Karsai Ervin: Cigányokról dióhéjban (pedagógusok számára) (Medgyesháza, 1997)

VII. Az iskolában figyelembe veendő eltérések a cigány és nem cigány kultúrában

­ VII. AZ ISKOLÁBAN FIGYELEMBE VEENDŐ ELTÉRÉSEK A CIGÁNY ÉS NEM-CIGÁNY KULTÚRÁBAN, SZOKÁSOKBAN A cigányoknál a családtervezés rossz, a fejletlenebb rétegeknél nincs is.Ha a nő terhes lesz, tanácsadáson csak az utolsó időben jelenik meg. Gyerekcentrikusság a jellemző a családokra.Segítés, közös segítés, a gyereknek mindent megvesznek, a gyereknek mindent szabad. Minden cigány csoportnál jellemző a családi hovatartozáshoz való erős kötődés.Az öregek és a gyerekek együtt élnek, az öregeknek nagy tisztelet jár (nem adják be szociális otthonba) Az intézetekbe nem a szülők adják be a gyerekeket, hanem elveszik tőlük rossz anyagi körülményeik miatt. Az asszony szerepe otthon döntő jelentőségű.Az asszony gondoskodik az élelmezésről­, a ház fenntartásáról, ő tartja számon a rokoni kapcsolatokat.A gyerekek is az anyához kötődnek jobban.Azt tanulják meg otthon, hogy az anyagi javakból egyformán részesülnek.Az asszony az urát szépen, tisztán öltözteti, hiszen ebből ítélik meg.A házasulandók ezt a szokást aztán tovább viszik.A nagymama szerepe jelentős a gyerekek életében, tanácsait kikérik.Házon kiül az asszonyok már visszahúzódnak,, előre engedik férjüket.Nyilvános helyen nem isznak, az utcán a férjet előre engedik. A családtervezésben nincs olyan, hogy betervezzék előre, hány gyereket szeretnének, hányat tudnának megterhelés nélkül biztonságban felnevelni.A cigány családok a log

Next