Sárosi Bálint: Cigányzene… (Budapest, 1971)
A cigány népzene
A talán nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi viszonylatban is első, szöveggel együtt lejegyzett, két cigány nyelvű dalt a 17. század közepe táján készült Kájoni kódexben találjuk. A magyarországi cigány népdalok első céltudatos gyűjtője a múlt század végén Hermann Antal volt. Kevés eredményű kezdeményének nagyobb, rendszeres folytatására azonban csak több mint félszázad múlva, 1940 körül került sor, amikor a fiatal Csenki Imre és Csenki Sándor, Kodály és Bartók példáján felbuzdulva látott hozzá a módszeres cigány népdalgyűjtéshez. A Csenki testvérek mintegy ezer dalt tartalmazó gyűjteményéből 1955-ben Bazsarózsa címmel 99 dal nyomtatásban is megjelent. Ez eddig az egyetlen nagyobb nyomtatott magyarországi cigány népdalgyűjtemény. Kezdeményezésük lelkes folytatója, Hajdú András, 1953 és 1956 között további mintegy ezernégyszázzal gyarapította az összegyűjtött cigány népdalok számát; a gyűjtőmunka azóta leginkább a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának keretében folyik tovább. Hajdú Andrásnak köszönhetjük a magyarországi cigány népdalokra vonatkozó alapvető tudnivalók elemzését és összefoglalását.18 Ha sorra vesszük a különböző magyarországi cigányokat, s megnézzük, milyen zenével élnek, nagyjából a következők derülnek ki: A magyar cigányok (romungrók) általában nem rendelkeznek cigány népzenével, hanem a körülöttük élő magyarok zenéjét érzik sajátjuknak. Kevés számú kivételnek csupán a „kárpátiak” (főleg Nógrád m.) egy része számít, akik tudnak még cigánydalokat. A teknővájók (balaiarik) leginkább román népdalokat énekelnek, emellett a Dél-Dunántúlon magyar és délszláv népdalokat is, a keleti országhatár mentén pedig ún. régi stílusú, főleg erdélyi magyar népdalokat ismernek. Közöttük eredeti cigánynak mondható dalanyagról eddig nem tudunk. Az oláhcigányok dalkincse — ezúttal ideértve a vályogvető cigányokat is — szintén meglehetősen vegyes: magyar népdalok, népies dalok és azok variánsai mellett van benne szlovák, román, délszláv népdal is. Ennek a cigány rétegnek azonban tekintélyes mennyiségű saját — más népek által nem ismert — dalkészlete is van.21