Corvina, 1901 (24. évfolyam, 1-36. szám)
1901-01-10 / 1. szám
2 Corvina föpi Zsedényi Aladár. A mi vármegyénk. Ujabb bácskai históriák. (8-r. III. 145 l.) Bpest, 1900. Lampel Róbert 2 k. Légrády Testvérek Budapesten. Sienkivicz Henrik. Quo vadis? Regény Nero császár korából. 2 kötet. (8-r. 299 l.) Bpest, 1901. Légrády Testvérek 5 k. Országos központi községi nyomda részv. társ. Budapesten. Huszár Pál dr. és Vilsinszky Károly. A pénzügyi igazgatás kézikönyve. A községi közigazgatási tanfolyamok hallgatói, községi és körjegyzők, városi adóhivatalok és ügyvédek részére. (II. 8-r. XV. 254) Bpest, 1900. Országos központi községi nyomda r. társ. 6 k. Z. Szalay Pál. 2556/6-os gyorsszámitó földadó-kulcs korona értékben kataszteri utmutatóval. (II. 8-r. 63.) Bpest, 1900. Országos központi községi nyomda r. társ. 2 k. Pátria r. társ. Budapesten, Szilassy Zoltán és Buday Barna. Szövetkezeti és gazdasági évkönyv I. évfolyam. 1901. (K. 8-r. 160 l.) Bpest, 1901. Pátria r. társ. 1 k. Politzer Zsigmond és fia Budapesten. Jogi compendiumok gyűjteménye XXIII. kötet. (8-r.) Bpest, 1901. Politzer Zs. és fia. XXIII. kötet. A magyar büntetőjog compendiuma. (150 l.) 1 k. 60 l. Oberschall Pál dr. A visszaesés. Büntetőjogi tanulmány. (II. 8-r. 179 1.) Bpest, 1900. Politzer Zs. és fia. 5 k. Szerzők saját kiadásában . Rédey Miklós és Bockelberg Ede. Budapesti utmutató. Rendőrségi zsebkönyv 1901. III. évfolyam (16-r. 420 l.) Bpest, 1900. Stephaneum nyomdája. (Kapható Ernst Emilnél Bpest, VII., Erzsébet-körút 42.) 1 k. 60 l. A magántisztviselők törvénye. Megszületett az első magyar szociális reform : a kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot készített a magántisztviselői és egyéb kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozásáról. A javaslat előadói tervezete, amelyet a miniszter véleményadás végett most küldött szét a kamaráknak és egyéb szaktestületeknek, a következő főbb pontokat foglalja magában : 1. A magánhivatalnok vagy kereskedősegéd csak írásbeli szerződés mellett alkalmazható. A szerződésben az alkalmazás minősége, az alkalmazott munkaköre, fizetése pontosan megjelölendő. 2. Az üzleti helyiséget akként kell berendezni, hogy a higiénikus követelményeknek megfeleljen. A segédek részére a nyílt áruüzletekben gondoskodni kell ülőhelyekről. 3. Az alkalmazott napi munkaideje, a munkaközi szüneteket beszámítva, 12 óránál több nem lehet. Kivételnek e szabály alól évenként legföljebb harminc napon van helye. A külön munkáért külön díjazás jár. 4. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény rendelkezései a nyílt áruüzletekben ünnepnapon is érvényesek. 5. Az alkalmazottnak az étkezésre Budapesten legalább másfél órai, vidéken egy órai idő adassék. 6. A főnök az alkalmazottnak (ahol egy segédnél több van) évenkint legalább egy heti vagy kétévenkint legalább két heti pihenőt (szabadságot) tartozik biztosítani. 7. Ha az alkalmazottat szolgálata tejesítésében betegség gátolja, a fizetéshez való jogát három hónapig nem veszti el. 8. Ha az alkalmazott véletlen betegség, baleset vagy rokkantság következtében keresetre képtelenné válik : a főnök neki, illetve özvegyének vagy árváinak a legutóbb élvezett évi fizetés felét, tíz évi szolgálat után egész évi, húsz évi szolgálat esetén kétszeres fizetését tartozik kiszolgáltatni. 9. A felmondási idő a szolgálat első három hónapjában mindkét részről két hét. Ezután, ha az alkalmazott fizetése 240 koronánál kisebb, mindkét részről hat hét, 2400 koronán túl három hónap. Rövidebb felmondási időt kikötni nem lehet. 10. Ha a főnök az alkalmazottnak tíz évi szolgálat után felmond, ha súlyos vétség nélkül elbocsátja , az alkalmazott végkielégítést követelhet. A végkielégítés összege: 10—20 évi szolgálat után az utolsó évi fizetés fele; 20—30 évi szolgálat után az egész utolsó évi fizetés; 30 éven túl az utolsó évi fizetés kétszerese, melyet a főnök a fizetés felének megfelelő évi nyugdíjjal helyettesíthet. 11. Az egy hónapban kiszabott esetleges bírságok összege az alkalmazott havi fizetésének tizedrészét meg nem haladhatja. 12. A főnök az alkalmazottnak bizonyítványt köteles adni, ha megszűnik a szolgálati viszony. 13. Az alkalmazottnak vagy özvegyének és gyermekének igényei csőd, az üzlet feloszlása, átruházása stb. esetén sem enyésznek el. 14. A főnök és alkalmazottja között semmis minden olyan megállapodás, mely a törvény rendelkezéseitől az alkalmazott hátrányára eltér. 15. A főnök, aki a törvény rendelkezéseit be nem tartja, kihágást követ el és az iparhatóság részéről 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. 16. A kereskedők és kereskedelmi társaságok részéről alkalmazott iparossegédekre és tanoncokra az ipartörvény rendelkezései továbbra is érvényesek. A kereskedelmi kormány e javaslatában azon az alapon indult, amelyet a magántisztviselők és az egyéb kereskedelmi alkalmazottak számos fölterjesztése konstruált meg. A törvényjavaslat véget kíván vetni annak a jogtalanságnak, melyet a mostani állapot jelent, amikor a kereskedelem alkalmazottja nem tudja, hová tartozik: az ipartörvény vagy a kereskedelmi törvény rendelkezései körébe. A tervezet iktatja be először a magántisztviselőt a maga nevén a törvénybe. Az új tervezet a szolgálati szerződést kötelezővé teszi. A kereskedelem alkalmazottjai, ha állásuk nem volt, minden feltételre ráálltak. A maximális munkaidőt is megállapítja a tervezet , napi tizenkét órában. Itt ugyan különbséget kellene tenni a túlnyomóan szellemi munkával foglalkozó magántisztviselők és a külső üzletben elfoglalt kereskedősegédek között. De ha meggondoljuk, hogy a fűszerüzletekben és sok más boltban a alkalmazott 14—16 órára van befogva , vívmánynak tekintjük a munkaidő-maximum ilyetén megállapítását. Új elv a tervezetben és véget vet számos visszásságnak az, hogy nincs meg a régi labilis megkülönböztetés : a fontos és kevésbbé fontos teendőkkel megbízott alkalmazottakról. Három hónapon túl és 2100 korona fizetésen innen: 6 hét; 2400 korona