Comitatus, 1999. január-december (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1-2. szám

1999. január—február______COM­ITATUS Az eltelt két év alatt taglétszáma 120 főre növekedett, a falusi magánszállásadók mel­lett bekapcsolódtak egyesületünkbe a kisebb éttermek, panziók, más üzletek tulajdonosai is. 5 fős vezetőség irányítja, akik ellátják a kisrégiók képviseletét is. Az egyesület céljai: - a falusi turizmus fejlődésének elősegíté­se a megyében, - a fejlesztés összehangolása, a kisrégiók sajátosságaihoz igazodó termékek létrehozá­sa, - a létrejött szállás- és programkínálat kö­zös marketingje, - szakmai és idegennyelv képzések, ta­pasztalatcserék szervezése,­­ a szolgáltatások minőségének kialakítá­sa és megőrzése. Főbb eredmények:­­ rövid időn belül, az országban elsőként minősítettük a szálláshelyeket, 1­4 osztályba sorolva 1996-ban és 1997-ben három nyelvű szálláskatalógust adtunk ki. A szálláshelyek területi megoszlása: Büki régió: 30, Mátra régió: 32, Tisza-tó régió: 46 egység; - TOURINFORM irodában 1997-ben a szálláshelyek fotóit is tartalmazó színes ka­talógust jelentettünk meg, - részt vettünk szakvásárokon: Utazás 96, 97 kiállítás, Consumestra-Nürnberg,­­ a vonzó természeti környezettel, élő né­pi mesterségekkel és folklór hagyományok­kal rendelkező falvak kínálatát bekapcsoltuk a megye idegenforgalmába. A szálláshelyek kiajánlása különböző csatornákon történik, így a Tourinform háló­zaton keresztül, bel- és külföldi szakvásáro­kon, a személyes érdeklődők számára pedig egy képes album áll rendelkezésre az egri irodában. Sikeres akciónak bizonyult az or­szágos napilapokban és az Interneten történő hirdetés is. Egyesületünk székhelye 1997. októberé­ben átkerült az EGERTOURIST irodájába, amellyel együttműködve lehetővé vált a fa­lusi szálláshelyek foglalása. Az egyesület és a Tourinform iroda kap­csolata azért szerencsés, mert ott a falusi szálláshelyek kínálatával együtt programo­kat, kirándulási lehetőségeket tartalmazó prospektust is kapnak az érdeklődők, ami ösztönzi a hosszabb tartózkodást. A falusi vendéglátók pedig ezekből a kiadványokból az egész megyét átölelő programokat ajánl­hatnak vendégeiknek: túrázást, lovaglást, horgászást, kerámia festést, tűzzománc ké­szítést­ és a bográcsolásokat stb. A jövőre nézve célunk a kisrégiók sajá­tosságainak megfelelő termékfejlesztés elő­segítése, a vállalkozók és a községi önkor­mányzatok területi összefogásának erősítése, a minőségi követelmények betartása, a falusi turizmus jövedelmezőségének növelése. Egerszalók és környékének fejlesztési le­hetőségei. Az egri régió kiemelt fontosságú telepü­lése Egerszalók (ahol a turizmus több válfaja is megtalálható és művelhető: lovaglás, hor­gászás, borturizmus) legismertebb gyógytu­­rizmusáról, illetve annak lehetőségéről, tu­lajdonképpen ennek kiépítésére­ és fejleszté­sére szeretnénk a Phare Partnerség Program­tól segítséget kapni. Egerszalók a megyeszékhelytől 6 km-re D­NY-ra, a Mátra és a Bükk hegység között a Laskó patak völgyében fekszik, teljesen ki­épített út-, ivóvíz-, telefon- és gázhálózattal rendelkezik, vonzerejét természeti adottsá­gai adják. Lakossága 1850 fő. A munkaképesek fele Egerben dolgozik, a másik fele hagyomá­nyosan szőlő- és bortermeléssel foglalkozik. A szőlőterület nagysága 300 ha, része az Eg­ri Történelmi Borvidéknek. A községben 1961-ben egy kutatófúrással 68 C fokos ter­málvíz tört fel, amelynek mai hozama 250 1/perc. A település termálvíz kincsének hasznosí­tása még megoldatlan, illetve csak egy kis 136

Next