Phralipe, 1990 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
A PHRALIPE FÜGGETLEN CIGÁNY SZERVEZET POLITIKAI PROGRAMJÁBÓL 1 A PHRALIPE demokratikus alapon álló független cigány szervezet. 2 Szervezetünk a demokrácián, mint célkitűzésen azt érti, hogy - mint minden állampolgárnak, csoportnak - a cigányságnak is joga van arra, hogy az egyének és közösségek által választott és ellenőrzött, megfelelő programmal rendelkező, felelős, megbízott személyek járjanak el ügyükben képviselőként. Csak ilyen esetben ismerhető el politikai vélemény, megállapodás a kisebbség nevében. Ennek alapján nem ismerünk el egyetlen szervezetet sem a cigányság egészének képviselőjéül, csak abban az esetben, ha erre választás útján az egész kisebbségnek módjában áll megbízást adni a számára. Ennek hiányában a különféle szervezetek csak tagjaik véleményét képviselhetik. . A PHRALIPE alapvető célkitűzése a cigányság tényleges képviseleti lehetőségének, a kisebbség helyi és országos autonómia lehetőségének kiharcolása. Demokratikus célkitűzésünknek tartjuk azoknak a politikai erőknek a támogatását is, amelyek ezeket az elveket programokban és működésükben magukra kötelezőnek ismerik el és vállalják ezeken az elveken belül kisebbségünk létérdekeinek megfelelő figyelembe vételét és érvényesítését. Szervezetünk a demokrácia elveit és gyakorlatát felépítésében és működésében önmagára is kötelezőnek tekinti. A PHARISPE azért tekinti magát független cigány szervezetnek, mivel fő feladatát a cigány kisebbség alapvető érdekeinek érvényre juttatásában látja és ennek megfelelően képvisel politikai, szervezeti és szellemi erőt, függetlenül az egyéb pártpolitikai érdekektől. Minden esetben fenntartja magának az önálló véleményalkotás és nyilvánítás jogát és szervezeti függetlenségét politikai pártokkal, szervezetekkel val kapcsolatában a kisebbség érdekeinek védelme és érvényre juttatása céljából. Véleménye szerint más szervezeteknek ettől eltérő magatartása kétségbe vonja ilyen szervezetek kisebbségi jellegét. A PHRALIPE kisebbségi szervezet. Nem törekszik az országban a politikai hatalom megszerzésére, ezért nem tartja magát pártnak. A cigány kisebbség mindenkori érdekeinek megfelelően tart kapcsolatot, köt szövetséget, működik együtt pártokkal, más szervekkel és szervezetekkel. A PHRALIPE a cigányságot mint kisebbséget az országban nemzetalkotó erőnek tekinti. Ennek alapján felelősséget érez az egész ország sorsáért, jövőjéért, a többségi magyarság és a többi kisebbségek harmonikus együttműködésének lehetőségéért, a félelmektől és a feszültségektől mentes együttélés szabadságáért. E célok érdekében küzd a kisebbségek számára alapvetően szükséges autonómia lehetőségéért, a kisebbségek egyéni és közösségi érdekvédelmi, érdekképviseleti, önrendelkezési jogainak kivívásáért és szabad gyakorlásáért. 5 A PHRALIPE küzd a cigány kisebbség méltóságának, jó hírnevének védelméért és kötelességének tartja fellépni az ezt sértő cselekedetek ellen. 6 A PHRALIPE az önrendelkezés elvének megfelelően azt vallja, hogy identitását mindenkinek joga van megválasztani. Mindenki szabadon vallhatja magát - akár egyszerre - magyarnak és cigánynak, vagy csak cigánynak, vagy csak magyarnak. E választásban senkinek nincs joga megsérteni, vagy kényszert alkalmazni. A PHRALIPE elítéli a cigány kisebbséggel szemben alkalmazott manipulált megosztási politika gyakorlatát. Küzd a kisebbséget alkotó összes etnikai, nyelvi, nyelvjárási csoport egységéért és egyenjogúságáért. Az autonómia és az önrendelkezési jog érvényesülése szempontjából a Szervezet alapvető fontosságúnak tartja a helyi cigány közösségek demokratikus alapon való megszerveződését és kellő jogosítványokkal való felruházását a települési önkormányzat ügyeiben, valamint a kisebbség területi és országos érdekképviseleteinek megalkotásában és ellenőrzésében. Véleményünk szerint ugyanúgy, ahogy a helyi önkormányzatok (tanácsok) létesítése és működése anyagi feltételének biztosítása állami feladat, ugyanúgy a cigány önkormányzat (autonómia) működéséhez is biztosítani kell ezeket a feltételeket. A kisebbségi létből eredően - a kevés cigány többségű település kivételével - a közösségi testületekben, önkormányzatokban a cigányság (vagy egyéb kisebbségek) képviselői a szavazásnál kisebbségbe kerülnének, így a többségi vélemény - súlyos érdeksérelmük esetén -, diktátumhoz, esetleg helyi kisebbségelnyomó intézkedésekhez vezethet (jelenleg is információink vannak cigányok községbe települését akadályozó helyi szabályokról, ingatlanvásárlás megtagadásáról, a közműfejlesztésnél cigánylakta területek mellőzéséről, iskolakörzetesítési hátrányokról). Ezek elkerülésére, a kisebbségi önkormányzat és a lakóterületi önkormányzat partneri viszonyának, egyenrangúságának biztosítására a vétójog intézményét látjuk megfelelő megoldásnak. Ennek értelmében a kisebbség képviselete, a helyi autonómia (választott szerv) kisebbségre sérelmes helyi szabályozása ellen vétóval élhetne, amely megakadályozná a szabály érvénybe lépését. A vétó feloldásáról felsőbb szintű, területi (megyei) vagy országos érdekegyeztető tanácsok tudnának gondoskodni. Az ilyen érdekegyeztető tanácsokban felefele arányban vennének részt a kisebbség és a többség választott képviselői. A választott helyi autonómia gondoskodna a helyi cigány közösség érdekképviseletéről, jogainak biztosításáról, jogvédő irodák szolgáltatásának igénybevételéről, az anyanyelvi oktatás ügyéről, a kisebbségi kultúra ápolásának lehetőségéről és részt venne a lakóterületi politikai életben. A helyi autonómiák által választott küldötteknek kell majd megválasztani a kisebbség képviselőit a területi és országos érdekegyeztető tanácsokba, képviseletekbe. A megyei és országos autonómia-választásokon jelennének meg a cigány szervezetek országos és területi programjaikkal és ezt hirdető képviselő jelöltjeikkel. 5