Cinema, 1996. január-június (1-6. szám)
1996-02-01 / 2. szám
közepesre sikeredett műveivel? Azelőtt a nézők az izgalomtól remegve várták egy-egy új Carpenter-film érkezését. A reménykedők (bár számuk rohamosan csökken), akik még ma is a rémfilmek megújítójának nagy visszatérésére várnak, nem kapnak mást, mint egy kiégett, mindent elvállaló rendező zavaros és zagyva próbálkozásait. Úgy tűnik, John Carpenter fölött összecsaptak az ötlettelenség hullámai. Talán legjobban e filmjének a reklámszlogenjével lehetne jellemezni a rendező pályafutását: „És semmi sem lesz olyan, mint amilyen volt.” Az őrület torkában kiválóan illusztrálja, mennyire fajsúlytalanná vált Carpenter az elmúlt tíz évben. A biztosítótársaság deketívjének (Sam Neill) története a legnagyobb jóindulattal is csak H. P. Lovecraft és Edgar Allen Poe sötét, a világ valóságosságát megkérdőjelező eszméi érdekes értelmezésének tűnik. A nyomozó addig keresi az eltűnt horrorszerzőt (Jürgen Prochnow), míg rá nem bukkan az író által teremtett, komor fantáziabirodalomban. Mi a Az 1988-ban alapított KNB trükkgyártó cég a morbid fantasy filmek nagymesterének számít. 20 fős csapata készítette például a Rémálom 5. és A sötétség fejdelme emlékezetes trükkjeit is Nem kell félni, a nyálas szörny csak bábul Az őrület fináléjában sínen mozgatták, miközben egyszerre 14 bábjátékos irányította A KNB maszkjai egészen különleges arckifejezést kölcsönöznek az őrület vírusával megfertőzött embertársainknak Jürgen Prochnow házának átalakítása tíz óráig tartott. A Sutter Caneszörnyeteget a KNB főnöke, Nicotero gyámolítja A csápos nagymama jelenetének makettja. A kamera Sam Neillről vágás nélkül közelít a valóságosnál sokkal nagyobbnak látszó makettra