Bódi Zsuzsa (szerk.): Cigány Néprajzi Tanulmányok 15. A cigány kultúra történeti és néprajzi kutatása a Kárpát-medencében (Budapest, 2010)
Tolnayné Jakabfi Edina: Beás cigányok (muncsánok) és magyarok a Baranya megyei Old községben
Beás cigányok (muncsánok) és magyarok a Baranya megyei Old községben 389 A népesség. A 18. században református lakosok népesítették újra a falut, amely egyenletesen fejlődött, a 19. század közepén 300 fő lakta, a 20. század közepére a lakosság száma majdnem elérte a 850 főt. A környék egyik leggazdagabb településének számított. A téeszesítéssel elkezdődött a falu lélekszámának drasztikus csökkenése. Ezzel párhuzamosan 1948 környékén megjelentek az első cigány családok a falu határában, ahol a későbbi cigánytelep is kialakult. A 1960-as, 1970-es évekre már elég nagy számban éltek itt cigányok. Eleinte nem voltak problémák az együttéléssel. A magyar lakosság büszke volt a cigányaira és a cigánytelepre, ahol a porták mind szépen rendben voltak tartva (putrikról nem esik szó), a cigányok dolgoztak, és a vajdájuk irányította a közösséget. A magyar és cigány adatközlők egyformán pozitívan emlékeznek a rendszerváltozás előtti évtizedekre. A rendszerváltozással viszont elszegényedés következett be, amit a nagyarányú munkanélküliség csak fokozott. A cigányok egyre „neveletlenebbek”, „szemtelenebbek” lettek - mondják nemcsak a magyarok, hanem a cigányok is. Meghalt az utolsó vajda, nem volt senki, aki tekintélyével fenntartsa a korábbi rendet a cigányok között. Azok a magyar családok, akik megtehették és lehetőségük volt rá, elhagyták a falut. Az elvándorlási tendencia jelenleg is tart, a cigányok pedig félnek, hogy Alsószentmárton sorsára jutnak, azaz elköltözik az összes magyar család, és magukra maradnak. Cigányok - identitás, öndefiniálás Az Ózdon élő cigányok a beások muncsán néven ismert alcsoportjához tartoznak. A többi beáshoz hasonlóan ők is élesen tiltakoznak, ha romának nevezik őket, jobban kedvelik a cigány megszólítást. Ha megkérdezzük az oldi cigány embereket, hogy minek tartja magukat, a következő válaszokat kapjuk: cigány, beás muncsán, oldi cigány. Habár mindannyian magyar állampolgárok és a legtöbbjük anyanyelve is magyar, identitásukhoz ez a tényező nem tartozik hozzá. Önmagukat leginkább más csoportokhoz képest tudják definiálni, ezzel ellentéteket állítanak fel, illetve nagymértékben hangsúlyozzák a többiektől való különbözőséget. Saját csoportjukat úgy tudják meghatározni, hogy számba veszik, mely más csoportokhoz nem tartoznak, azaz az „én mi vagyok?” kérdésre a legjobb válasz, ha elmondom, hogy mi az „ami én nem vagyok”. Ezek alapján magukat nem magyarnak, hanem cigánynak tarják. Ezt az elnevezést használják, ha az ország, a megye vagy a falu magyarjaitól akarják megkülönböztetni magukat. Az is fontos számukra, hogy más cigány csoportoktól elkülönüljenek, azaz tv- 6 Az adatok Bohner Péter alpolgármester szóbeli közléséből származnak, valamint a község honlapján található dokumentumokból. Az oldi Református Egyházközség története. In oldkozseg.mindenkilapja.hu Már a 13. században is megemlítik az oklevelek a községet, Old néven. A török idők alatt is lakott maradt a terület. A község mai helye azonban csak a 18. századra alakult ki. 8 A közeli Lanka pusztáról telepítették be a cigányokat Old községbe, Mattyra, illetve a környező településekre. 9 Annak ellenére, hogy a vajdaság intézményének létezését, illetve annak eredeti, cigány mivoltát már sokan megcáfolták, mégis ezt a terminust használom tanulmányomban, adatközlőim fogalomhasználatát követve.