Chicago És Környéke, 1989 (84. évfolyam, 5-49. szám)
1989-09-02 / 35. szám
4125 N. CENTRAL PARK AVENUE, CHICAGO, ILLINOIS 60618 U.S.A. PHONE: (312) 588-2894 Kéz a kézben, egymillió ember lánca A balti államok függetlenséget követelnek Washingtoni tudósítónk jelenti: Litvánia parlamenti bizottsága az ország 1940-es bekebelezését a Szovjetunióba törvénytelen lépésnek minősítette. Ez volt az első legális lépés a balti államok részéről, hogy függetlenségük elvesztése ellen új módszerekkel tiltakozzanak. Ez kezdete lehet Litvánia, Lettország és Észtország részéről, hogy a Szovjetunióból való kiválásuk törvényes processusához lássanak. A Ribbentrop-Molotov szerződés 50. évfordulóján a balti államok lakossága félreérthetetlenül kimutatta, hogy pontosan ezt kívánja: egymillió ember formált láncot, kéz a kézben, fenn északról a Finn Öböltől le délig Lengyelország határáig. A litván parlamenti bizottság határozata ezt mondta: ,,A sztálinizmus és a hitlerizmus titkos szerződések révén független államokat pusztított el. Számosan ezek közül az országok közül azóta visszanyerték függetlenségüket, de sem Litvánia, sem Lettország, sem Észtország nem kapták viszsza saját függetlenségüket!” Valentin Falin, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja július 7-én, a nyugat-német TV-ben beismerte, hogy a Ribbentrop-Molotov szerződésnek volt egy titkos függeléke. Ez a beismerés bátorította a balti államok népfrontjait az akcióra. Mintha csak megbánta volna, hogy a valóságot beismerte, a szovjet vezetőség az évfordulót ellenpropagandával ünnepelte. Alexander Jakovlev, a Politikai Bizottság legbefolyásosabb tagja Moszkvában kijelentette: ,,A balti államok jelen státusza és a szerződés között vont párhuzam valótlan, messze jár a valóságtól, a kettő között nincs összefüggés és az erőlködés, hogy azokat összekössék légbőlkapott és meddő.” Erre viszont Vilniusban, Litvánia fővárosában 10 ezres tömeg válaszolt, kórusban kiáltozta: „Szabad Litvániát akarunk!” Ezt követte másnap a félévszázados évfordulója a paktumnak és az emberlánc a balti államokon keresztül, mindháromnak függetlenségét követelve. Villámhírek a világ körül: Peking. — A kínai elnökhöz, Yang Shangkunhoz, lejális katonák letartóztatták Qin Jiwei hadügyminisztert, valamint több magasrangú katonatisztet. A letartóztatásokat Yang Shangkun rendelte el. A helyzettel ismerős politikai körök szerint az elnök ilyen módon próbálja eltenni az útból riválisát, a hadügyminisztert. A kérdés az, hogy ki legyen a Központi Katonai Bizottság első alelnöke. A Bizottság elnöke Deng Xiaoping, aki ilyen módon a Kínai Népköztársaság igazi vezetője. Annak idején Yang Shangkun egyike volt azoknak, akik amellett foglaltak állást, hogy a katonaság véráldozatok útján is távolítsa el a tüntető diákokat a Tiananmen térről. Qin Jiwei hadügyminiszter ellenezte a katonai beavatkozást. Stockholm. — A Svéd Fellebbezési Bíróság szeptember 12-ikére tűzte ki Christen Pettersson ügyének tárgyalását. Pettersson az, akit bűnösnek találtak Olof Palme miniszterelnök, 1986- ban történt meggyilkolásában és az alsófokú bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Ügyvédje, Arne Liljeros, azt állította az újságíróknak tett nyilatkozatában, hogy új tanút fog a tanúk padjára ültetni a fellebbezési tárgyaláson. Ez a tanú látta Petterssont egy külvárosi földalatti villamos állomáson, a gyilkosság időpontjában, ez a körülmény pedig lehetetlenné teszi jelenlétét a Palme-gyilkosság színhelyén — mondta a riportereknek Mr. Liljeros, United Nations. — Argentína és Anglia közös kommünikében jelentette, hogy október 17-ikén és 18-ikán értekezletet tartanak Madridban, a spanyol fővárosban. Az értekezlet célja a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása. Argentína és Anglia 1982-ben, az úgynevezett „falklandi háború” alkalmával szakította meg egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Repülőgép-elkobzásokkal védekezik Colombia a kokain-csempészek ellen A Reuters angol hírügynökség és az Associated Press nevű amerikai hírszolgálati ügynökség jelentette a közelmúltban Bogotából, Colombia fővárosából, hogy Virginio Barco, colombiai elnök, elrendelte: minden repülőgépet és helicoptert el kell kobozni és állami ellenőrzés alá kell azokat helyezni. Az intézkedés magyarázata az, hogy Colombiából egyre nagyobb mennyiségű kokaint csempésznek az Egyesült Államokba és Fehér Ház azonnali szükségintézkedéseket követelt Bogotától. Mr. Barco rendelkezése után közvetlenül 134 repülőgépet koboztak el és helyeztek állami ellenőrzés alá három különböző repülőtéren. A bogotai elnöki hivatal szóvivője kijelentette az újságírók előtt, hogy a jövőben a kokainkartellek kevesebb kokaint tudnak majd csempészni Amerikába, mivel nem állnak repülőgépek a rendelkezésükre. A kokain-kartell emberei a közelmúltban meggyilkoltak egy bírót, egy városi rendőrfőnököt és Luis Carlos Galant, aki a közeljövőben sorra kerülő elnökválasztás favoritja volt — mindegyiküket azért, mert erőteljes intézkedéseket helyeztek kilátásba a kokain-csempészés megszüntetésére. Washington, D.C. — John Summ, a Fehér Ház személyzeti főnöke, kijelentette az újságírók előtt. — Tévedés az a hír, amely szerint a közeljövőben amerikai katonák utaznak majd Colombiába, hogy az ottani katonaságot és rendőrséget kiképezzék a kokain-csempészek elleni harcra. — A kábítószereket termelő latin-amerikai országok a jövőben is csupán pénzügyi támogatást várhatnak az Egyesült Államoktól és bizonyos műszaki felszerelést — mondta Mr. Sunun a riportereknek és hozzátette: " A colombiai rendőrség szemmel láthatóan eredményesen kezeli a kokain-csempészés ügyét, legalább is erre mutat az, hogy két nap alatt több mint tízezer személyt tartóztattak le, mert kokain-csempészéssel vádolják őket, vagy azzal, hogy segítik a csempészeket. Az „Organization of American States” (OAS) 31 országa hivatalos kommünikében jelentette ki, hogy támogatja Colombia küzdelmét a kábítószercsempészek ellen. Pakisztánban dacos tömeg emlékezik Ziára Zia elnök repülőgép szerencsétlenségének egy esztendős évfordulóján Pakisztán fővárosában 800.000-es tömeg áldozott Zia emlékének. Utóda, a 36 esztendős miniszterelnök-asszony, Benazir Bhutto ezt eltűrte, de szigorúan ellenőriztette és arról gondoskodott, hogy a megegyezés kizárólag vallásos jellegű legyen, és színhelyére, Izlamabad legnagyobb mecsetjébe senki fegyvert ne vihessen. A megemlékezés Zia politikai feltámadását jelenti, halála után demokratikus választáson Zia egykori politikai ellenfelének az általa kivégeztetett balos Zulfikar Bhutto miniszterelnök leánya, Benazir győzött és azóta mindent megtesz, hogy apja emlékét rehabilitálja. Most azonban vele is hasonló történik. Zia 37 esztendős fia, Ejaz al- Haq feladta eddigi foglalkozását, a bankárságot és hónapok óta fennhangon hirdeti, hogy apja repülőgép-szerencsétlensége merénylet következménye, a jelen pakisztáni kormány ezt jól tudja, de titkolja. Zia Elnök több magasrangú tisztjével szembúton járt Pakisztán és India határa közelében, az amerikai nagykövet és két magasrangú beosztottja kíséretében. Az őket szállító C-130-as katonai gép megmagyarázhatatlan körülmények között zuhant le, 30 utasa elpusztult. Mindez a Szovjetunió afghanisztáni vereségének napjaiban történt, amikor Moszkva és Najibullah afghán bábja több nyílt fenyegetést intézett Zia címére. Az amerikaiaktól segített katonai vizsgálat azt állapította meg, hogy a felszállás után pár perccel lezuhant gép esetleg bűnös tevékenység következtében zuhant le, viszont az ellenkezőjét sem zárta ki. Annak idején — a leszállás után — izlamabadi mendemondák szerint gyümölcsös kosár ajándékot vettek fel a fedélzetre és ez ideggázt tartalmazhatott. Zia fia most eltussolással vádolja Benazir Bhutto kormányát és Punjab tartomány kormányzóját, Nawaz Sharif látja ennek hasznát. Sharif a hatalmas Ziaemlékünnepélyről kijelentette, ez a bizalmatlanság szavazata volt Benazir Bhutto kormányával szembe. Mi a Szovjetunió szándéka Latin-Amerikában? unió évente továbbra is 5-8 milliárd dollárt öl abba, hogy Fidel Castro és Nicaragua népszerűtlen kormányait uralmon tartsa. Ez ellentétben áll leszűkített délamerikai politikájával. Arra csupán annyit, hogy bővítse diplomáciai, kulturális és gazdasági kapcsolatait és ezáltal csökkentse az USA ottani befolyását. Nicaraguának azonban továbbra is rengetek fegyvert szállít, ami a legmegdöbbentőbb 1988-ban, sőt 89- ben is ugyanannyit mint azelőtt amikor az USA a Contrak akcióját támogatta Kubában Castro kitiltotta a peresztrojkától átitatott szovjet lapokat, ennek ellenére óriási összegekkel Gorbacsov tartja őt továbbra is nyeregben. Castro a középamerikai elosztója, a kapott szovjet fegyvereknek. És a szandinisták az ő révén igyekeznek El Salvadort forradalmasítani. Havanát látogatva április 4-én, Mihail Gorbacsov leszögezte új latinamerikai politikáját: „Határozottan elutasítunk minden olyan elméletet és doktrínát, amely jogosnak tartja a forradalmak és ellenforradalmak exportálását, és elítéljük minden formáját a szuverén nemzetek ügyeibe való külső beavatkozásnak.” Ez az új moszkvai elmélet a gyakorlat nem valósult meg. Otthoni bajai ellenére a Szovjet- Egy esztendős az irán-iraki fegyverszünet Egy évvel ezelőtt sikerült az ENSZ főtitkárának, Xavier Perez de Cuellarnak bejelentenie, hogy Irán és Irak megegyeztek a 8 éves háború befejezésében és fegyverszünetet kötnek egymással. Mindketten aláírták a Biztonsági Tanács 598-as határozatát és azóta az ENSZ főtitkár bábáskodása alatt négy ízben tartottak béketárgyalást egymással, de előrehaladás nem történt, s a főtitkár az ENSZ idei őszi közgyűlése alatt tesz erre újabb kísérletet. Ami a hosszú háborút illeti, mindkét ország a rettenetes vér és anyagi veszteségek ellenére gyorsan állt talpra. Irak óriási újraépítési programba fogott és újjáépítette olajszállítását is a Perzsa Öbölben, hogy legyen miből fizetni érte. Basra városának szétvert kikötője újból működik és modernizálták. Iraknak még arra is maradt ideje és ereje, hogy újabb kalandba kezdjen bele. Libanonban Aoun tábornok Szíria ellenes hadjáratát támogatja fegyverekkel és pénzzel. Irán kevésbé volt aktív a külpolitikában, belpolitikai bajai kötötték le és az Ayatollah halála, utódlása. A libanoni kalandban azonban Irán is részt vett, Szíriával egyetemben Hezbollah csatlósán keresztül a libanoni maronita keresztények ellen hadakozott. Ami Irak és Irán jelen viszonyát illeti ezt a se háború, se béke jellemzi. ISSUE NO. 35 SEPTEMBER 2, 1989 Mi történt a héten? • Augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának ötvenedik évfordulóján, a három balti ország élő emberi láncot formált a három ország határán át annak jelképéül, hogy annak következtében lettek rab-országok. • Columbiában, amerikai segítséggel, a kormány bevetésével nagyarányú tisztogatási akciót tartott a kábítószerkereskedelem megbénítására. Bár 11 ezer embert vettek őrizetbe, a legfőbb bandavezérek közül csak egyet sikerült elfogni. A többi idejében meglépett. • Grósz Károly, a magyar kommunista párt elnöke, egy a Népszabadságnak adott interjúban célzást tett arra, hogy visszavonul a párt vezetésétől, mert ezzel elősegíti egységének fenntartását. • A csehszlovák kormány a magyar és lengyel reformistákat okolja a „prágai tavasz” leverésének évfordulóján tartott tüntetések megszervezéséért, amelyek folyamán többszáz személyt letartóztattak. A hivatalos jelentés szerint 50 „külföldit” is őrizetbe vettek. • Nyugatnémetország kénytelen volt prágai nagykövetségét is ideiglenesen bezárni, miután 100 keletnémet menedékjogot kérő megszállotta annak épületét. A keletberlini főkonzulátust és a budapesti nagykövetséget Bonn ugyanezen okból már előzőleg lezárta. • A Voyager 2 űrhajó a Neptunus bolygó közelébe érkezett. Neptunusról, amely négyszer akkora mint földünk, eddig igen keveset tudtak a csillagászok. A Voyager 2 megállapította, hogy a misztikus égitestnek is vannak gyűrűi, mint a Saturnusnak és hogy atmoszférájában nagy viharok dúlnak, mint a Jupiterében. • A legújabb amerikai véleménykutatás megállapította, hogy az ország lakosságának többsége a kábítószerek terjedő használatát tekinti az országot fenyegető legnagyobb veszélynek. Nyilatkozatok a „lengyel csoda” forgatagában Amikor ezeket a sorokat írjuk, már csak percek választanak el attól, hogy a lengyel parlament (Sejm) Lengyelország miniszterelnökévé válassza a 62 éves Tadeusz Mazowieckit, aki a Szolidaritás nevű szakszervezet hetilapjának a szerkesztője. A lengyel csoda megtörtént: négy évtized kommunista kormányzása után Lengyelország élén koalíciós kormány áll majd s az ország miniszterelnöke nem kommunista lesz. A „lengyel csoda” forgatagában a következő nyilatkozatok érdemelnek említést: — Mr. Mazowiecki kijelentette az újságírók előtt, hogy mindenképpen olyan koalíciós kormányt akar, amelyben a kommunistáknak „lényeges részük”van. A Kommunisták nélkül nem lenne reális egy új lengyel kormány mondta Tadeusz Mazowiecki. Kijelentését néhány körülmény előzte meg: kezdetben a Kommunista Párt a koalíciós kormányban a hadügyi és belügyi tárcát követelte, vagyis azt a két miniszteri tárcát, amely a hadsereg és a rendőrség feletti rendelkezési jogot biztosítja. Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője, beleegyezett a kérésbe, a Kommunista Párt azonban csakhamar új „kulcsminisztériumokat” kívánt, habár nem részletezte, hogy milyen miniszteri tárcákra gondol pontosan. Mr. Walesa ennek a kérésnek ellenállt s ekkor Mieczyslaw Rakowski, a lengyel Kommunista Párt főtitkára, 45 perces telefonbeszélgetést folytatott Gorbacsov, szovjet elnökkel. Mr. Gorbacsov a jelentések szerint egyetértett azzal, hogy a kommunisták részvétele nélkül lehetetlen a „lengyel probléma” megoldása, óvatosan ragaszkodott azonban ahhoz, hogy ezt a kijelentést, mint a szovjet Kommunista Párt főtitkára teszi, nem pedig, mint a Szovjetunió elnöke. Ekkor következett el Mr. Mazowiecki nyilatkozata. George Bush, amerikai elnök, nyilatkozatai rendkívül óvatosak. Lényegük az, hogy Amerika nem akar beleavatkozni a lengyel helyzetbe és a lengyeleknek egyelőre meg kell elégedniük azzal a 119 millió dolláros amerikai támogatással, amelyet ott jártakor megígért nekik. Jan Nowak, a „Polish- American Congress” elnökének kommentárja: — Az új lengyel kormány előtt hatalmas feladatok állnak és az új miniszterelnök elsőrendű feladata lesz, hogy a gazdasági helyzettel kapcsolatban türelemre intse a lengyel polgárokat. Fontolóra kellene venni, hogy az árrögzítést — legalább is, egyelőre— visszaállítsák. Ez nehéz feladat lesz, mert kétségtelenül egy lépést jelent hátrafelé, nem látok azonban más, reális lehetőséget. Zbigniew Breziznski, aki a Carter adminisztráció idején az Elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt: — Kétségtelen, hogy különleges nehéz gazdasági helyzetben a lengyel Kommunista Párt néhány vezető pozícióban lévő tagja megpróbálja majd régi hatalmát visszanyerni. Ez azonban nem fog sikerülni és semmiesetre sem számíthatnak Moszkva támogatására. Mr. Gorbacsov merőben új alapokra fektette a Szovjetunió külpolitikáját. Az új lengyel kormány elsőrendű feladata: gyökeres gazdasági változtatásokat kell végrehajtania és akkor lehet szó majd a Nyugat további támogatásáról. Hedrick Smith, amerikai újságíró, akinek szindikált kolumnája a „The New York Times” és más nagy amerikai napilapok hasábjain jelenik meg: — Lengyelországban most olyan dolgok történnek, amelyek Lech Walesa és Mihail Gorbacsov hatáskörén kívül vannak. Történelmi fejlődésről és változásról van szó, amelyet már sem Walesa, sem Gorbacsov nem irányíthat. Lengyelországban sokan vannak még olyanok, akik olykor óvatosan tekintenek hátra, hogy vajon mit szól mindehhez a Szovjetunió — félelemre azonban nincs okuk. Az események túl nőttek Moszkván. (Fenti cikket a következő tudósításokból állítottuk össze: The New York Times — The Los Angeles Times — Associated Press — United Press International — Agence France Presse — Tassiroda— PBS (Public Broadcasting System) amerikai televíziós hálózat. ( Szerk.)