Corvina, 1882 (5. évfolyam, 1-36. szám)
1882-01-10 / 1. szám
MEGJELENIK minden hó 10, 20 és 30-án. Az egylet tagjai ingyen kapják. Hirdetések ár: 3 hasábupetitsoros)kint tagoknak 2 kr., nem tagoknak 5 kr. CORVINA. A ,,CORVINA"-nak szánt kéziratok (cikkek és hirdetések) Aigner Lajoshoz. Budapesten,váci utca I. sz.1 küldendők. A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. V. évfolyam. BUDAPEST, 1882. január 10. 1. szám. Újonnan megjelent könyvek.*) Aj Magyar nyelven. Aigner Lajos Budapesten. lreksics Gusztáv: A magyar doctrinairek. Csengury Antal, 15. Eötvös József, B. Kemény Zsigmond, Szalay László, Trefort Ágoston. Budapest, 1882. (8-r. VIII. 108 1.) 1 írt 20 kr. Koszorú. A Petőfi-társaság havi közlönye. Szerkeszti Szana Tamás. VII. kötet, 1. füzet. 1882 január hó. Budapest, 1882. (X. 8-r. 96 1. 1 arczképpel.) 80 kr. Fuchs testvérek Budapesten. Ábrányi Emil ujabb költeményei (1876—1881), Szerző arczképével. Budapest, 1881. (K. 8-r. 319 1.) 1 frt 50 kr. vköt. 2 frt 50 kr. Tettey Nándor és Társa Budapesten. Birói ügyviteli szabályzat mai érvényében. Budapest, 1881. (II. 8-r. 61 1.) 60 kr. Máték Béla. A zsidó kérdés Xro. 2. Történelmi, társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. (Szerző sajátja.) Budapest, 1881. (N. 8-r. 1361.) 1 frt 20 kr. Rendeletek. A csődtörvény hatályba léptetéséről szóló. 1881 . 3328. 3329. és 3488. számú L M. E. Függelék az 1881. csődtörvényhez. Betűrendes tárgymutatóval. Budapest, 1881. (N. 8-r. 22 1.) 20 kr. — Az uj polg. perrendtartás életbeléptetésére vonatkozó minisz. — Budapest, 1881. (K. 8-r. 43 1.) 40 kr. — ugyanaz. Budapest, 1881. (I. 8-r. 30 1.) 40 kr. Törvényczikk, 1881. LX., a végrehajtási eljárásról. Széljegyzetekkel, betűrendes tárgymutatóval és a hatálybaléptető ministeri rendelekkel ellátva. Budapest, 1881. (X. 8-r. 185 1.) 1 frt 20 kr. Váltó eljárás. Kereskedelmi eljárás peres és perenkivüli ügyekben. Függelék az új perrendtartáshoz. Budapest, 1881. (X. 8-r. 281.) 40 kr. * Könyvészetünk minél teljesebbé tétele végett felkéretnek a kiadók, hogy kiadványaiknak egy-egy példányát, megjelenés után azonnal Makáry Gerőnek (Grimm Gusztáv könyvkereskedésében) cím alatt beküldeni szíveskedjenek. Trócsányi Bertalan Sárospatakon. Búza János: Növénytan. A középtanodák V-ik osztálya részére. Kiadja a „Sárospataki irodalmi kör" a főiskola költségén. A szöveg közé nyomott 170 ábrával Sárospatak, 1882. (X. 8-r. VI. 194 l.) Bízom. Itt 50 kr. Magyar könyvkereskedők életrajza. Ráth 31 ó r. Ráth Mór született 1829-ben ,Szegeden. Atyja, ki kincstári bérlő volt. Hát eredetileg papnak, de később, miután ezen pályához a fiúnak kedve nem volt, a kereskedői pályára szánta. A választáskor nagy befolyással volt Geibel Károly könyvárus, kivel ezen tájban léptek rokonságra, rábeszélése folytán Móric fiát a könyvkereskedői pályára adta. A hat gymnáziumi osztály bevégezte után, további kiképzés végett, Bécsben egy kereskedelmi iskolába lépett, melynek bevégeztével 1845-ben Pestre visszajött és Geibel Károly könyvkereskedésébe lépett. 1848-ig mint tanuló volt ott; akkor haza ment szüleihez s csak 1850-ben tért vissza az üzletbe. Ezen időben, midőn az irodalom újabb lendületet vett, a Pesten összejövő írói nemzedékkel ismerkedett meg Ráth, kinek körében mindinkább határozott alakot vett fel eszményképe, ugyanis egy magyar könyvkereskedés alapítása. Terve kivitele végett a külföldre utazott s ott egynehány évig tartózkodott. 1855-ben tért vissza hazájába s 1857. május 1-én nyitotta meg üzletét Pesten a váci utcai „Vastuskó"-hoz címzett házban. Vasszorgalma által Ráth üzletét nemsokára a fejlődés magas fokára emelte. S mint Ráth egy életrajzírója mondja: „ . . . a Vastuskó egy év leforgása alatt kedvenc találkozó helyévé lett a magyar szellemi arisztokráfiának, rendes betekintse Deák Ferencnek, ki a ma már eltűnt sarokbolt piros székein adott tanácsokat a vidéki vevőknek s mondott adomákat barátainak. Az emigráció hazatért tagjai s a külföldi vendégek később szintén itt találták fel egymást, a helyiség egy hátulsó terme volt a tanácskozási hely, itt érlelődött meg az akkori összes politikai összeesküvések irodalmi része, innen indultak ki Dessewffy, Teleki és Eötvös József röpiratai, mint apostolai s előhirnökei a nemzeti szabadság visszatérésének, és innen vette a nemzet a 60-as években Széchenyi István Biekjét, mely mint legújabb lipcsei szakácskönyv, majd Horváth Mihály „Függetlenségi harc történetét", mely Alzog „Katholische Moraltheologie" képében lopózkodott be az osztrák censura kijátszásával a határon."