Comitatus, 1997. január-december (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997-05-01 / 5. szám
1997. május COMITATUS 1996-ban a 20 férőhelynél nagyobb kapacitású kereskedelmi szálláshelyeken közel 13 ezer férőhely állt rendelkezésre. Ez 1995- höz képest csekély növekedést jelentett. Az adatok nem tükrözik teljes mértékben a valóságot, hiszen a KSH által vizsgált körbe 18 szálloda, 8 turistaszállás, 5 nyaralóház, 7 panzió, 15 kemping és közel 3 ezer hellyel bíró fizetővendéglátás tartozott. (A TOURINFORM aktuális adatai szerint közel 30 kemping, 26 motel panzió-fogadó, 70 falusi vendéglátó és becsült adatok szerint közel 4 ezer fizetővendéglátó férőhely egység működik Fejér megyében.) A kereskedelmi szálláshelyeken 117 ezer vendég szállt meg (csökkenés az előző évekhez képest) a vendégéjszakák száma azonban növekedést mutatott és a turisztikai szezon kiegyenlítettebb volt. (Ez betudható a Tourinform külföldi kiállításokon való megjelenésének, illetve a levelezéssel, fax kapcsolattal kiküldött információknak. Elkészültek a megyét bemutató prospektusok, programfüzetek, melyeket a külképviseleteknek is ki tudtunk küldeni. Fő idényben a vendégek 2/3-a a Velencei-tónál szállt meg. A saját statisztikák azt támasztják alá, hogy az előző években megnőtt érdeklődés esetleg ki nem történő elégítése (főidényben nincs elég minőségi szálloda), a Tourinform Iroda információ szolgáltatása és a beutaztató irodák, szállodák, egyéb szolgáltatások között létezik egy „űr”, hiszen az irodában megkapja a turista az információt, netán a külképviseleten, de az utazási irodák már nem igen foglalkoznak a beutaztatással stb. 3. A hátrányok előnnyé való „átalakítása” a) Piacszegmentálás Tehát szinte mindene van a megyének, ami egy-egy piaci szegmensnek, turistacsoportnak, de akár az egyéni turistáknak, az üzletembernek s minden korosztálynak ajánlható, amiből konkrét program, azaz turisztikai termék alakítható. Ehhez azonban ismerni kell az ideérkező igényeit, a „fogyasztási szokásokat”, a konkurenseket (belföldön és külföldön egyaránt). Nem szabad kizárólag egy irányba fejleszteni, szükség van a sok kempingre, azonban van igény az exkluzív hotelekre is. Ennek az ellentéte is igaz, nem szabad figyelmen kívül hagyni a bakancsos turistákat sem, hiszen a túrázást kedvelőknek is van mit mutatnunk. Fejleszteni kellene a minőség felé a kempingeket, a turistaszállásokat is. Az exkluzív turizmus nem azonos a minőségi turizmus fogalmával. A minőséget meg kell követelni az egyszerű szálláshelyeken is. A lényeg az, hogy mindegyik „szegmenshez” tartozó vendég minél többet időzzön a megyében, s itt költsön, itt képződjön idegenforgalmi bevétel, ami minden település fejlődése szempontjából nem elhanyagolható. A Velencei-tó már nem csak a kisgyermekes családoknak ajánlható úticélként. Az északi part a nyugalmat, csendet, túrázást kedvelők, a gasztonómiát, folklórt megismerni szándékozók számára adhat programot. Örvendetes a falusi turizmus kibontakozása Pákozd-Sukoró-Velence térségében, mely szervesen alkothat turisztikai terméket a kulturális programokkal (Orbán Napi Hegyi ünnep Velencén). De az északi partról kerékpárral át lehet „ruccani” a déli partra a Gárdonyi Tóparti Napokra, vagy a VIKING Hőlégballon nemzetközi verseny megtekintésére. A borkóstolás, a lovaglás, a sárkányeregetés, parasztgazdaság megtekintése mind-mind gazdagítja a programot. A falusi turizmus adta szálláslehetőségek nem elegendők. Nem mindenkinek ajánlható. A kemping, vagy a falusi ház lehet, hogy 60