Corvina, 1943 (66. évfolyam, 1-60. szám)

1943-01-01 / 1. szám

1701., X­LXVI. évfolyam. Budapest, 1943. január 1. 1. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, IV. kerület, Magyar­ utca 80. Tel.: 185-403. — Postaiak, csekkszámla : Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest 58.786. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők. Kiadó A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Megjelenik hetenként egyszer, tagilletményként Előfizetési óra nincs. Nem tagoknak 20% felár. Lapzárta minden szerdán déli­­ órakor. HIRDETÉSEINK DÍ­JA : Egész oldal P 120-—, V,oldal P66 —, '/4 oldal P36--, '/, oldal P 20-—, `­„ oldal P 12 —, ’/„ P 8 —, kis hirde­tés díja pon­t­ soronként P 1­20, vastagabban szedett sorok díja P 1­40, keret kis hirdetésnél külön P 2'0. Kínálat-Kereslet petit-soronként P --60. kih Beszámoló. Egyesületünk elnöksége évenkinti beszámolóját az évi rendes közgyűlés keretében szokta előadni és a közgyűlési jegyzőkönyvvel a Corviná­ban közzé­tenni. Legutóbbi évi rendes közgyűlésünk 1941. no­vember 30-án volt. Az ennek során adott elnökségi beszámoló az 1940. augusztus 20-tól 1941. november 30-áig terjedő időről szólt. 1942-ben rendes közgyűlést nem hívhattunk egybe. Az 1942 március 22-én tartott rendkívüli közgyűlésünk ugyanis a kereskedelmi minisztérium kívánságára módosította alapszabályainkat, a módo­sított alapszabályokat (lásd a Corvina 1942 március 27.-i számában) azonban a kereskedelmi miniszter úr ez ideig még nem hagyta jóvá. E késedelem oka nyilván az a terv, amelyet a fxiiniszter úr, a képviselői­ázban­ bejelentett és ame­lyet a sajtó is ismertetett. Az eddig ismert tervek — összefogó egyesület külön a nagykereskedők és külön a kereskedők számára, amelyben az egyes szakmák szakosztályként működnek — azonban nem a mi egyesületünk testére szabattak. A mi egyesüle­tünkbe tömörült szakma ugyanis a szakma különle­gessége folytán egybeforrasztotta a gyárosokat (a kiadó t. i. az iparjogi minősítés szerint gyáros) és a közvetlen fogyasztókat kiszolgáló kereskedőket, nagykereskedőt pedig alig termelt ki, s az egybe­forrt szakma érdekképviseleti szétválasztása újabb közös szerv létesítését kényszerítené ki. Rendes közgyűlés hiányában az 1942. évi beszá­molót tehát az elnökség most kivételesen csak a Corviná­ban adhatja elő, és helyszűke folytán ezt is csak tömören: I. A szakmát érintő új jogszabályok. Régi kívánsága a könyvkereskedelemnek, hogy gyakorlása képesítéshez köttessék. Az erre vonat­kozó törvényjavaslat általában kielégíti a szakma kívánalmait, csak azt kértük, hogy törvénnyé válása esetén azonnal életbe léptessék. A tankönyv kiadói kiszolgáltatását a kereske­delmi miniszter úr 1942 június 5.-én a tankönyvke­reskedők kijelöléséig felfüggesztette, az 1942. július 26.-án kiadott rendeletével pedig megkezdte a ke­reskedelmi és iparkamarák javaslata alapján azok­nak a könyvkereskedőknek kijelölését, akiknek a kiadók a tankönyvet kiszolgáltathatják. Egyesületünk tagjai közül kijelöltetett Budapesten 112, Pestkör­nyéken 50, vidéken 355, összesen 517. Ezeken felül 425 olyan kereskedő is kijelöltetett, aki nem tagja egyesületünknek. Súlyos, de érdemleges feladata lesz egyesületünknek, hogy a sok új, szakmai jár­tassággal nem bíró kereskedőt képessé tegye a könyvkereskedelemre. Az eddigi ú. n. könyvügynököt, akinek sem iparigazolványa nem volt, sem szolgálati viszony­ban nem volt megbízójával, a 3980—1942. M. E. sz. rendelet 1942. augusztus 4.-ével megszüntette és az iparigazolványos és alkalmazotti viszonyban lévő ügynök munkáját arcképes igazoló könyv váltásához kötötte. E rendelet hatása a forgalom más okból történt megnövekedése folytán egyelőre még nem eléggé elemezhető. A 4300—1942. M. E. sz. (ú. n. ponyva) rendelet lényegileg és általában nem­ az egyesületünkben tömörült kiadók és könyvkereskedők ellen irányult. Kiadóink által addig kiadott és bolti ára miatt a rendelet hatálya alá tartozó kiadványok további terjesztését ugyanis majdnem kivétel nélkül meg­engedték és könyvkereskedőink sem jelentettek ezekből olyan készletet, amelynek további terjesz­tését a könyvkeresekedők nevében az egyesület kér­hette volna. A rendelet hibáira a kiadói szakosztály augusztus 18.-i teljes ülése mutatott rá és kérte azok módosítását (lásd a Corvina 1942. auguszus 21.-i számában). II. A szakma problémái. Ha a Corvina évfolyamait végiglapozzuk, ismé­telten találkozunk a bolti ár kérdésével, annak meg­tartására hozott szabályokkal és a tisztességes üzleti versenybe ütköző más cselekmények megtorlásával, vagy erre irányuló intézkedésekkel. A most elmúlt évben alapszabályt volt kénytelen módosítani az egyesület a bolti árra vonatkozó egyesületi szabá­lyozás miatt, az árrombolás azonban az elmúlt év­ben — nyilván a forgalom megnövekedése miatt — nem volt akut probléma és a cégnév használatával elkövetett cégbitorlásokat is egy-két kivételtől el­tekintve, nem az egyesületi tagok űzik, hanem az egyesületen kívüli kiadók, de ezek aztán annál na­gyobb mértékben. Úgy látszik, az új könyvkiadó „vállalatok" gazdái egyelőre szégyellik tisztességes polgári nevüket cégnévül használni. Reméljük azon­ban, hogy nem perrel kell őket erre kényszeríteni. (Folytatjuk.) EGYESÜLETI S­ÍREK. Fölvételét kéri az Egyesületbe: A Budapesti Könyvkereskedők Szakosztályába: Bárány Lajos, VI., Jókai­ u. 20. Tagság megszűnés: Sallai Imre, Budapest (kilépett). Gr. Zichy Hermann Keresztély (kilépett).

Next