Corvina, 1948 (71. évfolyam, 1-52. szám)
1948-01-02 / 1. szám
30092. LXXI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1948 JANUÁR 21. SZÁM CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE Philipp Etter, a Svájci Államszövetség elnöke és Thomas Mann a magyar könyvkiadókhoz A Corvina két novemberi számában ismertette Herpel Claudius, a Magyar Pen Club zürichi delegátusának Egyesületünkben A svájci géniusz címen tartott előadását. Beszámolónk s az előadás szövege fordításban eljutott a méltatott kiadók és kultúrintézmények címére ; a válaszok egész sora jelzi a visszhangot. A legelső levél borítékja hivatalos*- feliratot viselt : Der Bundespräsident der Schweizerischen Eidgenossenschaft. Maga az államfő, Philipp Etter elnök kétoldalas kézírását tartalmazta. Meglepetését, örömét és háláját fejezi ki, amiért a magyar kiadók körében szemelvények hangzottak el a svájci néphez intézett beszédeiből, köszönetét tolmácsolja a hazája felé áradó szeretetért és az ünnepnapok küszöbén szerencsét kíván a magyar kiadói kar további építőmunkájához. Csaknem ugyanaz a posta Kaliforniából is hozott levelet Herpel Claudiusnak, írója Thomas Mann, aki most vette kézhez a József-tetralógia egy kötetbe foglalt, bibliapapírra nyomott magyar kiadását. „Kérem, adja át az Athenaeum kiadónak köszönetemet és nagyrabecsülésemet e rendkívüli könyvtechnikai teljesítményért. Ez a kétezer oldalas kötet olyan egyedülálló kiadás, amilyenben még nem volt részem. Egészen különleges, szinte megható érzés, az egész József-művet két könyvtábla közt egyesítve látnám. Ez a fajta papír, ilyen vékony s mégsem áttetsző, tökéletesen tiszta kétoldali nyomással, még itt Amerikában is aligha kapható s bizonyára Svédországban sem, mert mind Bermann, mind Alfred Knopf az egész mű kétkötetes kiadását tervezi. Amellett a hatalmas anyagot felölelő kötet jól kezelhető s nem túlsúlyos. Egész szívből kívánom az Athenaeumnak, hogy e könyvvel a magyar közönségnél sikert arasson." Leltározás ! Fontos ! A pénzügyi hatóságokkal folytatott megbeszélés alapján közöljük, hogy a leltározás és az értékelés, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, változatlan marad. Az egyszerűség kedvéért leközöljük ismét a rendelkezéseket. Mindazok a cégek, amelyek társulati adó alá esnek, azoknál az értékelés esetleg más módon fog történni. Erre vonatkozólag a legközelebbi hetekben rendelet fog megjelenni, amit majd annak idején közlünk. A nem társulati adó alá eső tagjaink azonban haladéktalanul csinálják meg úgy a mennyiségi leltárt, mint az értékelést és pedig a következő módon: Az 1790/1947. M. E. számú rendelet 5. §-a a leltár mikénti értékelését szabályozza. Ez a § kimondja, hogy a szakmai érdekképviseletek álltal közölt árat lehet utánpótlási (beszerzési, előállítási) áruként felvenni. Tekintettel arra, hogy a könyv- és zeneműkiadók, valamint a könyv- és zeneműkereskedők által előállított, valamint a zeneműkereskedők által forgalomba hozott könyvek és zeneművek árujellege tökéletesen elüt a többi árutól, tekintettel továbbá arra, hogy sok tízezer egyedi könyv van forgalomban éspedig legújabb kiadások, régi kiadások és egész régi antikvárpéldányok, ennek folytán lehetetlen, hogy az érdekképviselet minden egyes utánpótlási árat külön-külön állapítson meg. Ennek folytán az idén a külföldön is szokásos és tavaly a pénzügyminisztériummal letárgyalt rendszer alapján kell a leltárt és a könyv- és zeneműkészletek részletes értékét megállapítani éspedig a következő módon: I. Könyvkereskedők. a) A könyvkereskedők megszámolják, hogy hány könyvvel rendelkeznek. A megszámolás akként történik, hogy egy vagy két könyvespolcon lévő könyvek számát pontosan megszámolják és a könyvek száma megszorzandó az ugyanolyan hosszúságú polcokkal. A pince raktárakban lévő könyvoszlopok szélessége és hosszúsága (magassága) alapján állapítandó meg a könyvek száma. b) Ha megvan a könyvek száma — tehát a leltárkészlet, — akkor megállapítandó, hogy a készlet 5%-a hány darab könyv, továbbá 15%-a, 35%-a, végül 45%-a. (Pl. az összes könyvek száma 20 000 darab. Ennek 5%-a 1000 darab, 15%-a 3000 darab, 35%-a 7000 darab és 45%-a 9000 darab könyv.) c) Ennek utána az 1000 könyv 12 forinttal, a 3000 könyv 7.20 forinttal, a 7000 könyv 3.60 forinttal, a 9000 könyv 90 fillérrel szorzandó. A szorzatok összeadandók és az akként kikerülő eredmény lesz. a könyvek leltári értékének összeged) A b) és c) pontok magyarázata a következő: Egyesületünk vezetősége megállapította, hogy 1946-ban az átlag bolti ár 18 forint volt. A 18 forintos bolti árból a könyvkereskedő engedménye 33 %%, így jön ki a 12 forint, amelyből ki lehet indulni. Az 5% jelenti az 1945. évben megjelent és raktáron maradt könyveket, a 15% az 1945. és 44. évben megjelent és raktáron maradt könyveket, a 35% az 1943-és 1942-es könyveket, a 45% a korábban megjelent könyveket és ideszámítandók a régi és használt antikvár könyvek is. A könyvek új beszerzési árban veendők fel 12 forinttal, az előbbi 2 évi könyvek a 12 Ft-os bolti ár 40%-ában 7,20 forinttal, a még korábbi könyvek 20%-ban, 3.60 forinttal és a maradék 5%-ban, 90 fillérrel veendők fel a leltárba. e) Elavult, kelendőségükért és forgalmi kelendőségüket vesztett könyvek utánpótlási áraként olyan összeget lehet felvenni, amelyért azokat kellő kereskedői gondosság mellett még értékesíteni lehetne. (Lásd