Comitatus, 2020 (26. évfolyam, 234-236. szám)
2020 / 235. szám
COMITATUS 2020. nyár A COVID-19 hatása a Balaton turizmusára A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet évente három alkalommal végez megkérdezést a Balaton turizmusában érintett szakemberek körében. Az elmúlt időszak értékelése és a következő időszakra vonatkozó várakozások mellett egy-egy témára fókuszáló kérdéskörök szerepelnek az online kérdőívben. 2020 tavaszán a COVID-19 turizmusra gyakorolt hatásaival kapcsolatban a koronavírus Balatonra gyakorolt várható hatásairól, az idelátogató turistákra, a régió turizmusára kifejtett következményekről tettünk fel néhány kérdést. A 2020 tavaszán (május-júniusban) kiküldött kérdőívekre 53 válasz érkezett. A kitöltő szervezetek összetétele: 30 szálláshely (közülük 5 vendéglátó egységgel is rendelkezik), 16 önkormányzat, 6 turisztikai desztinációmenedzsmentszervezet (közülük 2 Tourinform irodaként is működik), 2 szakmai szövetség és 1 vendéglátóhely vett részt a felmérésben. A válaszadók területi megoszlását mutatja az 1. ábra, amely szerint 35 településről érkeztek válaszok, illetve látható, hogy a Balatontól északra fekvő területek felülreprezentáltak a mintában. A legtöbb kitöltés Gyenesdiásról (6 db) és Badacsonyból (5 db) érkezett, Siófokon 4-en, Tihanyban pedig 3-an töltötték ki a kérdőívet. 2-2 szereplő válaszolt Badacsonytördemic, Balatonalmádi és Balatonkenese településekről, a többi település 1-1 kérdőívvel került a kutatásba. A Balatonhoz érkező látogatók motivációjának tekintetében a régió turizmusban érintett szereplői szerint még jobban felértékelődik a természeti környezet látnivalóinak megtekintése, illetve tovább erősödik az a tendencia, hogy találkozzanak a barátokkal, együtt nyaraljanak a Balatonnál. Az önálló (nem csoportos) utazások is fontosabbak lesznek a járvány hatására, bár itt közel azonos létszámban válaszolták azt a turisztikai szerepelők, hogy nem változik ennek szerepe az utazási döntésekben. A motivációk változásával kapcsolatban 45-en válaszoltak, közülük senki nem gondolja úgy, hogy az összes, felsorolt tényező fontossága növekedni fog a közeljövőben az utazások tervezése és kiválasztása során. A megadott ösztönzőket fontosabbnak vagy nem változónak 16 fő értékelte, vagyis a turisztikai szereplők körülbelül egyharmada szerint az 1. táblázatban is bemutatott tényezők fontosabbak lesznek, mint korábban vagy hasonló marad a jelentőségük, mint a víms megjelenése előtt. A Balatonhoz érkező látogatók utazásait előre megadott szempontok szerint a turisztikai szereplők úgy értékelték, hogy a családi vagy kisebb társasággal való utazások, a saját közlekedési eszköz (például autó, kerékpár) használata, illetve a rövidebb időtartamú utazások fogják elsősorban jellemezni. A „kisebb szálláshelyek választása” és az „útlemondási biztosítás kötése” válaszokat is sokan megjelölték, a felmérésben részt vevő szakemberek 75%-a szerint ezek is fontosabbak lesznek a balatoni utazások során. A balatoni utazások jellemzőivel kapcsolatban 45-en válaszoltak, közülük 22-en úgy gondolják, hogy az összes, felsorolt tényező fontossága növekedni fog a közeljövőben az utazások tervezése és kiválasztása során. A balatoni kikapcsolódás során végzett tevékenységekkel kapcsolatban a régió turizmusának megkérdezett szereplői úgy vélik, hogy elsősorban a vízhez nem kapcsolódó, de aktív időeltöltés szerepe fog felértékelődni: nemzeti park felkeresése (53%) és különböző sporttevékenységek végzése (59%) lesz vonzóbb a nyaralások során. A gasztronómiai szolgáltatások és borkóstolás, kulturális látnivalók, műemlékek látogatása, illetve a tematikus parkok, kalandparkok esetében a válaszadók szerint nem fog változni jelentősen a fogyasztás, továbbá a strandolás és a termelői piacok népszerűsége is töretlen marad szerintük. A válaszok alapján a Balatonhoz érkező látogatók a gyógy- és wellness fürdők, a rendezvények, fesztiválok iránt fognak kevésbé érdeklődni, illetve a szórakozásnak és az éjszakai életnek a szerepe lesz kisebb a fogyasztásukban (3. ábra). 86