Szegő László (szerk.): Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? (Budapest, 1983)

Szegő László: A cigány irodalom

dokon keresztül kizárólagosan folklorisztikus, népköltészeti jelle­gű volt. (A cigány etnikum belső társadalmi szerkezetében volta­képp csak a második világháborút követően történt lényeges változás: akkor, amikor - elsősorban a szocialista országokban természetesen - törvényileg deklarálták a cigányok más etniku­mokkal való egyenjogúságát, amikor a cigány gyermekek mind nagyobb tömegei előtt nyíltak meg az iskolák kapui, s amikor kezdetét vette az a még ma is tartó folyamat, amelynek során egyre több cigány szakít a tradicionális cigány életformával, és integrálódik a társadalom legkülönfélébb rétegeibe, így az értel­miség soraiba is.) A cigány értelmiség első, fehérholló-számba vehető képviselői azonban már korábban, a múlt század legvégén megjelentek. Felbukkanásuk ténye valószínűleg szorosan összefügg a romo­­lógia századvégi fölvirágzásával; legalábbis igen valószínűnek tűnik, hogy a fokozott érdeklődés nyomán, amit a múlt század hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes esztendeinek romológusai a cigány szellemi néprajz, különösen pedig a cigány nyelvű nép­­költészeti alkotások iránt tanúsítottak, fölkeltette a cigány nép legtehetségesebb fiainak kíváncsiságát is saját folklórjuk külö­nös szépségei iránt. Minden bizonnyal ebből az érdeklődésből következik, hogy az ekkoriban még rendkívül kisszámú, írni­­olvasni tudó cigányok közül egyesek megpróbálkoztak cigány folklóralkotások gyűjtésével és lejegyzésével, később pedig köz­readásával is. (Valószínű, hogy így kerültek bele a cigány Nagy­idai Sztojka Ferenc­ József főherceg költségén 1890-ben kia­dott, magyar-cigány szótárának függelékébe szép cigány nyelvű népdalok.) Ekkortájt azonban már a tőkés termelés is mind ége­tőbb szükséggel követelte meg a társadalom peremén élő cigá­nyok beilleszkedését a szervezett, nagyüzemi termelőmunkába, s ezért - igaz, nagyon lassan - megindult az írástudó cigányok számának a növekedése is. És az értelmiségivé válás, a több évszázados, apáról fiúra öröklött iszonyatos nyomorból való kilábolás fölcsillanó lehető­sége - a cigány szellemi kincs iránt a nem cigányok részéről megmutatkozó érdeklődés fokozódásával együtt - néhány ci­gány embert elindított a szépíróvá válásnak akkoriban még rend­ 180

Next