Corvina, 1943 (66. évfolyam, 1-60. szám)
1943-01-01 / 1. szám
1701., XLXVI. évfolyam. Budapest, 1943. január 1. 1. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, IV. kerület, Magyar utca 80. Tel.: 185-403. — Postaiak, csekkszámla : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest 58.786. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. Kiadó A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Megjelenik hetenként egyszer, tagilletményként Előfizetési óra nincs. Nem tagoknak 20% felár. Lapzárta minden szerdán déli órakor. HIRDETÉSEINK DÍJA : Egész oldal P 120-—, V,oldal P66 —, '/4 oldal P36--, '/, oldal P 20-—, `„ oldal P 12 —, ’/„ P 8 —, kis hirdetés díja pont soronként P 120, vastagabban szedett sorok díja P 140, keret kis hirdetésnél külön P 2'0. Kínálat-Kereslet petit-soronként P --60. kih Beszámoló. Egyesületünk elnöksége évenkinti beszámolóját az évi rendes közgyűlés keretében szokta előadni és a közgyűlési jegyzőkönyvvel a Corvinában közzétenni. Legutóbbi évi rendes közgyűlésünk 1941. november 30-án volt. Az ennek során adott elnökségi beszámoló az 1940. augusztus 20-tól 1941. november 30-áig terjedő időről szólt. 1942-ben rendes közgyűlést nem hívhattunk egybe. Az 1942 március 22-én tartott rendkívüli közgyűlésünk ugyanis a kereskedelmi minisztérium kívánságára módosította alapszabályainkat, a módosított alapszabályokat (lásd a Corvina 1942 március 27.-i számában) azonban a kereskedelmi miniszter úr ez ideig még nem hagyta jóvá. E késedelem oka nyilván az a terv, amelyet a fxiiniszter úr, a képviselőiázban bejelentett és amelyet a sajtó is ismertetett. Az eddig ismert tervek — összefogó egyesület külön a nagykereskedők és külön a kereskedők számára, amelyben az egyes szakmák szakosztályként működnek — azonban nem a mi egyesületünk testére szabattak. A mi egyesületünkbe tömörült szakma ugyanis a szakma különlegessége folytán egybeforrasztotta a gyárosokat (a kiadó t. i. az iparjogi minősítés szerint gyáros) és a közvetlen fogyasztókat kiszolgáló kereskedőket, nagykereskedőt pedig alig termelt ki, s az egybeforrt szakma érdekképviseleti szétválasztása újabb közös szerv létesítését kényszerítené ki. Rendes közgyűlés hiányában az 1942. évi beszámolót tehát az elnökség most kivételesen csak a Corvinában adhatja elő, és helyszűke folytán ezt is csak tömören: I. A szakmát érintő új jogszabályok. Régi kívánsága a könyvkereskedelemnek, hogy gyakorlása képesítéshez köttessék. Az erre vonatkozó törvényjavaslat általában kielégíti a szakma kívánalmait, csak azt kértük, hogy törvénnyé válása esetén azonnal életbe léptessék. A tankönyv kiadói kiszolgáltatását a kereskedelmi miniszter úr 1942 június 5.-én a tankönyvkereskedők kijelöléséig felfüggesztette, az 1942. július 26.-án kiadott rendeletével pedig megkezdte a kereskedelmi és iparkamarák javaslata alapján azoknak a könyvkereskedőknek kijelölését, akiknek a kiadók a tankönyvet kiszolgáltathatják. Egyesületünk tagjai közül kijelöltetett Budapesten 112, Pestkörnyéken 50, vidéken 355, összesen 517. Ezeken felül 425 olyan kereskedő is kijelöltetett, aki nem tagja egyesületünknek. Súlyos, de érdemleges feladata lesz egyesületünknek, hogy a sok új, szakmai jártassággal nem bíró kereskedőt képessé tegye a könyvkereskedelemre. Az eddigi ú. n. könyvügynököt, akinek sem iparigazolványa nem volt, sem szolgálati viszonyban nem volt megbízójával, a 3980—1942. M. E. sz. rendelet 1942. augusztus 4.-ével megszüntette és az iparigazolványos és alkalmazotti viszonyban lévő ügynök munkáját arcképes igazoló könyv váltásához kötötte. E rendelet hatása a forgalom más okból történt megnövekedése folytán egyelőre még nem eléggé elemezhető. A 4300—1942. M. E. sz. (ú. n. ponyva) rendelet lényegileg és általában nem az egyesületünkben tömörült kiadók és könyvkereskedők ellen irányult. Kiadóink által addig kiadott és bolti ára miatt a rendelet hatálya alá tartozó kiadványok további terjesztését ugyanis majdnem kivétel nélkül megengedték és könyvkereskedőink sem jelentettek ezekből olyan készletet, amelynek további terjesztését a könyvkeresekedők nevében az egyesület kérhette volna. A rendelet hibáira a kiadói szakosztály augusztus 18.-i teljes ülése mutatott rá és kérte azok módosítását (lásd a Corvina 1942. auguszus 21.-i számában). II. A szakma problémái. Ha a Corvina évfolyamait végiglapozzuk, ismételten találkozunk a bolti ár kérdésével, annak megtartására hozott szabályokkal és a tisztességes üzleti versenybe ütköző más cselekmények megtorlásával, vagy erre irányuló intézkedésekkel. A most elmúlt évben alapszabályt volt kénytelen módosítani az egyesület a bolti árra vonatkozó egyesületi szabályozás miatt, az árrombolás azonban az elmúlt évben — nyilván a forgalom megnövekedése miatt — nem volt akut probléma és a cégnév használatával elkövetett cégbitorlásokat is egy-két kivételtől eltekintve, nem az egyesületi tagok űzik, hanem az egyesületen kívüli kiadók, de ezek aztán annál nagyobb mértékben. Úgy látszik, az új könyvkiadó „vállalatok" gazdái egyelőre szégyellik tisztességes polgári nevüket cégnévül használni. Reméljük azonban, hogy nem perrel kell őket erre kényszeríteni. (Folytatjuk.) EGYESÜLETI SÍREK. Fölvételét kéri az Egyesületbe: A Budapesti Könyvkereskedők Szakosztályába: Bárány Lajos, VI., Jókai u. 20. Tagság megszűnés: Sallai Imre, Budapest (kilépett). Gr. Zichy Hermann Keresztély (kilépett).