Szegő László (szerk.): Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? (Budapest, 1983)
Szegő László: A cigány irodalom
dokon keresztül kizárólagosan folklorisztikus, népköltészeti jellegű volt. (A cigány etnikum belső társadalmi szerkezetében voltaképp csak a második világháborút követően történt lényeges változás: akkor, amikor - elsősorban a szocialista országokban természetesen - törvényileg deklarálták a cigányok más etnikumokkal való egyenjogúságát, amikor a cigány gyermekek mind nagyobb tömegei előtt nyíltak meg az iskolák kapui, s amikor kezdetét vette az a még ma is tartó folyamat, amelynek során egyre több cigány szakít a tradicionális cigány életformával, és integrálódik a társadalom legkülönfélébb rétegeibe, így az értelmiség soraiba is.) A cigány értelmiség első, fehérholló-számba vehető képviselői azonban már korábban, a múlt század legvégén megjelentek. Felbukkanásuk ténye valószínűleg szorosan összefügg a romológia századvégi fölvirágzásával; legalábbis igen valószínűnek tűnik, hogy a fokozott érdeklődés nyomán, amit a múlt század hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes esztendeinek romológusai a cigány szellemi néprajz, különösen pedig a cigány nyelvű népköltészeti alkotások iránt tanúsítottak, fölkeltette a cigány nép legtehetségesebb fiainak kíváncsiságát is saját folklórjuk különös szépségei iránt. Minden bizonnyal ebből az érdeklődésből következik, hogy az ekkoriban még rendkívül kisszámú, írniolvasni tudó cigányok közül egyesek megpróbálkoztak cigány folklóralkotások gyűjtésével és lejegyzésével, később pedig közreadásával is. (Valószínű, hogy így kerültek bele a cigány Nagyidai Sztojka Ferenc József főherceg költségén 1890-ben kiadott, magyar-cigány szótárának függelékébe szép cigány nyelvű népdalok.) Ekkortájt azonban már a tőkés termelés is mind égetőbb szükséggel követelte meg a társadalom peremén élő cigányok beilleszkedését a szervezett, nagyüzemi termelőmunkába, s ezért - igaz, nagyon lassan - megindult az írástudó cigányok számának a növekedése is. És az értelmiségivé válás, a több évszázados, apáról fiúra öröklött iszonyatos nyomorból való kilábolás fölcsillanó lehetősége - a cigány szellemi kincs iránt a nem cigányok részéről megmutatkozó érdeklődés fokozódásával együtt - néhány cigány embert elindított a szépíróvá válásnak akkoriban még rend 180