Corvina, 1948 (71. évfolyam, 1-52. szám)

1948-01-02 / 1. szám

30092. LXXI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1948 JANUÁR 2­1. SZÁM CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE Philipp Etter, a Svájci Államszövetség elnöke és Thomas Mann a magyar könyvkiadókhoz A Corvina két novemberi számában ismertette Herpel Claudius, a Magyar Pen Club zürichi dele­gátusának Egyesületünkben A svájci géniusz cí­men tartott előadását. Beszámolónk s az előadás szövege fordításban eljutott a méltatott kiadók és kultúrintézmények címére ; a válaszok egész sora jelzi a visszhangot. A legelső levél borítékja hivata­los­*- feliratot viselt : Der Bundespräsident der Schweizerischen Eidgenossenschaft. Maga az államfő, Philipp Etter elnök kétoldalas kézírását tartalmazta. Meglepetését, örömét és háláját fejezi ki, amiért a magyar kiadók körében szemelvények hangzottak el a svájci néphez intézett beszédeiből, köszönetét tolmácsolja a hazája felé áradó szeretetért és az ünnepnapok küszöbén szerencsét kíván a magyar kiadói kar további építőmunkájához.­ Csaknem ugyanaz a posta Kaliforniából is hozott levelet Herpel Claudiusnak, írója Thomas Mann, aki most vette kézhez a József-tetralógia egy kötetbe foglalt, bibliapapírra nyomott magyar ki­adását. „Kérem, adja át az Athenaeum kiadónak köszönetemet és nagyrabecsülésemet e rendkívüli könyvtechnikai teljesítményért. Ez a kétezer oldalas kötet olyan egyedülálló kiadás, amilyenben még nem volt részem. Egészen különleges, szinte megható érzés, az egész József-művet két könyvtábla közt egyesítve látnám. Ez a fajta papír, ilyen vékony s mégsem áttetsző, tökéletesen tiszta kétoldali nyo­mással, még itt Amerikában is aligha kapható s bizonyára Svédországban sem, mert mind Ber­mann, mind Alfred Knopf az egész mű kétkötetes kiadását tervezi. Amellett a hatalmas anyagot felölelő kötet jól kezelhető s nem túlsúlyos. Egész szívből kívánom az Athenaeumnak, hogy e könyv­vel a magyar közönségnél sikert arasson." Leltározás ! Fontos ! A pénzügyi h­atóságok­kal folytatott megbeszélés alapján közöljük, hogy a leltározás és az értékelés, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, változatlan marad. Az egyszerűség kedvéért leközöljük ismét a rendelke­zéseket. Mindazok a cégek, amelyek társulati adó alá esnek, azoknál az értékelés esetleg más módon fog történni. Erre vonatkozólag a legközelebbi hetekben rendelet fog megjelenni, amit majd annak idején közlünk. A nem társulati adó alá eső tagjaink azonban haladéktalanul csinálják meg úgy a mennyiségi leltárt, mint az érté­kelést és pedig a következő módon: Az 1790/1947. M. E. számú rendelet 5. §-a a leltár mikénti értékelését szabályozza. Ez a § kimondja, hogy a szakmai érdekképviseletek álltal közölt árat lehet utánpótlási (beszerzési, előállítási) áruként felvenni. Tekintettel arra, hogy a könyv- és zeneműkiadók, valamint a könyv- és zeneműkereskedők által előállí­tott, valamint a zeneműkereskedők által forgalomba hozott könyvek és zeneművek árujellege tökéletesen elüt a többi árutól, tekintettel továbbá arra, hogy sok tízezer egyedi könyv van forgalomban éspedig leg­újabb kiadások, régi kiadások és egész régi antikvár­példányok, ennek folytán lehetetlen, hogy az érdek­képviselet minden egyes utánpótlási árat külön-külön állapítson meg. Ennek folytán az idén a kül­földön is szokásos és tavaly a pénzügyminisztérium­mal letárgyalt rendszer alapján kell a leltárt és a könyv- és zeneműkészletek részletes értékét megálla­pítani éspedig a következő módon: I. Könyvkereskedők. a) A könyvkereskedők megszámolják, hogy hány könyvvel rendelkeznek. A megszámolás akként tör­ténik, hogy egy vagy két könyvespolcon lévő könyvek számát pontosan megszámolják és a könyvek száma megszorzandó az ugyanolyan hosszúságú polcokkal. A pince raktárakban lévő könyvoszlopok szélessége és hosszúsága (magassága) alapján állapítandó meg a könyvek száma. b) Ha megvan a könyvek száma — tehát a lel­tárkészlet, — akkor megállapítandó, hogy a készlet 5%-a hány darab könyv, továbbá 15%-a, 35%-a, végül 45%-a. (Pl. az összes könyvek száma 20­ 000 darab. Ennek 5%-a 1000 darab, 15%-a 3000 darab, 35%-a 7000 darab és 45%-a 9000 darab könyv.) c) Ennek utána az 1000 könyv 12 forinttal, a 3000 könyv 7.20 forinttal, a 7000 könyv 3.60 forinttal, a 9000 könyv 90 fillérrel szorzandó. A szorzatok össze­adandók és az akként kikerülő eredmény lesz. a köny­vek leltári értékének összege­d) A b) és c) pontok magyarázata a következő: Egyesületünk vezetősége megállapította, hogy 1946-ban az átlag bolti ár 18 forint volt. A 18 forintos bolti árból a könyvkereskedő engedménye 33 %%, így jön ki a 12 forint, amelyből ki leh­et indulni. Az 5% jelenti az 1945. évben megjelent és raktáron marad­t könyveket, a 15% az 1945. és 44. évben megjelent és rak­táron maradt könyveket, a 35% az 1943-és 1942-es köny­veket, a 45% a korábban megjelen­t könyveket és ide­számítandók a régi és használt antikvár könyvek is. A könyvek új beszerzési árban veendők fel 12 forinttal, az előbbi 2 évi könyvek a 12 Ft-os bolti ár 40%-ában 7,20 forinttal, a még korábbi könyvek 20%-ban, 3.60 forinttal és a maradék 5%-ban, 90 fillérrel veendők fel a leltárba. e) Elavult, kelendőségükért­ és forgalmi kelendő­ségüket vesztett könyvek utánpótlási áraként olyan összeget lehet felvenni, amelyért azokat kellő keres­kedői gondosság mellett még értékesíteni lehetne. (Lásd

Next