Szegő László (szerk.): Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? (Budapest, 1983)
Dr. Horváth Mihály: A cigány lakosság egészségügyi helyzete egy magyarországi megyében
DR. HORVÁTH MIHÁLY A cigány lakosság egészségügyi helyzete egy magyarországi megyében Főleg régebben volt gyakori, de ma sem ritkaság, hogy a cigány gyermekek a gyakori betegség miatt nem tudják elvégezni az általános iskolát. Sokan közülük éppen csak megtanulnak írniolvasni, de az alsó osztályokon nem jutnak túl. Az ilyen gyermekek nem jutnak el a közép- vagy szakiskolákba sem. Nem tudnak szakképesítést szerezni, és nincs rá módjuk, hogy valamilyen szakmában viszonylag jobb fizetéssel helyezkedjenek el. Tekintettel arra, hogy sok munkakör betöltéséhez szükséges a nyolc általános iskolai osztály elvégzése, s az ezt tanúsító bizonyítványa a cigányok 80-85 százalékának nincs meg, még az általános iskolai végzettséghez kötött munkakörökben sem találják meg gyakran a helyüket. Ennek következménye az általános kulturális elmaradottságon kívül elsősorban az, hogy legtöbbször csak ott tudnak elhelyezkedni, ahol puszta fizikai munkavégzésre van szükség: segédmunkásként vagy betanított munkásként a legjobb esetben. Ez viszont alacsony jövedelemmel jár, ami a nagy létszámú család fönntartásához a családi pótlék mellett sem mindig elegendő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a cigányok jelentős része túlzottan sokat dohányzik, és egészségtelenül nagy mennyiségben fogyaszt alkoholt. Sajnos, nem ritkaság: azzal is számolni kell, hogy a gyermekkorban gyakran beteg egyén általában gyengébben fejlődik, hajlamos a további betegségekre, munkaképessége csökken, felnőtt korban is gyakran megy táppénzbe, így egyfelől kevésbé lesz hasznos tagja a munkahelyi kollektívának, másfelől jövedelme is kisebb marad. Az eddig elmondottakat különösen a gyakori koraszülöttséggel kapcsolatban kell hangsúlyozni. Hogy az egészségügyi és 284 .