Cikádor, 2014 (24. évfolyam, 1-11. szám)
2014-03-26 / 3. szám
2 jfe ... 2014. március 26. „A MAGYAROK ISTENÉRE ESKÜSZÜNK!” 1848. március 15-i ünnepélyek városunkban 1848. március 15-én robbant ki Pesten a radikális ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. Joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek, mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt. Az általános iskola alsó tagozatosai részére a megemlékező műsort a 4.a osztály tanulói állították színpadra a művelődési házban Köbli Csabáné tanítónő rendezésében. A forradalom és szabadságharc történelmi eseményeinek felidézésével állítottak emléket nemzeti ünnepünknek. Őrizzük és tiszteljük azok emlékét, akik a szabadságért küzdöttek, harcoltak és adták vérüket. A felső tagozatosok előadását Pestiné Kunos Boglárka tanárnő irányításával a 6.b osztályos diákok tartották. Petőfi Sándor életének bemutatásával, a forradalom- és szabadságharcban betöltött szerepének felidézésével emlékeztek. A gimnázium tanulói 9.b osztályos társaik előadását láthatták a Pántlika Zenekar közreműködésével, melyet Simon Györgyné tanárnő tanított be. Zenés, táncos összeállításuk a történelmi események felidézésére épült. Iskoláink március 14-én, pénteken tartották megemlékezéseiket. * A városi emlékműsor szentmisével vette kezdetét, melyet a művelődési házban tartott zenés megemlékezés követett „A magyarok istenére esküszünk!” címmel. Közreműködtek a Bátaszéki Színjátszók és a Felvidék Néptánc Egyesület tagjai. Narrátorként szerepelt Dömény Boglárka, Petőfi Sándor szerepét Tihanyi Dániel személyesítette meg, énekkel közreműködött Skorday Tamás. A műsort Riglerné Stang Erika és Kalmár Éva állították össze. Az ünnepi beszédet Horváth István országgyűlési képviselő tartotta. „... Ezen az ünnepen nemzeti trikolorba öltöznek településeink és kokárdát tűznek a Báttaszékiek is a szívük fölé, hogy felidézzük közösen, múltunk egyik legragyogóbb korszakát. Ma arra emlékezünk, hogy közös akarattal és bátorsággal bármire képesek vagyunk. Büszkék lehetünk őseinkre. A tolna megyei emberek becsületesen kivették a részüket 1848 forradalmából. Sőt, nem csak hogy kivették a részüket, de többen, az élen is jártak nemzeti forradalmunkban. Ha 166 esztendővel visszapörgetjük a történelem kerekét, emlékezhetünk, hogy megyénkbe a forradalom lángja ugyan pici késéssel érkezett, de annál nagyobb szenvedéllyel, szabadságvággyal söpört végig településeinken. Emlékezhetünk arra, hogy 1848. március 25-én, a szekszárdi vármegyeháza előtti téren tízezer magyar ember tett hitet nemzetünk alkotmányos függetlensége mellett, hazafias szónoklatok kíséretében, majd a megyei nemzetőrség felállítása után sorra alakultak meg a települések nemzetőrségei. Büszkén emlékezhetünk, hogy az 1848-as magyar honvédség nálunk, Tolna megyében aratta első komoly győzelmét az Ozorai ütközetnél. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya letette a fegyvert Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr csapatai előtt. A nagy nevek, a hadügyminiszter, a tábornokok mellett azonban emlékeznünk kell a névtelen hősökre is. Hazánk, városunk névtelen polgáraira, a nőkre és férfiakra, családapákra, családanyákra, idősekre és fiatalokra, akik