Confessio, 1999 (23. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - MÚZEUM-MEGNYITÁS - Dienes Dénes: Múzeum Göncön

A KÁROLI GÁSPÁR MÚZEUM MEGNYITÁSA 105 amikor elkezdünk valamit, amikor valami újba vágunk bele, amikor megszületik valami, amit már régóta tervezünk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Múzeum, amelyet ma Gönc és környéke polgárai birtokukba vesznek, azt mutatja, hogy ez a vidék, annak szellemi nagyságai mennyi mindent adtak az országnak a műveltség kincseiből. Nemcsak Károli Gáspárra, a magyar reformáció tudós prédikátorára gondolok, bár kétségtelen, hogy az ő életműve világít a legfényesebben. Ő a legnagyobbat adta a nem­zetnek: az anyanyelvet. A héber és görög igék, példázatok, erkölcsi intelmek és Istent di­csőítő zsoltárok az ő fordítói munkájának köszönhetően elérték és megérintették a magyar nép lelkét, formálták beszédét és gondolkodását. Ez a forrás a mai napig nem apadt el, ha­nem táplálja nyelvünket, ízesíti beszédünket, átjárja a magyar művészet minden ágát. Ha erre gondolok, még nagyobb dolog az, hogy ma Göncön múzeumot nyitunk. Nem is akármilyet. Károli Gáspár nélkül talán ma nem ezen a nyelven beszélgetnénk. A Károli által fordított Bibliák ezrei közvetítették a családokhoz, szép nyelvünkön a keresztyén hit téziseit, amelyek képesek voltak megtartani hazánkat a nemzetek közösségében. A keresztyén hitet, ami nélkül ma nem állhatnánk itt. Ami nélkül ki tudja, lenne-e Ma­gyarország egyáltalán. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Múzeumot készülünk átadni, de nem egyszerűen azért, hogy ezzel letudjuk a múlt, az ősök iránti kötelességünket. Mi azért ápoljuk az előttünk járt nemzedékek örökségét, mert jó alapnak tartjuk, olyan fundamentumnak, amelyre a jövőben is építeni lehet. Ha olyan mostoha századokban, mint a XVI. és XVII. század képesek voltak a magyarok ilyen hatalmas kulturális teljesítményekre, akkor mi sem lehetünk restek az akarásban, amikor olyan esztendők állnak előttünk, amelyek lehetőséget adnak az építkezésre. Különös egybeesése az eseményeknek, hogy ma, amikor országunk biztonságát a világ legsikeresebb katonai szervezete garantálja, nap mint nap elér bennünket a földönfutóvá tett emberek szenvedése, a háborús pusztítás képei. Különösen fontos, hogy ebben a helyzetben megbízzunk egymásban. Fontos, hogy kellő súllyal értékeljük és megbecsüljük, hogy nem zökkent ki az élet a szokásos kerékvágásból. Fontos, hogy együtt mindent megtegyünk az ország érdekében, ami rajtunk múlik, de legalább olyan fontos, hogy ne csak magunkban bízzunk, hanem a Mindenható gondviselésében is. A másik nagy bibliafordító, a reformátor Luther Márton mondta annak idején: „Cselekedj úgy, mintha az imádságod semmit sem ér­ne, és imádkozz úgy, mintha cselekedeteiddel semmit sem tudnál biztosítani.” Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt mondják, Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája is közadakozásból jelent meg a maga idejében, mint ahogy részben ez a múzeum is. Ez azt mutatja, hogy a gönci emberekből azóta sem fogyott ki a jóérzés. Kívánom, hogy őrizzék meg a nagy szívüket még jó né­hány évszázadig. Köszönöm a figyelmet. Múzeum Göncön A Károli Gáspár Alapítvány a református egyházközség által visszaigényelt egykori iskolában múzeumot létesített. Ahhoz, hogy ebbe az egyszerű mondatba sűrített tény megvalósulhasson, igen komoly munkára és jelentős helyi összefogásra volt szükség. A gyülekezet és a község együttmunkálkodását dicséri az épület felújítása, melynek kö­vetkeztében látványával is szép és meghatározó épületet nyert Gönc. Sokakat kellene megnevezni, ezért senkit sem emelünk ki, akik odaadó, áldozatos munkát végeztek a cél

Next