Horváth Ágota - Landau Edit - Szalai Júlia: Cigánynak születni. Tanulmányok dokumentumok (Budapest, 2000)
III. Tanulmányok a cigányság helyzetéről - Tóth Marcell: A felszabdalt falu: Zalakomár
A szociális otthon vezetőnője a három cigány csoport között így tesz különbséget: „Ezenfelül vannak még ugye a muzsikusok, a romungrók, akik most már nem másfajta életet élnek. És azon kívül az oláhok, akiket lekelároknak is hívnak, ugye a tóvári kereskedők. Teljesen ők azok. Ők azok. Van olyan, aki ki se jön a börtönből, és már megy is vissza, mert folyamatosan csinálja. Ővelük van inkább probléma. Nyilván a beásokkal is... Ők azok, ha az ember végigmegy a falun, ők azok, akik végig ülnek az árokparton, akik ott vannak a bolt körül, ott ülnek, szinte apátiásan elfogadják... ” A szociális bizottság tagjaként megkérdezett, helyi boltot működtető vállalkozó a következő distinkciókkal él: „Ezt ezekre , hogy mondjam, a puha cigányokra gondoltam itten ebben a tekintetben. Általában ezeknek a házaikkal van probléma, mert ugye ebben a faluban van háromfajta cigány, ugye, vannak a zenészek, akiket már igazság szerint nem is lehet cigánynak nevezni, ezek az Oláh, Lakatos, Horvát s a többi, mert ezek teljesen fölnőttek ezekhez a másik ember szintjére. És ők már ki is kérik maguknak, na jó, elfogadja, hogy cigány, de tegyük hozzá, hogy zenész cigány, és az rangot ad valamennyire. Aztán van a pula cigány, meg vannak ezek a köszörűs cigányok, ezek a keményebb mag... Hát azok, innét megy a bűnözés mag, a bűnözői mag. Ez innét megy. Tehát ezektől tart itt mindenki. Nem a puláktól, nem a zenészektől, hanem ezektől. ” Egy köszörűs cigány asszony: „Mink egybe vettük, nem volt kivétel, most te, jaj, pula vagy, ne gyere ide, nem eszünk egy asztalnál, vagy te, amit ő evett, azt ettük mi, amit a paraszt evett, mink is azt ettük. Egymásnak kiterítettünk, ki mit vitt, azt ettük. Ez volt miközöttünk, persze, sokan haragusznak meg izé, de most egy kalap alá van az ember véve. ” Lánya így mondja ugyanezt: „Le van nézve a cigány, mert van egy pár olyan ember, akik voltak, börtönt töltöttek, fiatalok, fiatal legénygyerekek, és úgy le van nézve, az egész egy kalap alá véve, aki jól viselkedik, meg hát dolgozik, meg rendes, az mind egy kalap alá van véve itt Komárvároson, és már az ember gyereke elmehet tanácshoz, bárhova segedelemért, elutasítják, mert amifajta cigányokon nem segítenek, az az igazság. Ezek miatt, akik a börtönt ülték, elkövettek lopásokat, ugye, és ezért van az egész egy kalap alá véve. ” Teleki László, a nagykanizsai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a következőket mondja a cigány csoportok egymáshoz való viszonyáról: „Természetes, hogy vannak konfliktusok, de a konfliktusok egy kis településen jobban kiérződnek, mint egy nagyvárosban, én nem igazán tartom azt célszerűnek, amikor azt mondják, hogy a cigányok egymásnak esnek, meg különböző problémákat nem tudnak lekezelni, meg személyi függőségek vannak, valóban vannak, tehát hogy a cigányok egymásra rámutogatnak, hogy ő kolompár cigány, a másik ringlises cigány, köszörűs cigány, de ezek nem azért vannak - tényleg, ezt komolyan mondom -, nem azért vannak, mert abból a családból származik, abból a kasztból származik, csak arról van szó, hogy levezetjük azt a társadalmi feszültséget, ami bennünk van. ” 603