Lungo Drom, 1998 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

~D) Homológia! Kutatóintézet Szeksz­árd !­r -fr'43~ Könyvtáré­OSTAFORDULT VAL A Magyar Értelmiség segíti a kerecsenen cigányokat (összefogtak a társadalmi szervezetek) Az elmúlt hetekben az Autonómia Alapítvány és az ÖKOTÁRS Alapít­vány közös pályázatot hirdetett bejegy­zett társadalmi szervezetek számára. A kiírók cigány és nem cigány civil szervezetek együttműködésében folyó fenntartható vidékfejlesztési progra­mok kidolgozását és megvalósítását kí­vánják támogatni. . A Kerecsendi Faluvédő Egyesület a Kerecsendi Sportegyesülettel „Önellá­tás és árutermelés”, a Lungo Drom Ke­recsendi Tagszervezetével pedig „Bio­­tégla-gyártás” címszóval dolgozott ki vázlatos programot. Az Andornaktályán székelő Bükkalja Környezetvédő Egyesülettel a Kere-Címlapon: Csabai István felvétele csendi Sportegyesület kosár- és gyé­kényfonás, a Lungo Drom kerecsendi tagszervezete pedig gyümölcstermesz­tés és kisállattenyésztés témakörben dolgoztak ki szintén egy vázlatos prog­ramot. Csemes László polgármester felkéré­sére, a szakanyagot Tóth Zoltán agrár­mérnök, Sütő György, a BIOECO Ala­pítvány Kuratóriumának elnöke, Tom­pa Ferenc egyetemi tanár, valamint Bodolai Márk vízügyi mérnök készí­tették. Pusoma Jenő Kerecsend CIGÁNYOK TÁRSULATA 1998 május 14-én Kerecsenden tar­totta soron következő ülését a Cigá­nyok Kisebbségi Önkormányzatának Heves megyei szövetsége. A házigazda a Helyi Kisebbségi Ön­­kormányzat elnöke, Pusoma Jenő volt. Köszöntő szavait követően, a telepü­lés elsőszámú vezetője Gémes László polgármester meleg szavakkal köszön­tötte a közgyűlés résztvevőit. A szövetség elnöke, Farkas Antal javaslatára, a közgyűlés módosította az alapszabályt és ennek értelmében név­­változtatást fogadott el a következő névvel Cigány Kisebbségi Önkor­mányzatok Heves Megyei Társulata. A következőkben a társulás elnökhe­lyettese, ifj. Csonka Gábor javaslatára a közgyűlés tagjai sorába felvette a Lungo Drom Cigányérdekvédelmi Szövetség Kerecsendi Cigány Tagszer­vezetét, az Átányi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, valamint két termé­szetes személyt, Mezei József ecsédi vállalkozót és Túró Tamás kömlői építésvezetőt. Ezt követően Mezei Józsefet az El­lenőrző Bizottság tagjává, Túró Tamást és Pusoma Jenőt területi alelnökké vá­lasztották. A közgyűlés az egyebekben, megtár­gyalta az aktuális politikai kérdéseket és döntött a legközelebbi elnökségi ülés helyéről, napirendjéről. Az elnökség a soron következő ülé­sét 1998 augusztus 1-jén, Parádon tart­ja, ahol a házigazda a Helyi Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Berkes Elemér lesz. Itt kerül megtárgyalásra a Társu­lás 1998. II. félévi költségvetése, a Helyhatósági választásokra pedig a vá­lasztási stratégia kidolgozása, valamint a kampányiroda felállítása. Az elsőt az elnök, az utóbbi kettőt pedig az elnök­­helyettes terjeszti elő. 2 h ) „LUNGO DROM" Kiadja: az „Oki Közpon 5004 Szeim Telefon: (56) 3 Főszerke Tervezőszert Munkatársak Babáné Csapó­­ Pa Felelős kiar Nyjiöm REPRÓ STÚDIÓ Verseghy Ny ISSN ROMA LAP Megjelenik havonta, a »»Magyarország Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért’* Közalapítvány támogatásával,­atási és Továbbképzési­­” Alapítvány­ok. Aranka utca 3­­72-269, (60) 387-293 szidj Paksi Éva t­ s/.In: Pi­zsa József Borosné Káté Lilla,­ona, Bujdosó Jánosné, Ifi El­vira é, Farkas Flórián lat munkák: A­yomdaipari Egyéni Cég­­mida Kft., Szolnok 1216-982. A nem kért kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza! Enciklopédia Kurina Simi (1886-1957) Kurina Simi budapesti zenekarve­zető 1886-ban született Szabadkán, régi zenészcsaládból. Tanulmányai elvégzése után 13 éves korában Dan­­kó Gábor segédprímása lett és 14 éves korában már önálló zenekart alapított Szabadkán. 1912-ben a nyarat Tátra-Lomnicon muzsikálta át, ahol az ott tartózkodó József főherceg nagyon megkedvel­te. 1914-ben a Népoperában rende­zett Cigányhangversenyen aranyér­met nyert. Amikor kitört a háború, a 86. ezreddel a szerb harctérre került, és fegyverrel küzdve vett részt a vé­res szemendriai csatában. Káplárrá léptették elő és megkapta a kis ezüst vitézségi érmet. Később az olasz frontra került Isonzóhoz, ahol bete­geskedő állapotban vette át a tábori zenekar vezetését. 1918-ban a mar­gitszigeti nagy hadikiállításra vezé­nyelték s az itt alakított zenekarnak első hegedűse lett. A háború után leszerelt, és Vörös Elek utóda lett a Fővárosi Mulatóban és nyáron a városligeti Casino de Pa­­ris-ban. Budapesten a Népopera ká­véháznak is közkedvelt muzsikusa volt. Egyetlen fia, Péter, 1906-ban született és Budapesten a Nemzeti Zenedét végezte s apja oldalán ját­szott a zenekarban. (Csemer Géza: Haitis­,ti) „LUNGO DROM” 1998. május

Next