Corvina, 1920 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-26 / 47. szám

XLIII. évfolyam. * Budapest, 1920 november 26. 47. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, IV., Veres Pálné­ utca 30. szám I. em. Telefán József 5­98. A lap szellemi részire vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a bpesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyezer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 880 korona. Fél oldal: 360 korona. Negyed oldal : 210 korona.Nyolcad oldal: 110 korona. Kla hirdetéseink díja petit-soronként 4 korona, a vastagabban azedett sorok díja : 8 korona. A tankönyvek áz­em­elés ügyében a szerzői díjak emelése kapcsán alábbi leiratot vettük. Nagy örömmel és elégtétellel fogadjuk a­ miniszteri döntést, annál is inkább, mert az itt meg­jelölt megoldási módot mi magunk vetettük volt fel s a szerzők jogos érdekeinek megvédése szempontjából azt mindenkép örvendetesnek tartjuk . A m­. kirr. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztertől. 88.141/920. Ijj szám. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zenemű­kiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesületének Budapest.­­ A tankönyvírók azon általános és mindinkább hangoztatott panaszát, hogy tankönyveik után, ámbár azoknak bolti ára az idők folyamán tetemesen fel­emeltetett, mégis a kiadókkal kötött régebbi szerződé­sek szerint honoráltatnak, legalább átmenetileg orvo­solni akarván, jelen szám és keret alatt utasítottam a tankönyvek legmagasabb árát megállapító keb. Ar­megállapító Bizottságot, hogy jelen rendeletem kézhez­vételétől számítottan a tankönyvek legmagasabb árának meghatározásakor a könyvek szerzői részére juttatandó honoráriumtöbblet fedezetét is vegye számításba. Ennek megfelelően meghatalmaztam a nevezett Ármegállapító Bizottságot, hogy a középiskolai, tanítóképző-intézeti, polgári és felsőleányiskolai, továbbá a kereskedelmi iskolai és hasonlatú iskolák számára készült tan-, segéd- és vezérkönyvek árát a tankönyvíró javára felemelje és pedig , példányonkint 1 koronával, ha a tankönyv egy osztálynak szól, 2 koronával, ha a tan­könyv két, vagy több osztály anyagát foglalja magában. Ugyancsak egyidejűleg felhatalmaztam a neve­zett­­ Ármegállapító Bizottságot, hogy elemi­­ iskolai könyveknél a legmagasabb bolti ár meghatározásakor 50 fillért számíthasson fel példányonként, mint a könyv szerzőjének a könyv megállapított hivatalos bolti árá­ból kifizetendő honoráriumtöbblet fedezetét. E rendelkezéseim folyományaként szigorúan köte­lezem a tankönyvkiadókat, hogy a könyvek hivata­losan megállapítandó legmagasabb bolti árából, a fenti rendelkezéseimben megjelölt összeget, vagyis 50 fillért, illetőleg 1, vagy 2 koronát a könyv szerzőjének, minden levonás nélkül, a szerződésileg biztosított tiszteletdíjon felül, okvetlenül fizessék ki és pedig minden egyes kinyomtatott vagy eladott példány után, előlegesen, vagy utólagosan, aszerint, amint e tekintetben egy­mással szerződésileg már megállapodtak. Szükségesnek tartom emellett újból hangoztatni, hogy épen azért, mert a jelen rendelkezés a tankönyv­szerzők többlet honoráriumát van hivatva biztosítani, e rendelkezésemtől függetlenül továbbra is érvényben maradnak a szerzők és kiadók között a szerzői tisztelet­díj tekintetében már kötött, vagy ezután kötendő szer­ződéses megállapodások. Az előadottak alapján felhívom a kiadókat, hogy vonatkozó kérvényük kapcsán a könyvpéldányonként fizetendő 50 fillért, illetve 1­2 korona honorárium többletnek, a könyv legmagasabb árába leendő be­számítására nézve is, előterjesztést tegyenek, bejelentvén minden egyes esetben külön-külön azt is, hogy az illető könyvből összesen hány példány nyomattatik, illetőleg hány példány után, minden honoráriumtöbblet fog az érdekelt szerzőnek kifizettetni. Kérem az Egyesületet, hogy ezen rendelkezéseim­ről az érdekelt könyvkiadócégeket sürgősen értesíteni szíveskedjék. Budapest, 1920 november hó 9-én. A miniszter helyett : Pekár államtitkár. HMWWtf^W. iVWWWSWi'1%. WAWVWW/t WWNVffffWiM Egyesületi élet. „ A fényűzési adó ügyében folyó hó 22-ikén a buda­pesti könyvkereskedői szakosztály választmánya ülést tartott, amelyen az érdeklődők nagy számmal voltak jelen. Rényi Károly elnök ismertette a szakosztály munkáját a fényűzési adó életbeléptetése kapcsán. Az Egyesület a minisztériumhoz sürgős kérelemmel fordult abban az irányban, hogy a leltározás határidejét tolják ki 1921 január 31-ig. Tény, hogy számos könyvüzlet­ben a leltározást technikai képtelenség a végrehajtási utasításban megjelölt határidő alatt befejezni. Dr. György Ernő titkár behatóan ismerteti a tör­vénynek és a végrehajtási utasításnak a szakma szem­pontjából fontos rendelkezéseit. Kiemelte azt, hogy a törvény és az utasítás gyakorlati keresztülvitele ellen nem az anyagi vonatkozásokban merülnek fel kifogá­sok, hanem csakis a rendkívül bonyolult technikai keresztülvitel szempontjából. Amellett éppen a köny­vekre vonatkozólag történt előírások nagy része fontos kulturális érdekeket érint s a tudományos kutatásnak lesz ártalmára. Bár az Egyesület igen alapos indoko­lással kérte a leltározás elhalasztását, ma a helyzet mégis csak az, hogy úgy kell felkészülnünk, hogy a törvény összes rendelkezései Életbe lépnek 1920 december 1-én. Behatóan ismerteti a raktárkönyv vezetését. E részben a végrehajtási utasítás kész mintát nem ír elő. A raktárkönyvbe a kisebb értékű könyveket 100 korona értékhatárig, az adófelügyelőség külön engedé­lyével, 1000 koronáig — egy tételben összesítve lehet fölvenni. Tehát például : 52 bérbe kötött könyv, 18

Next