Comitatus, 1997. január-december (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997-05-01 / 5. szám

COMITATUS hatással van a rehabilitációs kúrák alkalmá­val, a légúti panaszok enyhítésére a beléleg­zett vízgőz kiváló. Ezt kiegészítendő találha­tó Velencén gyógyklinika sókamrával, bel­gyógyászati kivizsgálási lehetőségekkel, a pszichoterápiás kezelések során alkalmazott „nyitott” szoláriummal. Van a környéken Fitness Center is uszodával, kondicionáló tornával. Az ifjúsági turizmus fellegvára le­hetne a Vértes, a Velencei-hegység és sokan dolgoznak azon, hogy megfelelő fejleszté­sekkel, koordinációval egykor meg is való­suljon. A Fejér Megyei Természetbarát Szö­vetség és a Fejér Megyei Tourinform az idén már megjelentette a megye összes ifjúsági szálláshelyét tartalmazó katalógust. A követ­kező lépés az lesz, hogy kibővítésre kerül a programajánlatokkal, a fiataloknak ajánlható étkezési lehetőségekkel, túlajánlatokkal. Sajnos ezen lehetőségek kiaknázása a megyében még mindig nem maximális, többnyire az átutazó turizmus dominál. A turisták még mindig egy-két napos programokat szerveznek a megyébe, beiktat­va egyéb utazásaiba, kivételt képez a Velen­­cei-tó, ahol több napot, akár egy hetet is el­töltenek a belföldi és külföldi turisták. 2. A fejlesztés kérdései és szükségessége a statisztikák tükrében Az országba érkező turisták nagy többsége meglátogatja Székesfehérvárt, egyre többen eljutnak Martonvásárra, a Velencei-tóhoz, de az itt töltött idő az 1 -2 órától az 1 hétig tartó in­tervallum között mozog. Kivételt képeznek azok a nyugdíjas hollandok, akik akár több hó­napot is itt töltenek a kempingjeinkben, illetve a külföldi cégek vezetői, akik 1 -2 évet is itt töl­tenek és igénybe veszik a szolgáltatásokat. De 1997. május többnyire ők is Budapesten laknak és napon­ta utaznak Székesfehérvárra. De mint potenciális vendég­eket is figye­lembe kell vennünk, mert pozitív élmény után hozhatják az üzleti partnereiket, roko­naikat. Tehát van mit tenni. 1994-1996 között az évente közel 40 mil­lió turista közül aránylag kevesen maradtak hosszabb időre kizárólag turisztikai céllal a megyében. A Turizmus c. szaklap Toplistája szerint a Velencei-tó (megelőzve Székesfe­hérvárt) a 20. hely körül mozog. Ezzel a ténnyel szembe kell néznünk ah­hoz, hogy megtaláljuk a megoldást, a fej­lesztési feladatok feltérképezéséhez... A negatívumok felismerésére, a statiszti­kai adatokkal való ütközés sokkoló, de előbb-utóbb elősegíti a fejlesztési kérdések tisztázását. 1993-94-ben legtöbben Németországból, Hollandiából érkeztek, főleg a Velencei-tó­hoz őket követték az osztrákok. Kevesebben érkeztek hozzánk Franciaországból, Olasz­országból . Legkevesebben Skandináviából és a ten­gerentúlról érkeztek. 1994-ben 122 ezer ven­dég fordult meg Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyen és ebből 49 ezer volt külföldi. A többség 41 ezer a Velencei-tónál szállt meg, többnyire kempingekben. 1995-ben szembetűnő volt a francia és amerikai ven­dégek számának növekedése. A Fejér Megyei TOURINFORM Irodá­ban végzett felmérések szerint a fő turiszti­kai szezonban az említett relációkon kívül Dániából, Ausztráliából, Kanadából Portu­gáliából érkeztek vendégek. Ők főként egyé­ni turisták voltak és átutazóban voltak Szé­kesfehérváron, ellentétben a németekkel és hollandokkal, akik csoportosan jelentkeztek az irodában. 1995-ben enyhe csökkenés volt tapasztalható. Ami szembetűnő volt, az a tu­risztikai szezon II. félévre való eltolódása. Ez valószínű az országos propaganda ké­sése miatt volt. 59

Next