Chicago És Környéke, 1989 (84. évfolyam, 5-49. szám)

1989-09-02 / 35. szám

4125 N. CENTRAL PARK AVENUE, CHICAGO, ILLINOIS 60618 U.S.A. PHONE: (312) 588-2894 Kéz a kézben, egymillió ember lánca A balti államok függetlenséget követelnek Washingtoni tudósítónk jelenti: Litvánia parlamenti bizottsága az ország 1940-es bekebelezését a Szovjetunióba tör­vénytelen lépésnek mi­nősítette. Ez volt az első legális lépés a balti álla­mok részéről, hogy füg­getlenségük elvesztése ellen új módszerekkel tiltakozzanak. Ez kezde­te lehet Litvánia, Lettor­szág és Észtország ré­széről, hogy a Szovjet­unióból való kiválásuk törvényes processusá­­hoz lássanak. A Ribbentrop-Molotov szerződés 50. évforduló­ján a balti államok la­kossága félreérthetet­lenül kimutatta, hogy pontosan ezt kívánja: egymillió ember formált láncot, kéz a kézben, fenn északról a Finn Öböltől le délig Len­gyelország határáig. A litván parlamenti bizottság határozata ezt mondta: ,,A sztáliniz­mus és a hitlerizmus tit­kos szerződések révén független államokat pusztított el. Számosan ezek közül az országok közül azóta visszanyer­ték függetlenségüket, de sem Litvánia, sem Lettország, sem Észt­ország nem kapták visz­­sza saját függetlenségü­ket!” Valentin Falin, a Szov­jet Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja július 7-én, a nyu­gat-német TV-ben beis­merte, hogy a Ribben­trop-Molotov szerződés­nek volt egy titkos füg­geléke. Ez a beismerés bátorította a balti álla­mok népfrontjait az ak­cióra. Mintha csak megbán­ta volna, hogy a valósá­got beismerte, a szovjet vezetőség az évfordulót ellenpropagandával ünnepelte. Alexander Jakovlev, a Politikai Bizottság leg­befolyásosabb tagja Moszkvában kijelentet­te: ,,A balti államok je­len státusza és a szerző­dés között vont párhu­zam valótlan, messze jár a valóságtól, a kettő között nincs összefüg­gés és az erőlködés, hogy azokat összekössék lég­­bőlkapott és meddő.” Erre viszont Vilnius­ban, Litvánia fővárosá­ban 10 ezres tömeg vála­szolt, kórusban kiáltoz­ta: „Szabad Litvániát akarunk!” Ezt követte másnap a félévszázados évfordu­lója a paktumnak és az ember­lánc a balti álla­mokon keresztül, mind­háromnak függetlensé­gét követelve. Villámhírek a világ körül: Peking. — A kínai el­nökhöz, Yang Shangkun­­hoz, lejális katonák le­tartóztatták Qin Jiwei hadügyminisztert, vala­mint több magasrangú katonatisztet. A letar­tóztatásokat Yang Shang­­kun rendelte el. A hely­zettel ismerős politikai körök szerint az elnök ilyen módon próbálja el­­tenni az útból riválisát, a hadügyminisztert. A kérdés az, hogy ki le­gyen a Központi Katonai Bizottság első alelnöke. A Bizottság elnöke Deng Xiaoping, aki ilyen mó­don a Kínai Népköztár­saság igazi vezetője. An­nak idején Yang Shang­­kun egyike volt azoknak, akik amellett foglaltak állást, hogy a katonaság véráldozatok útján is tá­volítsa el a tüntető diá­kokat a Tiananmen tér­ről. Qin Jiwei hadügy­miniszter ellenezte a ka­tonai beavatkozást. Stockholm. — A Svéd Fellebbezési Bíróság szeptember 12-ikére tűz­te ki Christen Pettersson ügyének tárgyalását. Pettersson az, akit bű­nösnek találtak Olof Pal­me miniszterelnök, 1986- ban történt meggyilko­lásában és az alsófokú bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítél­te. Ügyvédje, Arne Lil­­jeros, azt állította az új­ságíróknak tett nyilat­kozatában, hogy új tanút fog a tanúk padjára ül­tetni a fellebbezési tár­gyaláson. Ez a tanú lát­ta Petterssont egy kül­városi földalatti villa­mos állomáson, a gyil­kosság időpontjában, ez a körülmény pedig lehe­tetlenné teszi jelenlétét a Palme-gyilkosság színhelyén — mondta a riportereknek Mr. Lil­­jeros, United Nations. — Ar­gentína és Anglia közös kommünikében jelentet­te, hogy október 17-ikén és 18-ikán értekezletet tartanak Madridban, a spanyol fővárosban. Az értekezlet célja a két or­szág közötti diplomáciai kapcsolatok normalizá­lása. Argentína és Ang­lia 1982-ben, az úgyne­vezett „falklandi hábo­rú” alkalmával szakítot­ta meg egymással a dip­lomáciai kapcsolatokat. Repülőgép-elkobzásokkal védekezik Colombia a kokain-csempészek ellen A Reuters angol hír­­ügynökség és az Associ­ated Press nevű ameri­kai hírszolgálati ügy­nökség jelentette a kö­zelmúltban Bogotából, Colombia fővárosából, hogy Virginio Barco, co­­lombiai elnök, elrendel­te: minden repülőgépet és helicoptert el kell ko­bozni és állami ellenőr­zés alá kell azokat he­lyezni. Az intézkedés magya­rázata az, hogy Colom­­biából egyre nagyobb mennyiségű kokaint csempésznek az Egye­sült Államokba és Fe­hér Ház azonnali szük­ség­intézkedéseket kö­vetelt Bogotától. Mr. Barco rendelke­zése után közvetlenül 134 repülőgépet koboz­tak el és helyeztek ál­lami ellenőrzés alá há­rom különböző repülő­téren. A bogotai elnöki hiva­tal szóvivője kijelen­tette az újságírók előtt, hogy a jövőben a kokain­­kartellek kevesebb ko­kaint tudnak majd csem­pészni Amerikába, mi­vel nem állnak repülőgé­pek a rendelkezésükre. A kokain-kartell embe­rei a közelmúltban meg­gyilkoltak egy bírót, egy városi rendőrfőnö­köt és Luis Carlos Ga­lant, aki a közeljövőben sorra kerülő elnökvá­lasztás favoritja volt — mindegyiküket azért, mert erőteljes intézke­déseket helyeztek kilá­tásba a kokain-csempé­szés megszüntetésére. Washington, D.C. — John Sum­m­, a Fehér Ház személyzeti főnöke, kijelentette az újság­írók előtt. — Tévedés az a hír, am­­ely szerint a közeljö­vőben amerikai kato­nák utaznak majd Co­­lombiába, hogy az otta­ni katonaságot és rend­őrséget kiképezzék a kokain-csempészek elle­ni harcra. — A kábítószereket termelő latin-amerikai országok a jövőben is csupán pénzügyi támo­gatást várhatnak az Egyesült Államoktól és bizonyos műszaki felsze­relést — mondta Mr. Su­nun­ a riportereknek és hozzátette: " A colombiai rend­őrség szemmel látható­­an eredményesen kezeli a kokain-csempészés ügyét, legalább is erre mutat az, hogy két nap alatt több mint tízezer személyt tartóztattak le, mert kokain-csempé­széssel vádolják őket, vagy azzal, hogy segítik a csempészeket. Az „Organization of American States” (OAS) 31 országa hivatalos kommünikében jelentet­te ki, hogy támogatja Colombia küzdelmét a kábítószercsempészek ellen. Pakisztánban dacos tömeg emlékezik Ziára Zia elnök repülőgép szerencsétlenségének egy esztendős évforduló­ján Pakisztán fővárosá­ban 800.000-es tömeg ál­dozott Zia emlékének. Utóda, a 36 esztendős miniszterelnök-asszony, Benazir Bhutto ezt el­tűrte, de szigorúan el­lenőriztette és arról gon­doskodott, hogy a meg­egyezés kizárólag vallá­sos jellegű legyen, és színhelyére, Izlamabad legnagyobb mecsetjébe senki fegyvert ne vihes­sen. A megemlékezés Zia politikai feltámadását jelenti, halála után de­mokratikus választáson Zia egykori politikai el­lenfelének az általa ki­végeztetett balos Zulfi­­kar Bhutto miniszterel­nök leánya, Benazir győ­zött és azóta mindent megtesz, hogy apja em­lékét rehabilitálja. Most azonban vele is ha­sonló történik. Zia 37 esztendős fia, Ejaz al- Haq feladta eddigi fog­lalkozását, a bankársá­­got és hónapok óta fenn­hangon hirdeti, hogy ap­ja repülőgép-szerencsét­lensége merénylet kö­vetkezménye, a jelen pa­kisztáni kormány ezt jól tudja, de titkolja. Zia El­nök több magasrangú tisztjével szemb­úton járt Pakisztán és India határa közelében, az amerikai nagykövet és két magasrangú beosz­tottja kíséretében. Az őket szállító C-130-as ka­tonai gép megmagya­rázhatatlan körülmé­nyek között zuhant le, 30 utasa elpusztult. Mindez a Szovjetunió afghanisztáni vereségé­nek napjaiban történt, amikor Moszkva és Na­­jibullah afghán bábja több nyílt fenyegetést intézett Zia címére. Az amerikaiaktól segített katonai vizsgálat azt ál­lapította meg, hogy a fel­szállás után pár perccel lezuhant gép esetleg bű­nös tevékenység követ­keztében zuhant le, vi­szont az ellenkezőjét sem zárta ki. Annak ide­jén — a leszállás után — izlamabadi mende­mondák szerint gyümöl­csös kosár ajándékot vettek fel a fedélzetre és ez ideggázt tartal­mazhatott. Zia fia most eltusso­­lással vádolja Benazir Bhutto kormányát és Punjab tartomány kor­mányzóját, Nawaz Sha­rif látja ennek hasznát. Sharif a hatalmas Zia­­emlékünnepélyről kije­lentette, ez a bizalmat­lanság szavazata volt Benazir Bhutto kormá­nyával szembe. Mi a Szovjetunió szándéka Latin-Amerikában? unió évente továbbra is 5-8 milliárd dollárt öl ab­ba, hogy Fidel Castro és Nicaragua népszerűtlen kormányait uralmon tartsa.­­ Ez ellentétben áll leszűkített délame­rikai politikájával. Arra csupán annyit, hogy bő­vítse diplomáciai, kultu­rális és gazdasági kap­csolatait és ezáltal csök­kentse az USA ottani be­folyását. Nicaraguának azonban továbbra is ren­getek fegyvert szállít, ami a legmegdöbben­tőbb 1988-ban, sőt 89- ben is ugyanannyit mint azelőtt amikor az USA a Contra­k akcióját tá­mogatta Kubában Cast­ro kitiltotta a pereszt­rojkától átitatott szov­jet lapokat, ennek elle­nére óriási összegekkel Gorbacsov tartja őt to­vábbra is nyeregben. Castro a középamerikai elosztója, a kapott szov­jet fegyvereknek. És a szandinisták az ő révén igyekeznek El Salvadort forradalmasítani. Havanát látogatva áp­rilis 4-én, Mihail Gorba­csov leszögezte új latin­amerikai politikáját: „Határozottan elutasí­tunk minden olyan elmé­letet és doktrínát, amely jogosnak tartja a forra­dalmak és ellenforradal­mak exportálását, és el­ítéljük minden formáját a szuverén nemzetek ügyeibe való külső be­avatkozásnak.” Ez az új moszkvai el­mélet a gyakorlat nem valósult meg. Otthoni bajai ellenére a Szovjet- Egy esztendős az irán-iraki fegyverszünet Egy évvel ezelőtt si­került az ENSZ főtitká­rának, Xavier Perez de Cuellarnak bejelente­nie, hogy Irán és Irak megegyeztek a 8 éves háború befejezésében és fegyverszünetet kötnek egymással.­­ Mindket­ten aláírták a Bizton­sági Tanács 598-as ha­tározatát és azóta az ENSZ főtitkár bábásko­dása alatt négy ízben tartottak béketárgya­lást egymással, de elő­rehaladás nem történt, s a főtitkár az ENSZ idei őszi közgyűlése alatt tesz erre újabb kísérle­tet. Ami a hosszú háborút illeti, mindkét ország a rettenetes vér és anya­gi veszteségek ellenére gyorsan állt talpra. Irak óriási újra­építési prog­ramba fogott és újjáépí­tette olaj­szállítását is a Perzsa Öbölben, hogy legyen miből fizetni ér­te. Basra városának szétvert kikötője újból működik és modernizál­ták. Iraknak még arra is maradt ideje és ereje, hogy újabb kalandba kezdjen bele. Libanon­ban Aoun tábornok Szí­ria ellenes hadjáratát támogatja fegyverekkel és pénzzel. Irán kevésbé volt ak­tív a külpolitikában, bel­politikai bajai kötötték le és az Ayatollah halá­la, utódlása. A libanoni kalandban azonban Irán is részt vett, Szíriával egyetemben Hezbollah csatlósán keresztül a li­banoni maronita keresz­tények ellen hadakozott. Ami Irak és Irán jelen viszonyát illeti ezt a se háború, se béke jel­lemzi. ISSUE NO. 35 SEPTEMBER 2, 1989 Mi történt a héten? • Augusztus 23-án, a Molotov-Ribbentrop pak­tum aláírásának ötvenedik évfordulóján, a három balti ország élő emberi láncot formált a három ország határán át annak jelképéül, hogy annak következtében lettek rab-országok. • Columbiában, amerikai segítséggel, a kor­mány bevetésével nagyarányú tisztogatási akci­ót tartott a kábítószerkereskedelem megbénításá­ra. Bár 11 ezer embert vettek őrizetbe, a leg­főbb bandavezérek közül csak egyet sikerült el­fogni. A többi idejében meglépett. • Grósz Károly, a magyar kommunista párt el­nöke, egy a Népszabadságnak adott interjúban célzást tett arra, hogy visszavonul a párt veze­tésétől, mert ezzel elősegíti egységének fenntar­tását. • A csehszlovák kormány a magyar és lengyel reformistákat okolja a „prágai tavasz” leveré­sének évfordulóján tartott tüntetések megszerve­zéséért, amelyek folyamán többszáz személyt le­tartóztattak. A hivatalos jelentés szerint 50 „kül­földit” is őrizetbe vettek. • Nyugatnémetország kénytelen volt prágai nagykövetségét is ideiglenesen bezárni, miután 100 keletnémet menedékjogot kérő megszállotta annak épületét. A keletberlini főkonzulátust és a buda­pesti nagykövetséget Bonn ugyanezen okból már előzőleg lezárta. • A Voyager 2 űrhajó a Neptunus bolygó köze­lébe érkezett. Neptunusról, amely négyszer akko­ra mint földünk, eddig igen keveset tudtak a csillagászok. A Voyager 2 megállapította, hogy a misztikus égitestnek is vannak gyűrűi, mint a Saturnusnak és hogy atmoszférájában nagy viha­rok dúlnak, mint a Jupiterében. • A legújabb amerikai véleménykutatás megál­lapította, hogy az ország lakosságának többsége a kábítószerek terjedő használatát tekinti az orszá­got fenyegető legnagyobb veszélynek. Nyilatkozatok a „lengyel csoda” forgatagában Amikor ezeket a soro­kat írjuk, már csak per­cek választanak el attól, hogy a lengyel parla­ment (Sejm) Lengyelor­szág miniszterelnökévé válassza a 62 éves Ta­­deusz Mazowieckit, aki a Szolidaritás nevű szak­­szervezet hetilapjának a szerkesztője. A lengyel csoda megtörtént: négy évtized kommunista kormányzása után Len­gyelország élén koalíci­ós kormány áll majd s az ország miniszterelnö­ke nem kommunista lesz. A „lengyel csoda” for­gatagában a következő nyilatkozatok érdemel­nek említést: — Mr. Mazowiecki ki­jelentette az újságírók előtt, hogy mindenkép­pen olyan koalíciós kor­mányt akar, amelyben a kommunistáknak „lé­nyeges részük”van. A Kommunisták nélkül nem lenne reális egy új lengyel kormány mond­ta Tadeusz Mazowiecki. Kijelentését néhány körülmény előzte meg: kezdetben a Kommunis­ta Párt a koalíciós kor­mányban a hadügyi és belügyi tárcát követel­te, vagyis azt a két mi­niszteri tárcát, amely a hadsereg és a rendőr­ség feletti rendelkezé­si jogot biztosítja. Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője, beleegyezett a kérésbe, a Kommunista Párt azonban csakha­mar új „kulcs­miniszté­riumokat” kívánt, ha­bár nem részletezte, hogy milyen miniszteri tárcákra gondol ponto­san. Mr. Walesa ennek a kérésnek ellenállt s ekkor Mieczyslaw Ra­­kowski, a lengyel Kom­munista Párt főtitkára, 45 perces telefonbeszél­getést folytatott Gorba­csov, szovjet elnökkel. Mr. Gorbacsov a jelen­tések szerint­­ egyetér­tett azzal, hogy a kom­munisták részvétele nél­kül lehetetlen a „len­gyel probléma” megol­dása, óvatosan ragasz­kodott azonban ahhoz, hogy ezt a kijelentést, mint a szovjet Kommu­nista Párt főtitkára te­szi, nem pedig, mint a Szovjetunió elnöke. Ek­kor következett el Mr. Mazowiecki nyilatkoza­ta. George Bush, ameri­kai elnök, nyilatkozatai rendkívül óvatosak. Lé­nyegük az, hogy Ameri­ka nem akar beleavat­kozni a lengyel hely­zetbe és a lengyeleknek egyelőre meg kell elé­gedniük azzal a 119 millió dolláros amerikai támogatással, amelyet ott jártakor megígért nekik. Jan Nowak, a „Polish- American Congress” el­nökének kommentár­ja: — Az új lengyel kor­mány előtt hatalmas fe­ladatok állnak és az új miniszterelnök elsőren­dű feladata lesz, hogy a gazdasági helyzettel kapcsolatban türelemre intse a lengyel polgá­rokat. Fontolóra kellene venni, hogy az ár­rögzí­tést — legalább is, egye­lőre— visszaállítsák. Ez nehéz feladat lesz, mert kétségtelenül egy lépést jelent hátrafelé, nem lá­tok azonban más, reális lehetőséget. Zbigniew Breziznski, aki a Carter adminiszt­ráció idején az Elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója volt: — Kétségtelen, hogy különleges nehéz gazda­sági helyzetben a len­gyel Kommunista Párt néhány vezető pozíció­ban lévő tagja megpró­bálja majd régi hatal­mát visszanyerni. Ez azonban nem fog sike­rülni és semmiesetre sem számíthatnak Moszkva támogatására. Mr. Gorbacsov merőben új alapokra fektette a Szovjetunió külpolitiká­ját. Az új lengyel kor­mány elsőrendű felada­ta: gyökeres gazdasá­gi változtatásokat kell végrehajtania és akkor lehet szó majd a Nyugat további támogatásáról. Hedrick Smith, ameri­kai újságíró, akinek szindikált kolumnája a „The New York Times” és más nagy amerikai napilapok hasábjain je­lenik meg: — Lengyelországban most olyan dolgok tör­ténnek, amelyek Lech Walesa és Mihail Gor­bacsov hatáskörén kívül vannak. Történelmi fej­lődésről és változásról van szó, amelyet már sem Walesa, sem Gorba­csov nem irányíthat. Lengyelországban so­kan vannak még olya­nok, akik olykor óvato­san tekintenek hátra, hogy vajon mit szól mindehhez a Szovjetu­nió — félelemre azon­ban nincs okuk. Az ese­mények túl nőttek Moszkván. (Fenti cikket a következő tu­dósításokból állítottuk össze: The New York Times — The Los Angeles Times — Associa­ted Press — United Press In­ternational — Agence France­ Presse — Tassiroda— PBS (Public Broadcasting System) amerikai televíziós hálózat. ( Szerk.)

Next