Horváth Rudolf: A magyarországi kóbor cigányok eredete, életmódja, szokásai (Szeged, 1979)
A czigány törzsek eredete
A czigány szájhagyomány szerint őseik tiz törzsre oszlottak. Ezek közzll a legvakmerőbbek és legveszedelmesebbek I. Ducestyák, a mely törzsből kerültek ki a kemenczei emberevők és a dánosi vérfürdő hat tagja. II. Csabestyák, III. Herczegistyák, IV. Bogestyák, V. Barnestyák, VI. Szamarostuk VII. Tarástyuk VIII. Csirkestyák IX. Bundestyuk és X. Buzestyuk. Kik és mifélék kérdi a törvény embere, mikor vallatásuknál szinte beleszédül a dádék körmönfont hazugságaiba.- Honnan jöttek, és hová mennek, kérdjük mindnyájan, kik látták a füstös képű marczona alakokat? ... Miért nem dolgoznak, mint más becsületes ember? Miért kóborolnak örökké, mint a nyughatatlan őszi szél? - E fontos kérdésekre a tudomány emberei mind ez ideig még kielégítő feleletet nem kaptak. E kérdés még homályosabb, mint a magyarok eredete. Eszembe jut egy czigány közmondás, hogy: "fejvakarással nem lehet adósságot fizetni." Megkísérlem tehát, hogy a czigány kérdésre a tudományos kutatások ismeretével feleljek. Külföldön Tóth Ferdinánd vittenbergi egyetemi tanár, míg nálunk Molnár Hunfalvy Sztojka Ferencz, s legújabban boldogult emlékű József főherczeg foglalkoztak alaposan a czigányokkal. A milyen sötét a dádéknak a képük, és olyan sötét a múltjuk is. Az egész világ ismeri őket mint czigányokat, és még sem ismeri senki. Itt élnek és járnak közöttünk, egy kis bagóért föltárják titkainkat, megmondják szerencsénket, szívünk szándékát, tudják hol vannak az elásott kincsek, tudják a jövőnket, múltunkat, csak éppen magukról nem tudnak semmit. Mikor nagyon kérkednek, Fáraó népének váljék magukat. Esküdöznek égre, földre, hogy királyi nemzetségből származnak , holott bizonyos, hogy a czigányok ha nem is vályog verői, de kőfejtői voltak egyiptom zsarnok urainak, akik mikor meg - 17 -B°mológíai Kutatóinté: 5*ekszárd ' K 39-Könyvtárélet