogy a helyzet tisztá­zásához elengedhetet­lenül szükséges az, hogy a Szovjetunió az elkö­vetkező néhány hónapon belül minden katonáját kivonja Afganisztán­ból. Ennek viszont egye­lőre semmi jele nincs. — Pakisztán helyzete különlegesen kényes: te­rületén 7 különböző af­gán guerilla csoport po­litikai és katonai főha­diszállása van. Ezek a csoportok alig leple­zetten évi többszázmil­liós támogatást kapnak Amerikától, Szaúd- Ará­biától és egyéb „meg­­nevezetlen források­ból.” — Néhány héttel ez­előtt az amerikaiak és a pakisztániak újabb diplomáciai erőfeszíté­seket tettek a Szovjet­unió irányában az afgán háború megszüntetése érdekében. Pakisztán­ban jelenleg 3 millió af­gán menekült tartózko­dik és ez különleges gaz­dasági és pénzügyi prob­lémát jelent mindenki számára. A Szovjetunió álláspontja nem hajlít­­hatatlan, mivel számá­ra az afganisztáni ka­land egyre költségesebb és Moszkva számára Af­ganisztán valóságos „Vietnám” lett. csalhatatlan. A Szovjet­unió elindult egy válasz­úton. Ez az út nem fog nyugati jellegű demok­ráciához vezetni, de könnyebé teheti a Nyu­gat számára, hogy a Szovjetunióval együtt­működjék és nyilván­valóan ez Mr. Gorba­csov célja is, — írja a The New York Times­­ben Mr. Taubman. Meglepetés volt a nyugat-német koalíció gyenge választási győzelme A _ _ 7. i _ 1 ' £. ifi •• 1 Dl • •• _ «»1 _ 0 T t­ hrttf V A nyugat-német vá­lasztáson Helmut Kohl kancellár jobb-közép parlamenti koalíciója győzött, azonban — az előzetes közvélemény­kutatásokkal ellentét­ben, amelyek „jelentős arányú győzelmet” jö­vendöltek, a koalíció, meglepetésként, a múlt­hoz képest csökkentett többséggel győzött. A koalíció pártjai ösz­­szesen a szavazatok 53,4 százalékát kapták, ezen belül azonban Herr Kohl pártja, a Keresz­ténydemokrata Párt, olyan alacsony százalék­kal végzett, amire 1949, a Nyugatnémet Köztár­saság megalapítása óta, nem volt példa. Az 1983-as választáson a Kereszténydemokrata Párt a szavazatok 48,8 százalékát kapta, ezút­tal pedig csupán a sza­vazatok 44,3 százalékát. A választási eredmény azt jelenti, hogy a Bun­destag (nyugatnémet parlament) 496 képvise­lői mandátumából a ko­alíciós pártok képviselői 266 mandátumot kapnak. A választás két győz­tese a két kis párt volt, a közép-politikai beállí­tottságú Szabad Demok­raták Pártja, amely egyébként a kormány­­koalíció legkisebb párt­ja és a NATO-ellenes Zöldek Pártja. A balközépet jelentő szociáldemokraták vá­lasztási eredménye va­lamivel jobb volt a várt­nál: a szavazatok 37 százalékát kapták, szemben a 4 esztendő­vel ezelőtti eredmény­nyel, amikor mindössze a szavazatok 38,2 szá­zaléka jutott rájuk. A közvélemény kutatások azonban ennél sokkal kedvezőtlenebb ered­ményt jövendöltek a szo­ciáldemokraták számá­ra. Az egyik legérdeke­sebb választás abban a körzetben zajlott le, amelynek jelöltje Hans- Dietrich Genscher (Sza­­­bad Demokraták) volt. Herr Genscher 1974 óta külügyminiszter és a szavazókörzetben hatal­mas többséggel győzött kereszténydemokrata ellenfele ellen. Általá­nos vélemény, hogy a külügyminiszter előnyé­re szolgáltak azok a tá­madások, amelyeket Franz Josef Strauss, a bajor Keresztényde­mokrata Párt vezetője, indított ellene. A bajor Kereszténydemokrata Párt az országos Keresz­ténydemokrata Párt testvérpártja, annál azonban lényegesen jobboldalibb. Franz Jo­sef Strauss egyébként Bajorország miniszter-­­elnöke és jelenleg 71 esz­tendős. Egy sajtóértekezle­ten Herr Kohl elismer­te, hogy a keresztény­­demokraták nem szere­peltek ezen a választá­son kedvezően, azonban kijelentette: A lényeg az, hogy a koalíció több­sége megmaradt, s az a néhány szavazat előbb utóbb visszatérül. Egy televíziós interjú alkalmával Lucas Beck­mann, a Zöldek Pártjá­nak szóvivője, többek között, ezeket mondta: — A keresztényde­mokraták kedvezőtlen eredményének az oka az, hogy Kohl kancellár már hosszabb ideje egy­szerűen az emberek os­tobaságára számít — és az emberek nem osto­bák. Az elkövetkező években a szociálde­mokratáknak határozot­tan balra kellene fordul­niuk és akkor az 1991- es választáson megsze­rezhetnék a parlamenti többséget, — állítja a baloldal szóvivője. James Markham, a „The New York Times” nevű amerikai napilap bonni irodavezetője, többek között ezeket ír­ja kommentárjában a nyugat-német válasz­tásról : — A választások leg­eredményesebbje a Sza­bad Demokraták Pártja volt, amely majdnem egymillió szavazatot nyert a keresztényde­mokratáktól. A keresz­ténydemokraták szerint a következő okok miatt kaptak kevesebb szava­zatot, mint a múltban: — A farmerek nem szavaztak rájuk, mivel ingerültek a búza és a baromfi alacsony ára­ miatt. Az idő túlságosan hideg volt és ezért so­kan nem járultak az ur­nákhoz, (ami igaz is) , akik különben szavaztak volna és a nagyobb szá­mú szavazat mindig is előnyös a keresztényde­mokraták számára. Az előzetes közvélemény­kutatások biztosították az embereket arról, hogy a koalíció győzel­me amúgy is biztosítva van és ezért nem tartot­ták érdemesnek a hideg időben elmenni sza­vazni.­­ Helmut Kohl tehát újabb 4 évig kancellár, azzal a nem jelentékte­len különbséggel, hogy most már számolnia kell az ellenzékkel is, ami ed­dig nem jelentett külö­nösebb gondot. Az Irán—Irak háborúban senki sem tudja, hogy valójában ki győz, miután mindkét fél mindig győzelmet jelent, évek óta. A fenti fénykép olyan iráni katonákról készült, akiket az iraki tűzvonal mögött ejtettek fogságba. Peterson a meggondolatlan „free trade” veszélyéről David Peterson, Onta­rio miniszterelnöke, nemrégiben Washing­ton, D.C.-ben járt. Mr. Peterson amerikai láto­gatásának célja az volt, hogy az amerikai sze­nátorokkal beszéljen a „free trade” egyez­ményről. A látogatás annál jelentősebb, mivel korábban David Peter­son kijelentette, hogy­ amennyiben a „free tra­de” egyezmény kedve­zőtlen lesz provinciális szempontból, Ontario az egyezményt nem fogja önmagára nézve kötele­zőnek tartani, s ehhez az Alkotmány értelmében joga van. Ha a federális kormány ezt ellenzi majd, a Legfelsőbb Bí­róságnak kell döntenie a kérdésben. Az amerikai főváros­ban Mr. Peterson egy sajtóértekezleten a kö­vetkezőket mondta az újságíróknak: -­— A Mulroney-kor­­mánynak annyi belső problémája van — a leg­utóbbi a Bisonette­­botrány, — hogy attól tartok, a miniszterel­­nök meggondolatlanul hajlandó lesz egy ked­vezőtlen „free trade” egyezményt is aláírni, csupán azért, hogy vala­milyen egyezményt alá­írhasson. Az ontarioi miniszter­­elnök ezután megbeszé­lést folytatott Malcolm Baldridge, amerikai ke­reskedelemügyi minisz­terrel és a szenátus kül­kereskedelmi bizottsá­gának egyes demokrata és republikánus tagjai­val is. A jelentések sze­rint a tanácskozások nem vezettek eredmény­re a szenátorokkal. Amerika külkereske­delmi deficitje is nagy és amit Mr. Peterson „pro­tekcionizmusnak” ne­vez, azt az amerikaiak a külkereskedelmi mér­leg kiegyensúlyozásá­nak tekintik. Az amerikai főváros­ból való hazautazása előtt David Peterson így nyilatkozott az újság­írók előtt: — A miniszterelnök­kel folytatott vitámat korántsem akarom egy külföldi fővárosba át­tenni — csupán Ontario érdekeit akarom meg­védeni. OsaaiMidM­omo­smík A „Zöld” veszély Nyugat-Németországban A múlt vasárnapi or­szágos választás kétség­telenül gyarapodást ho­zott a Zöldek pártjának, az oly sokszor kézlegyin­téssel elintézett vegyes fölvágott csoportnak, amelyet „álmodozók és anarchisták bandájá­nak” szoktak nevezni. A Zöldek eddigi 5,6%­­ról országszerte 8,3%-ra növelték szavazatukat. Most négy képviselő­jük lesz a parlament­ben, a Bundestag­ban és egy német államban, Hessé­ben, ahol a Zöl­dek és a szociáldemok­raták közös listán indul­tak, — a 38 esztendős korábbi terrorista-diák Joschka Fischer (ma­gyar származású len­ne?) miniszter lett, ener­gia és környezetvédelmi miniszter. Továbbra is lompos a külseje, blue­­jeanst és rikító színű pulóvert visel. A hét évvel ezelőtt szü­letett Zöldek, az atom­energia telepek leszere­lését követelik, noha ezek szolgáltatják Nyu­­gat-Németország áram­szükségletének egyhar­­madát. A NATO-ból való kilé­pést is követelik, — a felderítő és biztonsági szolgálatokat le akarják szerelni, — a rendőrsé­get pedig lefegyverezni. Röviden a Zöldek egy semleges és pacifista Németország megte­remtését követelik. A sikerük titka Kurt Dieden Kopf, a keresz­tény­demokrata koalí­ció egyik vezető tagja szerint az, hogy jól ön­­tik szavakba sok német aggályait a környezet szennyeződése, a túlfej­lődött ipar, az erdők pusztulása, a vizek mér­gezése és hasonló veszé­lyek felett. Ezek a követelések részben a Zöldek miatt most a nagy pártok programjára kerültek. Hatalomra kerülésük­re jelenleg kevés a kilá­tás,­­ és a szociálde­mokratákra nagyobb veszélyt jelentenek, mint a kormányon lévő keresztény­demokrata koalícióra. Éspedig azért, mert egyre balrább tolják a szociál­demokrata pár­tot. — Johannes Roul, a vesztes szociál­demok­rata kancellár jelölt el­utasította a Zöldekkel való koalíciót. — Más elvtársai azonban más­ként gondolkoznak, és a Zöldekkel összefogva re­mélik azt, hogy végre kormányra kerülnek. Zágrábban épült föl Európa legnagyobb mecsetje Zágrábban, négymil­­ló dolláros költséggel épült föl Európa egyik legnagyobb mecsetje. De hiába áll a 3000 hí­vőt befogadó, gazdagon díszített épület , a mu­zulmánok nem mehet­nek oda imádkozni, mert a jugoszláv hatóságok nem engedik megnyitni a mecsetet. A hófehér­ kupolás épület Zágráb határá­ban áll. Belseje zöld, fe­hér és arany színekben csillog, a monarchia idején emelt barokk épü­letek óta ez a legpom­pásabban díszített építé­szeti alkotás a horvát fővárosban. Az építke­zés 4 millió dolláros költ­ségéből fél­milliót állí­tólag egy olajsejk ado­mányozott, másik fél­milliót Líbia, kétszáz­ezret Szaúd- Arábia, Irakból és Jordániából is jelentős hozzájárulás érkezett. Nem ismere­tes, hogy a jugoszláviai muzulmánok mennyit fektettek bele. A zágrábi, 30,000 főnyi iszlám közösség a me­cseten kívül muzulmán üzleti negyedet, vendég­lőt, vágóhidat, mozit és sportcsarnokot is épített magának. A mecset ügyét az iszlám közös­ség most bíróság elé vitte, vonták a mecset műkö­dési engedélyét, arra hi­vatkozva, hogy az erede­ti dokumentumok nem érvényesek”, — mondja Sevko Omerbasic zágrá­bi mullah, beszámolva arról is, hogy a hatósá­gok 300 millió dinár — azaz 650 ezer dollár ér­tékű — bírság fizeté­sét követelik, mielőtt át­vizsgálnák a dokumen­tumokat. Az új zágrábi mecset Európa harmadik legna­gyobb iszlám épülete és a legnagyobb, amit vala­ha is kommunista or­szágban emeltek. A mu­zulmán közösség négy éven át folytatta a tár­gyalásokat a jugoszláv hatóságokkal, míg azok 1967 végén hozzájárul­tal a tervhez. Ezután to­vábbi 14 év telt el, mire az építkezési engedély is megérkezett és lete­­hették a mecset alapjait. 1985-ben megnyithat­ták volna a mecsetet, de a hatóságok ekkor „fe­dezték föl”, hogy az ere­deti iratokban valamifé­le szabálytalanság van. A kényes ügy felhábo­rította Jugoszlávia 1,8 milliónyi muzulmán la­kosát. Expedíció a Tibeti állatember felkutatására A déltiroli Reinhold Messner bejelen­tette, hogy júniusban ex­pedíció keretében kíván­ja felfedni az úgyneve­zett jeti, a Himalája vi­dék két lábon járó, csu­paszőr állat­emberének titkát. A világhírű hegy­mászó legutóbbi Hima­lája-expedíciójáról az­zal a szenzációs hírrel érkezett vissza, hogy viszonylag közelről, sza­bad szemmel látta a je­tit, de lefényképezni nem tudta. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next