Comitatus, 2017 (25. évfolyam, 222-225. szám)

2017 / 223. szám

2017. nyár nézte jó szemmel. Különös tekintettel arra körülményre, hogy egy terv-mate­matika szakos hallgató a szakdolgozatá­ban a matematika alkalmazása csak az oldalszámok megjelöléséig terjedt. Vé­gül az államvizsgán, a legtehetségesebb matematikus állapította meg, hogy ez a szakdolgozat semmiképpen sem lehet plágium, verbalizmusa csupán nagyon gazdag anyagot ölel fel, és lehet, hogy sok benne a redundancia.) Az egyetemhez kapcsolódó, utolsó közös élmény, a salgótarjáni Országos Tudományos Diákköri Konferencia volt, ahol Mandel Miklóssal és Antal László­val, az esti szabad program során töltöt­tünk el egy kellemes estét volt diáktár­saimmal, egy kis borocska mellett. Saj­nos a szervezők nem az ő szekciójukba osztották be minden bizonnyal nagyon kiváló dolgozatomat, így nem is kaptam díjat. A Nógrád Megyei Tanács, akkori általános elnökhelyettesének kereszt­­kérdéseiből ugyanis kitűnt, hogy nem ismerem a legújabb (1980-as) pártha­tározatokat. Akkor került elő „A falvak népességmegtartó képességének erősíté­se” című szlogen, ami „Veszprém város fejlődésének összehasonlító elemzése” témájú dolgozatomhoz oly mértékben kapcsolódott, hogy immár nem az a cél, hogy a városi lakási igényeket kielégít­sük, hanem nyugodtan építkezhetnek a fiatalok a városkörnyéki községekben is. Az egyetemet elvégezve gyakran feljártam a gazdaságpolitikai tanszék­re, és M.M. többször szóvá tette, hogy „... mikor hívsz már meg Veszprém­be?” Ami késik, nem múlik - szokták volt mondani -, így 1991. május végén COMITATUS Vörösberényben kápráztatta el a megye­kutatók országos hálózatának rendezvé­nyét. Ekkor alakult meg a COMITATUS Társadalomkutató Egyesület is. Felkértük M. M-t arra is, hogy le­gyen az egyesület egyik alelnöke, de ezt a megtiszteltetést nem vállalta. Arra viszont örömmel vállalkozott, hogy tagja legyen a COMITATUS Szerkesz­tőbizottságának, hiszen mint mondta, addig őt soha, sehova egyetlen folyóirat szerkesztőbizottságába nem vették be. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a rendszerváltás előtt M.M-t el­lenzékinek tartották, az is elképzelhető, hogy megfigyelték. (Biztos nagyon ér­dekes dolgok derülnének ki, ha megkér­nék a róla szóló iratokat az állambizton­sági hivatalok levéltárától.) Az internetböngésző programban vi­szont, többször is előkerül a gazdasági reform előkészítésekor végzett munkás­sága, így a Szabó Kálmánnal közösen írt, 1966-os tanulmánya. (Lásd „Rend­szerváltozás a közgazdaságtanban” c. ki­adványban a „Viták a „terv” és a „piac” viszonyáról” c. fejezetet. Itt hivatkoznak „Az állóeszköz-gazdálkodás helye az új mechanizmusban” c. cikkükre.) Az on­line antikváriumban ma is árulják „Az állóeszköz-gazdálkodás időszerű kérdé­sei” c. 1968-as kiadványt, melyben Ar­túr Bodag és mások Bajza Imre mellett, M.M. is szerző. Az egyetemen befutott karrierjéről a gazdaságpolitikai tanszék vezetéséről való lemondásáról aki többet akar tudni, az keresse meg Veress József prof. írói álnéven publikált önéletrajzú ihletésű könyvét. Ezzel az információval nyilván 5

Next