Corvina, 1949 (72. évfolyam, 1-52. szám)

1949-01-14 / 2. szám

LXXII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1949 JANUÁR 14 2. SZÁM A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE CORVIN Fébé K­ör­­rk­iadó , Bp.VII-Damján K­h-u.23. Uj adórendeletek Általános jövedelemadó. Új adónem, amelynek beveze­tésével megszűnik a jövedelemtöbbletadó és a közmunka­váltság. A vonatkozó kormányrendelet 13.400/1948. sz. alatt a Magyar Közlöny 1949. január 7-i számában jelent meg, de a végrehajtási utasítás mindmáig nem látott napvilágot, miért is az alábbiakban csak tájékoztató jellegű felvilágo­sítással szolgálhatunk. Mindaddig, amíg a végrehajtási utasítás megjelenik és annak alapján az adózók bevallást tesznek, általuk kiszá­mítandó előleget tartoznak fizetni minden hó 15. napjáig. Ezt a kiszámítást megközelítő pontossággal az alaprendelet alapján is el lehet végezni. Az adó alapja a tiszta jövede­lem, amelyet először az egyes jövedelemforrások szerint elkülönítve kell kiszámítani. Az egyes jövedelemforrásból származó nyersbevételből kell kiindulni, melyből a terme­lési és kezelési költségek levonása után fennmaradó összeg lesz az illető jövedelemforrásból származó tiszta jövede­lem. A különböző jövedelemforrásból származó tiszta jöve­delmek együttes összegéből kell levonni az úgynevezett együttesen kezelt adókat (tehát pl. forgalmi adót nem) és a maradvány képezi az általános jövedelemadó alapját, amely azonban az együttes kereseti és jövedelemadó ala­nyainál nem lehet kisebb, mint az adóévet megelőző évben (tehát jelenleg 1948-ban) háztartási számlán könyvelt ki­vét. Az adó úgynevezett tételes adó, vagyis azt nem szá­zalékos alapon kell kiszámítani, hanem a következő táb­lázat alapján: Ennél magasabb jövedelmeknél az adótételek megfelelő pro­gresszivitással emelkednek. Fentiek kiegészítéseként közölhetjük még, hogy elő­leg címén mindenki legalább annyit tartozik fizetni, mint amit újjáépítési közmunkaváltság és esetleg jövedelem­többletadó címén az elmúlt (december) hónapban tartozott fizetni. * illetményadó. A Magyar Közlöny 1949. január 7-i szá­mában megjelent 13.410/1948. számú kormányrendelet és az 1949. január 12-i számban 59.000/1949. VII. P. M. szám alatt megjelent végrehajtási utasítás alapján a következő­ket közöljük: Kivételesen a folyó hóban a bevallás és a beűzetés esedékességét 15.-éről elhalasztották 22.-ére, egyébként azonban mind a bevallás, mind az adófizetés minden hó 15. napjáig teljesítendő. Az illetményadó kulcsa az eddigi 12% helyett 20%, ebben azonban benne foglaltatik az a megszűnő közmunka­váltság, amit eddig a munkaadó tartozott a munkavállaló után fizetni. Emellett a százalékos illetményadó mellett munkavállalóként 8 forint tételes illetményadó is fizetendő. Ennek szempontjából ott, ahol a munkavállalók száma változó, a munkavállalók számát átlagszámítással kell meg­állapítani, éspedig a következőképpen: Azoknál a munkáltatóknál, akiknél, illetőleg ame­lyeknél az adókivetési időszakon belül a munkavállalók száma változott, a munkavállalók számát a következő sza­bály alapján kell megállapítani: a valamennyi munka­vállaló által az adókivetési időszakbe­n — túlórák nélkül — teljesített munkaórák számát el kell osztani az ugyan­azon időszakban volt munkanapok számának nyolcszoros szorzatával (azaz egy állandó munkás által a kérdéses adó­­kivetési időszakon belül túlórák nélkül végzett munkaórák számával). Az ilyen módon elvégzett osztás eredménye adja a tételes adó szempontjából számításba veendő munka­vállalók számát. Ha az osztásnál a maradékösszeg több, mint az osztó fele, az eredmény eggyel emelendő; ha keve­sebb mint az osztó fele, elhanyagolandó. Például egy négy­hetes adókivetési időszakban valamennyi munkavállaló ál­tal teljesített munkaórák száma 3.456, a munkanapok száma pedig 26. A munkanapok számának nyolcszorosával, 26­8 . 208-cal kell osztani az­­említett munkaórák számát. Tehát 3456,208 1­16, 1376 128 így a kérdéses adókivetési időszakban 17 munkavállaló után kell a 8 forintos tételes illetményadót megfizetni, mert a példában a maradék nagyobb, mint az osztó fele. Ugyanígy kell kiszámítani az egy adókivetési időszaknál rövidebb ideig tartó időszaki munkálatoknál foglalkoztatott munka­vállalók számát is. Például ha egy-két hétig tartó építke­zésnél a munkáltató 30 munkást foglalkoztat, az előbbi számítás alapján a négyhetes adókivetési időszakban 15 munkavállaló után tartozik tételes illetményadót fizetni. A társadalombiztosítási járulék változatlanul az illet­ményadóval együtt fizetendő. A társadalombiztosítási járu­lék kulcsa az eddigi 17% helyett 12% (munkaadó fizeti) + 1% (munkavállaló fizeti) összesen tehát 13%. Az 1948 december hónapban kifizetett járandóságok után 1949 január­jában fizetendő járulék kivételesen még változat­lanul 17 + 1% , 18%, mert egy korábbi rendelet értelmé­ben e hónapban kell megfizetniük a munkaadóknak a karácsonyi segély címén megtérítés fejében megállapított 5%-ot, ami azonban a jövőben már elesik, tehát a januári illetmények után február havában esedékessé váló társa­dalombiztosítási járulék és folytatólagosan a következő hó­napokban is 12 -1­­1% lesz. E hónapban a társadalombiztosí­tási járulék is 22-éig fizethető, egyébként azonban az illet-­­ ményadóval együtt minden hó 15-ig, vagyis úgy, mint eddig. 1.200 1.201— 1.400 1.401— 1.700 1.701— 2.0Э0 2.001— 2.400 2.401— 3.000 3.001— 3.600 3.601— 4.200 4.201— 4.800 4.801— 5.400 5.401— 6.000 6.001— 6.600 6.601— 7.200 7.201— 7.800 7.801— 8.400 8.401— 9.000 9.001— 9.600 9.601—10.200 10.201—10.800 10.801—11.400 11.401—12.000 12.001—13.200 13.201—14.400 14.401—15.600 15.601—16.800 16.801—18.000 18.001—19.200 19.201—20.400 20.401—21.600 Ft-ig terj. évi jöv. után Évi Ft 24 36 48 60 72 96 120 144 168 208 248 298 348 408 468 528 598 668 738 808 878 972 1068 1164 1368 1584 1860 2148 2436 —›$››$›— Az adóközösség felhívása Az ügyvezetőség felhívja az adóközösség tagjait, hogy a már kiküldött adatszolgáltatási íveket kitöltve, legkésőbb f. hó 22-éig juttassák el az adóközösségi irodába, mert kü­lönben késleltetik az egész adóközösség érdekében mielőbb megkötni szándékolt egyezséget. Éppen ezért az ügyvezető­ség elhatározta, hogy a késedelmes adatszolgáltatókat az egyhavi adónak megfelelő összeg 5%-át kitevő külön keze­lési költséggel terheli meg. Felhívjuk az adóközösségi tagok figyelmét arra, hogy a múlt hónapban kiküldött és elszámolást is tartalmazó

Next