Amaro Drom, 1993 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

Cigány szövetség - pém Az elmúlt negyven év cigány politizálását („cigánypoliti­zálását”) mindennek lehet nevezni, csak éppen érdek­­védelemnek nem. Mint min­den akkori „önszerveződés”, ez is a párthatalom „meg­hosszabbításaként” műkö­dött. Azaz: az MSZMP az évszázados „vajdarend­szert” tartotta életben, ami azt jelenti, hogy a saját em­bereit ültette „díszcigány­­ként” a legkülönfélébb „ci­gánytanácsok” elnöki széke­ibe, őket látta el kiosztható pénzzel (segélyekkel, ruha­neműkkel), igazságtételi joggal, s így próbált jól felfo­gott érdekből támogatást, akár szavazatokat is szerez­ni részükre a cigányság kö­réből is. Azt még ma is kevesen tudják, hogy a „vajda” a cigány közösségekben nem volt, amíg a környező társa­dalom ki nem találta, hogy hatalommal pártolt rendőr­­besúgókat (tanácstagokat, „mujalo”-kat, „phurito”­­kat) ültessen a cigányság nyakába, akik aztán lakást, segélyt tudtak szerezni an­nak, aki - legalábbis a gád­zsók erkölcsei szerint - jól viselte magát. Vagy „támo­gatta” az elnököt. Krasznai József a rendszer­­váltás után lett a Fejér Megyei Független Cigányszövetség elnöke, abban az időben, ami­kor már ez a „díszcigány”­­státus megszűnt. Az előjogok is. A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról törvény rendelkezik - ám a cigányság erről még nemigen értesült. (Lehet, hogy a hata­lom sem?) Azaz, amikor már érdekvédelemnek kell(ene) lennie. A Fejér­ megyei cigányság - és a cigány szervezetek - gondolkodásmódja most van átalakulóban, ami azzal is járt az elmúlt egy-két évben, hogy egyes szervezetek kiváltak a megyei „csúcs”-ból - mások pedig újonnan csatlakoztak hozzá. Néhol a volt „vajdát” is le kellett cserélni - mégpe­dig a helyi cigányság elhatáro­zásával. A Fejér­ megyei cigány ér­dekvédelmi, érdekképviseleti szervezet ugyanakkor tovább­ra is tagja a Magyarországi Roma Parlamentnek, a kon­zekvensen a cigányság érde­keit képviselő országos szö­vetségnek, amely, elveihez ra­gaszkodva, függetlenül hol a kormánypártok, hol az ellen­zék „cigánypolitikájával” kényszerül konfrontálódni, hol pedig mindkettővel. Ami a cigány vezetők érde­keit illeti, bizonyára jobb len­ne továbbra is „díszcigány­nak” lenni - csakhogy annak éppen a cigányság inná meg a levét... Milyen sors! Ahogy a Roma Parlament több szervezete, a Fejér­ megyei sem kapta meg például még az erre az évre járó parlamenti, költségvetési, állami támogatást. Az FMFDSZ például olyan sze­rencsétlenül járt, hogy a pos­tán (?) elkallódott Fodor Gá­bor levele, amelyben az Or­szággyűlés Kisebbségi Bizott­ságának elnöke azt részletezte (volna), hogy milyen adatok feltüntetésével, milyen szem­pontok alapján kell benyújta­niuk a költségvetési támoga­tásra szóló igénylésüket... Az pedig még szomorúbb dolog, hogy az ezután beadott adatki­egészítés a kormány Nemzeti­ségi és Etnikai Kisebbségi Hi­vatalának egyik íróasztalán kallódott el... Ma az történik, hogy az FMFDSZ állanti támogatás nélkül látja el feladatát - még­pedig nagyon is dicséretes színvonalon. E sorok írója is közreműködött például - fel­kérésre - annak a tervezetnek a kimunkálásában, amelynek célja egy regionális Cigány Szociális, Művelődési és Mód­szertani Központ létrehozása Székesfehérvárott, s amelynek megvalósításról a közeljövő­ben tárgyal majd a városi köz­gyűlés. A tervezetet előkészíti egy nemrég befejeződött szocioló­giai felmérés, amelyet a ci­gány szervezet közösen dolgo­zott ki - több forduló után teljes konszenzusra jutva - Petróczi Ferenccel, a városi Polgármesteri Hivatal szocio­lógusával, s amelynek ered­ményeit feltehetően szintén közösen értékelik majd. (A kérdezőbiztosok a cigány szervezet által felkért cigány és nem cigány személyek vol­tak.) Állami támogatás híján a FMFOSZ alapítványokból és önkormányzati támogatások­ból tudja fenntartani irodáját: a Soros Alapítvány egy külön­legesen nagy értékű fénymá­solóval „jutalmazta” őket, a megyei és városi önkormány­zatoktól pedig rendezvények­re, illetve az iroda bérleti díjá­nak kifizetésére igényeltek né­mi pénzt... (Még nem tudni, meddig lesz villany a Tompa utcában? meddig lesz víz? Te­lefon?) Egyetlen gépírónő al­kalmazottjuk egyelőre fizetés nélkül dolgozik, nincs „ben­zinpénz”, nincs tiszteletdíj sem az aktivistáknak­­ pedig naponta munkálkodnak... Ellenben van hivatásos gép­járművezető-képzés, amelyet saját szervezésükben, a me­gyei munkaügyi központ se­gítségével valósítottak meg a Fejér­ megyei szakképzetlen (de legalább nyolc általánost végzett) cigányok számára. Remélik, hogy ha nem is so­kat, de legalább valamit tud­nak tenni a szakmával nem rendelkező cigány munkanél­küliekért. A megye segítségével a kö­zelmúltban sportnapot tartot­tak. Naponta fogadják a segít­séget kérő cigányokat, s amennyire lehet, igyekeznek eljárni ügyeikben. Sajnos, elég sok a feltűnően reményte­lennek látszó probléma: lakás­ügyek, tragikus anyagi hely­zet, gyámügyek, sürgős köz­belépést igénylő válságállapo­tok. Mindazonáltal az önkor­mányzatokkal való kapcsola­taik jók, komolyak, tartalmiak és korrektek. És ez nagy dolog. A Vöröskereszttől másoktól kapott ruhasegélyt - nem is tudnák tárolni az irodában - igyekeznek minél előbb a rá­szorulókhoz eljuttatni. A vá­ros és a települések polgáraiért - vallják­­ az illetékes önkor- Nekik sem jutod. Sportnap Bregyó-közben 28

Next