Confessio, 1991 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1991 / 3. szám - A MAGYAR REFORMÁTUSOK II. VILÁGTALÁLKOZÓJA - Békássy N. Albert: Hittel a magyar értelmiség jövőjéért Európában

BÉKÁSSY N. ALBERT szociáletikája a kétezeréves keresztyén kettős birodalom elméletétől. Mi tehát nem mérünk más mércével a hit, és megint mással az élet területén. Számunkra ez hit kérdése, mely megbízható alapot nyújt az élet és a társadadalomban uralkodó tör­vények egészének megértéséhez, valamint a gondokkal való megbirkózásban. Ennek nyilván legnagyobb ellensége a hitetlenség, de talán még nagyobb vesze­delme a közömbösség. Ilyen alapon, értelmiségiek nagy többségében ugyanis ész­revétlenül elveszíthetjük, ami nálunk van: a református hitet. Hit nélkül lehetetlen rformátus szociáletikai állásfoglalásunk a konkrét gondokkal való foglalkozásunk­ban, képtelenek leszünk bekapcsolódni ún. kényes kérdések építőjellegű megol­dásába. Szellemtudományokban nekünk mindig egy külön szempontunk van, mert mi vagy a világot nézzük Magyarországról, vagy Magyarországot nézzük a nagyvilág szempontjából. Magyarnak és reformátusnak lenni annyit jelent, mint az egyete­mes tudományban újat hozni, újat adni és imeretlen világnak a rejtelmeit fedezni fel. Ez tulajdonképpen az egyetemes tudomány Széchenyi programja. Széchenyi okkeresése az öntudatos és programszerű magyar élet követelménye volt, a lázál­mokkal szemben a józanságnak, a pontosságnak a követelése. Nemzeti hízelgés és nemzeti öntetszelgés helyett hibáinknak a meglátása s azokkal való gyökeres le­számolás. Lelki integritás — egység a megosztottságban Történelmünk folyamán a válságokat az jellemezte, hogy őseink a gondokat az ország határán és a nemzet keretén belül oldották meg. Újkori tapasztalatunk sze­rint a magyar probléma már nem az ország problémája, nem is a magyar nemzet problémája, hanem a magyar lélek problémája. A magyar lélek szemmel láthatóan több és nagyobb, mint a nemzet és az ország. Megosztott nép vagyunk, a kérdés csupán az: átok-e avagy áldás, ami ebből származik. Ma új világ van Magyarorszá­gon . Él, hallgat és vár a magyar itt és a nagyvilágban. Legnagyobb kérdése és vele együtt Európának fontos kérdése az, hogy mire hallgat és mire felel a magyar. Ma­gasabb értékekből kell táplálkozzunk, mint az egységes tömbben élő nemzetek. Ebben a megfogalmazásban én csak áldásként fogom fel megosztottságunkat, mert lelkiismerete szavára felelő magyar, a Krisztus királyi uralmát munkáló refor­mátus értelmiségi lehet. így válik a lélek integritása mintegy előretételévé az ötágú síp nemzetmegtartó gondolatának. így válik felfokozott és öntudatos nemzeti ér­zéssé a bánatos múlt és viharos jelen megérzésén túl a minden magyart remény­ségben megfürdető történelmünk, művészetünk, irodalmunk hangját átható egy­­betartozás a jövőt munkáló megtartássá. Lehetőségeink szerint vegyünk részt a tu­dományok művelésében, az emberi jogok, szociális és társadalmi értékrend át­alakításában, így kapcsolódva Európa közösségéhez. De ez nyilván nem lehet öncélú törekvés csak kifejezője Krisztus királyi uralmáról való hitvallásunknak! Ezt a célt szolgálja a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgá­lat 45 éves múltat maga mögött hagyó református keretszervezet. Célunk és min­

Next