Corvina, 1914 (37. évfolyam, 1-36. szám)
1914-02-20 / 5. szám
i Benkő Gyula úr munkásságát és egyéniségét, mikor majd a magyar könyvkereskedelem történetét írják, úttörőnek fogják jelölni; hatalmas erővel és sok vállalat kezdeményezésével csinált és tört utat a mai fejlődésnek, mely folytatólagos és szerves kiegészítője a 90-es évek nehéz próbálgatásainak. Ebben az első nehéz munkában, az új lehetőségek felismerésében és kihasználásában mutatta meg az igazi képességeit. Az új vállalkozások, melyeket kezdeményezett, melyeket ebben az időben megindított, majd mind nagy jelentőségűek és kezdetet jelentenek a könyvkereskedelemben további hasonló vállalkozások számára. Ilyenek a Corpus Juris, a Remekírók, a Nagy Képes Irodalomtörténet és még számos kisebb, de ugyanoly jelentőségű vállalatok, melyeket erős munkával és körültekintéssel hozott létre és vitt a közönség közé. A gazdasági fellendülés Magyarországon a 90-es években, majd a krízis után az új nekilendülés éveiben 1904. évig, míg a Franklin-Társulattól meg nem vált, pompásan szolgált számára és módot adott arra, hogy tudását a magyar könyvkereskedelem szolgálatában megfelelően értékesítse. A Remekírók kiadásának históriájáról például regényt lehetne írni, oly érdekesek a részletei. Mekkora munkával, elővigyázattal és kockázattal vitte tervét keresztül, az kevesek előtt ismert, pedig egyik legjellemzőbb eseménye a magyar könyvkereskedelemnek. A véletlenek nem segítették. Tudása volt ereje és segítője, melyekkel helyzeteket volt képes teremteni, és lehetőségeket észrevenni maga számára, jó előre lefoglalva, elsőnek értékesíteni. És ez a legnagyobb művészet, mit kevesen tudnak elsajátítani, mert keveseknek adatik meg ez a belátással párosult tudás. Ez volt az erőssége, mikor az akkori, sőt a mai időkben is szokatlan gyorsasággal egyik vállalkozás után a másikat létesítette és bő anyaggal látta el a magyar könyvkereskedelmet. Ez volt az erőssége, mikor igyekvő és teremtő emberi képességét szolgálatába állította a magyar könyvnek és stílust, tartalmat adott a magyar kiadói üzletnek. Ezzel aztán módját ejtette, hogy majd másfél évtizeden át társulata, illetve személye köré tudta csoportosítani jelentékeny részét azoknak az íróknak, tudósoknak, pedagógusoknak, kik a magyar irodalomban számottevők voltak. A Pallas Lexikon szervezési munkálatait ő végezte, a vállalat megindítását is ő kezdeményezi. Pályáját mint szortimenter kezdte meg. 23 éves korában Tetteyvel könyvesboltja van. Ez a vállalkozás nem sikerül. 1885-ben a Robicsek-féle üzletet veszi át, 1886-ban végre eljut igazi eleméhez ; kiadó lesz. A Pallas kiadóhivatali főnöke. 1891-től, illetve 1894-től a Franklin-Társulat igazgatója 1904-ig. 1905-ben a Grill-czég tulajdonosa lesz. Ezek főbb állomásai életpályájának. Végigcsinálta a könyvárusmesterség összes ágazatait, de ezt mindig eredetien tette, sohse, semmiben sem volt epigon. Regényfordítások, iskolakönyvírás, egyleti élet töltik ki a fenmaradt és még új munkára felhasználható időt. És itt is értékes munkát végez. A kereskedő ifjak társulatánál is fontos pozíciót foglal el, létrehozza a tanfolyamukat, melynek nagy jelentősége van a kereskedelem számára. A könyvkereskedők egyesületének új alapszabálytervezetet készít, megteremti a Könyvkereskedők Egyesületének segélypénztárát és sok számtalan értékes terv valósul meg általa ezen a téren is, mely mind markáns egyéniségének bélyegét viseli magán. Mikor 1905-ben átvette a Grill-céget és munkakészségének új viszonyokhoz kellett alkalmaskodnia, meglett férfi korában képes volt új erős és intenzív munkát kezdeni, hogy rövid időn belül a személyének megfelelő üzlet legyen tulajdonában. Amit új helyén rövid idő alatt produkált, az tiszteletreméltó és midőn sokszor rezignáltan, sajnálva a korára hivatkozva, egy új vállakozás tervét utasítja el, csodálkozunk, hogy erejét kicsinyli, mely még mindig frissen és nagy hozzáértéssel teremti az új értékeket. Az évforduló alkalmából kívánjuk Benkő úrnak, hogy a mindenható erejét és frissességét még sok és hosszú éveken tartsa meg mindnyájunk szeretetében. Könyvtári szemle. Számos olyan folyóirat jelenik meg a külföldön, melyeknek egyedüli témájuk a könyv, úgyis mint ipari termék, úgyis mint művészi produktum. Tájékoztatják a közönséget az újonnan megjelent könyvek felől, tanácscsal szolgálnak , melyiket kell, és melyiket nem kell elolvasni. Sok új, érdekes talentumot kedveltet meg a publikummal, amely tudvalevőleg mindig irtózik bizonyos fokig az új nevektől, és ezzel az írónak és a vevőnek szolgálatot teljesít. Ezekre a folyóiratokra gondolhatott Kőhalmi Béla, midőn a «Könyvtári Szemle» czímű havi folyóiratot megindította. És dicséretére válik az a körülmény, hogy lapja nem az ilyfajta külföldi lapok utánzata, hanem önnálló, ami viszonyainkhoz alkalmazott, nívós és tartalmas folyóirat. Ily irányban történtek már nálunk is több ízben kísérletek. Akadtak már az elmúlt években olyan emberek, akik a könyv iránti rajongásukat sajtó útján akarták a közönyös ezrekre átvinni, a kísérlet azonban több-kevesebb anyagi áldozat árán is meddő maradt. Nyilvánvaló dolog, hogy akkor sem ő rajtuk, hanem csakis a közönségen múlott. Talán azt lehetne mondani : még nem jött el akkoriban az ő idejük, az ő országuk. Azt hisszük, a magyar publikumról most már örömmel megállapítható, hogy a fagy, mely a könyvek nem vásárlásában nyilvánult meg, kezd engedni a merevségéből. A sok tényleg kiváló magyar író, kiknek művei most már gyors egymásutánban jelennek meg a nyugati nyelvekre lefordítva, a kiadók és könyvárusok lankadatlan és lelkes munkája most kezdi meghozni a gyümölcsét. Soha jobbkor ilyen folyóirat mint most. A folyóiratról magáról a legnagyobb elismerés hangján lehet beszélni. Az egyes czikkek témái mind olyanok, melyek minden intelligens embert érdekelnek. Az íróik egytől-egyig elismert szaktekintélyek, akik a czikkekben a legjobbat nyúj- 1914 CORVINA 29