Várnagy Elemér (szerk.): Romologia andragogica. Szöveggyűjtemény - Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat (Pécs, 1999)
II. Történt pedig…
Hazánkban korábban az oláh cigányok cigány (törzsi) és familiáris neveket viseltek, de később ez a hagyomány megszűnt. A „cigány” nevek főleg volt foglalkozásokat jeleztek, a familiáris név származhatott a nevezetesebb családfő nevéből, csúfnevéből, vagy abból a helységnévből, ahol először megtelepedtek. Lejegyeztem a cigányoktól halott cigány vagy ragadvány és familiáris neveket: Cigány vagy ragadványnevek: Kacsári - vályogvető; Lovári - lócsiszár; Bugári, talán a bolgár cigány népnévből (szerb bugár - bolgár); Csurári - szita és rostakészítő; Balajári - teknőkészítő; Patrinári - kereskedő; Románorom - rézműves; Colári - szőnyeges; Cerhári - sátoros; Kelderási (Kelderári) - üstfoltozó; Drizári - rongyos, rongyszedő; Bodóci - fémműves; Kherári - házaló; Masári - halász; Fodoróvo - foltozó; Fragyelári - fúrókészítő; Kolompári - vas- és fémműves; Gurvári - tehenész; Mocsári - dögös. Familiáris nevek: Csokestye: 1. A Fejér megyei Csókakő község nevéből, 2. Csóka, varjú, vagy holló cigány állatnévből; Kadestye: a családfő nevéből; Lucestye, Dudumestye, Markulestye, Kodestye, Kudestye, Pirancestye, Janestyek, Botosestye, Hantestye, Mugurestye, Párna vagy Pámestye, Neneka, Kozálestye: ugyancsak a családfő nevéből; Csámpásestye, Ducestye (púposok), Sosojestye: (a cigány sosos „nyúl” szóból), a családfő csúfnevéből; Kozákestye: talán a „kozák” szóból; Csirikli (madár), Ruva (farkas): valószínűleg nem totemállat névből, hanem a nevezetesebb családfők csúfnevéből; Katonestye: a magyar „katona” szóból; Hercegestye: 1. Hercegszőlős nevéből, 2. Hercegtől származók, utalás lehet a József főherceg által létrehozott cigánytelepi lakókra a Fejér megyei Alcsúton. Buzestye, a romániai BUZAU város nevéből; a Trombestye, Grancestye eredete ismeretlen. Hurdestye a hurd „apró” cigány szóból. A többi vlach cigány lelleperenye „piroshasúak”-nak nevezte őket. A cigány nyelvekről Magyarországon jelenleg négy fő cigány nyelvjárás található. A legelterjedtebb az oláh (vlach), néhány ezer főre és kisebb földrajzi területre korlátozódik a fódozó (e megjelölés helyett másutt a gurvári, masári vagy cerhári használatos). Még kisebb a magyar cigány (romungro) nyelvjárást beszélők száma, ezek főleg Észak-Magyarországon élnek, és csupán néhány száz fő beszéli a német cigány (szinte) nyelvjárást. A négy nyelvjárás közötti eltérés igen nagy, főleg a nagyszámú eltérő kölcsönszavak miatt. Valamennyi nyelvjáráson belül nyelvjárási alcsoportokat különböztetünk meg, amelyek között ez eltérés már kisebb mértékű. Némely hazai, de főleg Nyugaton megjelent tudományos értekezésekben cigány nyelvjárás megnevezés helyett analóg tartalommal a románi nyelvek (románi csib 38