Comitatus, 2017 (25. évfolyam, 222-225. szám)
2017 / 223. szám
2017. nyár nézte jó szemmel. Különös tekintettel arra körülményre, hogy egy terv-matematika szakos hallgató a szakdolgozatában a matematika alkalmazása csak az oldalszámok megjelöléséig terjedt. Végül az államvizsgán, a legtehetségesebb matematikus állapította meg, hogy ez a szakdolgozat semmiképpen sem lehet plágium, verbalizmusa csupán nagyon gazdag anyagot ölel fel, és lehet, hogy sok benne a redundancia.) Az egyetemhez kapcsolódó, utolsó közös élmény, a salgótarjáni Országos Tudományos Diákköri Konferencia volt, ahol Mandel Miklóssal és Antal Lászlóval, az esti szabad program során töltöttünk el egy kellemes estét volt diáktársaimmal, egy kis borocska mellett. Sajnos a szervezők nem az ő szekciójukba osztották be minden bizonnyal nagyon kiváló dolgozatomat, így nem is kaptam díjat. A Nógrád Megyei Tanács, akkori általános elnökhelyettesének keresztkérdéseiből ugyanis kitűnt, hogy nem ismerem a legújabb (1980-as) párthatározatokat. Akkor került elő „A falvak népességmegtartó képességének erősítése” című szlogen, ami „Veszprém város fejlődésének összehasonlító elemzése” témájú dolgozatomhoz oly mértékben kapcsolódott, hogy immár nem az a cél, hogy a városi lakási igényeket kielégítsük, hanem nyugodtan építkezhetnek a fiatalok a városkörnyéki községekben is. Az egyetemet elvégezve gyakran feljártam a gazdaságpolitikai tanszékre, és M.M. többször szóvá tette, hogy „... mikor hívsz már meg Veszprémbe?” Ami késik, nem múlik - szokták volt mondani -, így 1991. május végén COMITATUS Vörösberényben kápráztatta el a megyekutatók országos hálózatának rendezvényét. Ekkor alakult meg a COMITATUS Társadalomkutató Egyesület is. Felkértük M. M-t arra is, hogy legyen az egyesület egyik alelnöke, de ezt a megtiszteltetést nem vállalta. Arra viszont örömmel vállalkozott, hogy tagja legyen a COMITATUS Szerkesztőbizottságának, hiszen mint mondta, addig őt soha, sehova egyetlen folyóirat szerkesztőbizottságába nem vették be. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a rendszerváltás előtt M.M-t ellenzékinek tartották, az is elképzelhető, hogy megfigyelték. (Biztos nagyon érdekes dolgok derülnének ki, ha megkérnék a róla szóló iratokat az állambiztonsági hivatalok levéltárától.) Az internetböngésző programban viszont, többször is előkerül a gazdasági reform előkészítésekor végzett munkássága, így a Szabó Kálmánnal közösen írt, 1966-os tanulmánya. (Lásd „Rendszerváltozás a közgazdaságtanban” c. kiadványban a „Viták a „terv” és a „piac” viszonyáról” c. fejezetet. Itt hivatkoznak „Az állóeszköz-gazdálkodás helye az új mechanizmusban” c. cikkükre.) Az online antikváriumban ma is árulják „Az állóeszköz-gazdálkodás időszerű kérdései” c. 1968-as kiadványt, melyben Artúr Bodag és mások Bajza Imre mellett, M.M. is szerző. Az egyetemen befutott karrierjéről a gazdaságpolitikai tanszék vezetéséről való lemondásáról aki többet akar tudni, az keresse meg Veress József prof. írói álnéven publikált önéletrajzú ihletésű könyvét. Ezzel az információval nyilván 5