Criticai Lapok, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 12. szám

CRITICAI LAPOK - ESSZÉ anyai ágon erdélyi fejedelmi vérből való Barcsay-utód, míg apai részről a báró Inczédy­­család „Nagy­váradi”. Klaudia szülei egyetlen életben maradt gyermeküket állítólag csak úgy adták hozzá a württenbergi herceghez, ha az megtanul magyarul. Megtette, és az erdőszentgyörgyi grófkisasszony az 1835. május 2-i esküvő után V. Ferdinánd királytól a Hohenstein grófnő nevet kapta. Egyetlen fiúgyermekük végül mégis „Tecki herceg” lett és beházasodott az angol királyi családba, amikor Mária Adelaida Vilhelmina Erzsébet (1833-1897) cambridge-i hercegnőt vette el. Az ő leányuk, a yorki herceg menyasszonya pedig teljes nevének utolsó két tagjában (Claudine Agnes) idézi magyar nagymamája és dédnagymamája örökét. A rendkívül fiatalon, 29 éves korában a mai Szlovénia területén egy súlyos baleset következményeként, várandósan elhunyt legendás Rhédey Klaudia, utolsó kívánsága az volt, hogy a szülőhelyén temessék el. A koporsóját mintegy másfél hét alatt szállí­tották haza, férje pedig haláláig gyászolta imádott hitvesét. Unokájuk - már az angol trónörökös feleségeként - 1905-ös látogatá­sakor az erdőszentgyörgyi templom falába díszes fekete márványtáblát helyeztetett a nagymamája sírja fölé, amelyen arany­betűk hirdetik: „Rhédey Claudia grófnő, Hohenstein hercegnő, Ő Királyi Fensége, Württenbergi Sándor herceg feleségének emlékére. Meghalt 1841-ben. Állíttatta unokája, Viktória Mária walesi hercegnő.” Öt évvel később Victoria Maria von Teck hercegnőből V. György oldalán Mária brit királyné lesz. Eredetileg egyébként mind­ketten másnak adták a szívüket: George Frederick Ernest Albert (1865-1936) Maria majdani román királynét akarta megkérni, de az anyák mindkét oldalról ellenezték a frigyet, Mayt pedig 1891. december 3-án György bátyja, Albert Viktor jegyezte el, de a későbbi VII. Edward legidősebb fia hat héttel a kihirdetést követően áldozatul esett az egész világon pusztító járványnak. Vőlegénye elhunyta után Rhédey Klaudia unokájának Viktória királynő „York herce­gét” szánta. S mivel a közös gyász is össze­hozta a fiatalokat, a menyegzőt 1893. július 6-án tartották a londoni St. James-palota királyi kápolnájában. A házasságukból hat gyermek született: öt fiú és egy lány. A legidősebb fiú, David 16 éves korában, 1910 júniusában lett walesi herceg. V. György halála után trónra is lépett, de mivel bele­szeretett egy kétszeresen elvált amerikai nőbe, Wallis Simpsonba, akivel a házasságot az anglikán egyház (melynek a mindenkori angol király a feje) nem engedélyezte, VIII. Eduárd a szerelméért inkább lemondott a trónról. Utódja 1936. december 11-étől VI. György néven öccse, Albert Frederick Arthur George (1895-1952), a majdani II. Erzsébet édesapja­. Teck Mária „Bertie” fia halálát is megérte, unokájának 1953. június 2-i megkoronázását azonban már nem, az év március 24-én hunyt el. Mária királyné­ (mivel férje utálta a ket­tős neveket, csak így ismert) noha fiatal lányként visszahúzódó, félénk teremtés volt, aki ragyogó társasági életet élő anyja árnyékában szinte elveszett, a korlátolt és nem túl intelligens férj oldalán - és helyett - viszont igazi „királynővé” vált. Saját stílusa volt, nem követte a divatot. S bár kezdetben odahaza az alattvalók elég merevnek és hidegnek látták, külföldön a méltóságteli tartást a kezdetektől fogva ritka sikkesnek ítélték. Kiváltképp az amúgy republikánus Franciaországban rajongtak az elegáns asszonyért, aki párizsi látogatásakor kék ruhájában „maga volt a tavasz”. A színek iránti vonzalmát egyébként ő maga „magyar vérének” tulajdonította. (Jóvágású apja is művészlélek volt: tehetségesen muzsikált, festett és rajzolt.) A szelíd, okos és meleg­szívű Mária királyné különös érdeklődéssel fordult a történelem és a művészettörténet, kiváltképp a brit monarchia és speciálisan a királyi család múltja és jelene felé. Nagy műgyűjtő volt, pompás ékszergyűjteménye kiteszi a mai brit királyi ékszerek nagyját. V. György uralkodása bel- és külpolitikai szempontból egyaránt viharos időszakra esett, és az, hogy a brit monarchia - sok más királyságtól eltérően - az első világ­háború után is fennmaradhatott, sőt a komoly válságok ellenére a mai napig szinte rendíthetetlenül fennáll, nagymértékben az okos, nyitott és tapintatos Queen Mary of Tecknek köszönhető. Annak ellenére például, hogy megvetette a feministák szüfrazsett mozgalmát, kapcsolatot létesített Mary Macarthur (1880-1921) harcos női szakszervezeti aktivistával, és így a királyné közelebb kerülhetett a nincstelenek szociális helyzetének megértéséhez is. De már ural­kodásuk kezdetén feltűnést keltett, hogy a királyi pár szokatlan módon személyesen, a helyszínen tájékozódott a szénbányász­telepek családjainak életkörülményeiről. A nyomor enyhítésére az uralkodóval együtt komoly segélyalapot hoztak létre, amely az első világháború idején Mária királyné segítségével kibővült a női munka támogatására szolgáló alappal. 1915-ben a királyt lovasbaleset érte, ettől kezdve gyakran betegeskedett, ilyenkor hosszú időkre a feleségének egyedül kellett ellátnia az uralkodó összes kötelezettségét. Máriát a külpolitikai helyzet szintén nagyon érdekelte. Akkor is, amikor már nem ült a trónon. Az özvegy anyakirálynét rettentően aggasztotta például, amikor 1939 áprilisá­ban Mussolini elfoglalta Albániát, és Zogu albán király magyar hitvesének, Apponyi Geraldine-nak (szó szerint) újszülött gyer­mekével együtt azonnal menekülnie kellett. Ténylegesen a szülőágyból, úgy ahogy volt, csatakosan, egy nehéz, kimerítő szülés után, halálos veszélyek közepette.­ V. György és Mária volt egyébként az utolsó brit királyi pár, akiket - 1911. december 12-én Delhiben, egy látványos ceremónia, a durbar keretében - császárrá és császár­névá koronáztak. India 36 évvel később elnyerte függetlenségét. De ők voltak a „Windsor-ház alapítói” is. Mivel az első világháború történései és benne Német­ország obskúrus szerepe, a németellenes indulatok a származás okán komoly árnyékot vetettek a brit királyi házra is. V. György a „Szász-Coburg-Gotha” nevet 1917. július 17-vel „Windsor-házra”, illetve Windsor­­családra változtatta. Az ősi rezidencia, a Windsori kastély nevének hangzása, valamint a nagy nemzeti drámaköltő, William Shakespeare A windsori víg nők című darabjának népszerűsége valóban fokozta az angolság érzetét. Ily módon viszont a világ ma talán leg­jelentősebb uralkodói házának, azaz az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség országainak trónját betöltő Windsoroknak egyik „ősanyja” az erdélyi magyar Rhédey Claudia lett. Származásának eme vonatko­zását leginkább Teck Mária dédunokája, Charles, a walesi herceg tartja nagy becsben. Prince Charles: „büszke vagyok a magyar véremre” Az angol királyi család tagjai nem politizál­hatnak, azonban 1989. április 27-én Károly herceg az építészet és környezetkultúra miatti aggodalom által is vezérelve, talán a világ első prominens személyiségeként, mégis felszólalt Nicolae Ceaușescu dik­tatúrája és a falurombolás ellen. Kemény szavakkal illette a román diktátort, aki „hazája kulturális és emberi örökségének teljes körű lerombolását”­ tűzte ki céljául. „Nagyon nehéz” - mondotta a 40 éves walesi herceg - „csendben maradni akkor, amikor egy testvéri európai társadalom paraszti hagyományait és ősi épületeit rombolják le buldózerekkel csak azért, hogy utat nyissanak az uniformizált és nevetségesen sematikus modernizálásnak. Hiszik vagy sem, én egy kissé személyesen is érintve vagyok a kibontakozó tragédiában, miután Sangeorgiu de Padure faluban az ük-ük­­nagyanyám sírboltját is a megsemmisítés fenyegeti.”­ Charles már 1984-ben Kanadában is tartott egy rövid beszédet a „totalitárius elnyomás ellen”, öt évvel később viszont személyes, családi okokból kapott engedélyt nyíltan nevén nevezni a bűnelkövető politikust.­­

Next