Phralipe, 1990 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-01 / 6. szám
akik közül titkos választás útján kerülne ki az érdekképviselet, melyet kötne a meghirdetett program és az őket megválasztók iránti felelősség. A PHRALIPE szükségesnek tartja és küzd azért, hogy a cigányság megfelelő érdekképviselethez jusson az országos politikában, az államhatalom központi szervében, a Parlamentben. Ennek érdekében több megoldási módozatot is megfelelőnek lát a képviselet biztosítására az előzőekben ismertetett elvek alapján. A legcélszerűbbnek a kétkamarás parlamentet tartanánk, ahol a Felsőház választott képviselői a kisebbségek, egyházak, munkavállalók és munkáltatók érdekeinek képviselete és egyeztetés ügyében tevékenykednének, ellensúlyt jelentve az Alsóház (Képviselőház) pártpolitikai, államigazgatási felügyelő, törvényelőkészítő és törvényhozó szerepével szemben. A kisebbségi autonómia felsőházi képviselete esetén is - az egyenjogúság és a partneri viszony biztosítására - szükséges az, hogy a kisebbség számára jelentős jogsérelmet jelentő döntéseknél az autonómiának módja nyíljon ezek elhárítására az Alkotmánybíróság, illetve meghatározott esetekben nemzetközi választott bíróság igénybevételével. Az ilyen sérelmezett döntéseket a jogorvoslat befejezéséig nem lenne szabad hatályba helyezni. A Felsőház tagjait országos választásokkal az érdekképviseleti (autonómia) szervek, illetve cigány szervezetek jelölése alapján, a kisebbség tagjai választanák meg. A másik megoldás az egykamarás parlamenti forma mellett a Képviselőházban a kisebbségeknek - országos választás útján betöltendő -, megfelelő számú képviselői hely biztosítása. A cigányság esetében mindhárom etnikai csoport (magyar anyanyelvű, cigány anyanyelvű, és beás - román anyanyelvű) képviseletet kell, hogy kapjon. A kisebbségek így kialakított képviselete alkotná a Parlament Kisebbségi Bizottságát, amely teljes joggal venne részt a törvényelőkészítés és törvényhozás, valamint az államigazgatás tevékenységének ellenőrző munkájában. Együttműködne a Parlamentben a kisebbségi jogok szóvivőjével (Ombudsmann), aki jogosult lenne a helyi államhatalom és az államigazgatás minden területén hozott kisebbséget sértő intézkedések kivizsgálására és felfüggesztésére a Parlament döntéséig. A jogorvoslatot illetően a bírósági utat (Alkotmánybíróság, Nemzetköi Választott Bíróság) itt is szükségesnek látjuk. Legkevésbé kedvező, de még elfogadható megoldás egy széles felhatalmazással rendelkező cigány ombudsmann (kisebbség jogi szóvivő) részvétele a törvényhozásban a kisebbség választása alapján, az autonómia ellenőrzése mellett. A képviselőnek az autonómia nevében jogot kell biztosítani, halasztó hatályú vétóval, minden - általa a kisebbségre sérelmesnek tartott intézkedéssel kapcsolatban. A vétó feloldására első szinten a kisebbségi autonómia képviselőiből, illetve erre a célra kijelölt parlamenti képviselőkből fele-fele arányban álló egyeztető fórumnak kellene kísérletet tenni, illetőleg a bírósági útnak is nyitva kellene állnia. 10 A cigányság érdekvédelmének és jogvédelmének ellátásához szükséges az, hogy - állami költségvetésből - területi és országos szintű kisebbségi jogvédő irodákat létesítsenek. A jogvédő irodák az állampolgárok kérésére, illetve az autonómia felkérésére jogot kapnának arra, hogy fellépjenek minden olyan ügyben, ahol feltételezhető a kisebbségi jogok csorbulása államigazgatási és bírósági ügyekben, valamint tanácsadó és szabályozás előkészítő segítséget nyújtanának a kisebbségi képviseleteknek, illetve az állampolgároknak. 11 A PHRALIPE szükségesnek tartja az államigazgatás helyi, területi és országos szintjein a kisebbségi autonómiával való megfelelő kapcsolattartás biztosítását és garanciáit. (Különösen az érdekegyeztetési - vétó feloldási területen, valamint a szabályozások előkészítése, véleményezése területén. Helyi és országos szinten is szükségesnek látja az autonómia és a kormányzati szervek képviselőiből álló koordinációs, egyeztető bizottságok működését, illetve létrehozását, az állami kisebbségpolitikai végrehajtására, megfelelő eszközökkel rendelkező apparátus kialakítását. 12 A PHRALIPE küzd a cigány kisebbség és az azt alkotó állampolgárok törvény előtti egyenlőségének tényleges érvényesítéséért. Ennek érdekében szükségesnek látja az autonómia, illetőleg a felek kérelme alapján azt, hogy cigány népi ülnökök, vagy bírák hozzanak ítéletet, illetőleg vegyenek részt a bírósági döntésekben. Feltételezett kisebbségi jogsérelem esetén kapjon jogot a kisebbségi autonómia vagy a jogvédő iroda, hogy felléphessen a bíróság előtt az ügyben. A PHRALIPE követeli, hogy az állam kövesse meg a cigány kisebbséget az eddigiekben vele szemben alkalmazott törvénytelen hátrányos megkülönböztetés gyakorlata miatt (diszkriminatív, belügyi szabályok, cigány bűnözés, stb.) A PHRALIPE követeli, hogy az állam lépjen fel a cigány kisebbséget sértő cselekményekkel szemben. 13 A PHRALIPE követeli a cigány kisebbség társadalmi becsületének megadását, kisebbségi jogainak alkotmányos szavatolását. Kezdeményezi, hogy készüljön tömegkommunikációs program az előítéletek felszámolására, tiltsák be a rasszista, kisebbség méltóságát sértő vagy erre alkalmas propagandát, adjanak garanciákat ennek betartásához. 14 A cigány kisebbséget jelentős arányban hátrányos társadalmi helyzetben lévő csoportok alkotják. Ennek következtében a jogegyenlőség mellett szükséges a társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése is. Ehhez a pozitív diszkrimináció gyakorlata vezethet csak el. A hátrányos helyzet a települési és lakásviszonyokban, a foglalkoztatásnál, a kultúra és az oktatás területén érhető tetten. A PHRALIPE küzd azért, hogy az állam megfelelő szabályozással és eszközökkel nyújtson a hátrányos helyzetben lévő csoportok számára is megélhetési lehetőséget. Kezdeményezi, hogy készüljön az elmaradott térségek számára megfelelő foglalkoztatási program, képzési és átképzési lehetőségekkel. Ehhez adjanak megfelelő pályázható pénzalapokat. Tegyék lehetővé az ilyen helyen lakó cigány közösségek vállalkozási lehetőségei feltételeinek kialakítását. Legyen évi 200 ezer forint jövedelem alatt adómentes a hagyományos cigány foglalkozásokból származó kereset (hasonlóan a paraszti őstermelői tevékenységhez). A PHRALIPE küzd, hogy megfelelő állami pénzalapok biztosításával, illetve hitelpolitikával a cigány családok számára is lehetővé váljon az egészséges lakáshoz jutás. Küzd azért, hogy túlzsúfolt és lepusztult lakásokban lakóknak legyen tényleges lehetőségük lakások bővítésére, felújítására, a fiatal házasoknak családalapításra, a nyomortelepeken lakóknak megfelelő lakásviszonyok teremtésére. A PHRALIPE küzd a család egységéért és védelméért, hogy mindenki lakása közelében találhasson megélhetést, ne kényszerüljön önpusztító ingázásra. Hogy a cigány családok lakásproblémái vagy eltérő szokásrendje ne indokolhassa a gyermekek állami gondozásba vételét. küzd a