Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről (Pest, 1820)

I. A magyarországi nemzetségekről közönségesen

ratio Abile est egressa“ — „Les ergo exercí­­tus sexti ductor fuerat, ex isto Zuard pbi­tur Tribus et Cognatio “ — „ Ab isto Zoboli generatio Chac esse habet.“ ’s a’ t. 46 ) Mél­tán kérdezhetni tehát, mint légyen az, hogy e’ Nemzetségek nem régiebb Őseiktől, kik­től származni mondatnak , vették Neveiket,, hanem későbbi Tagaiktól ? Nekem úgy lát­szik, hogy e’ Történetírók e’ kifejezéseikkel tsak azt akarák mondani , hogy ezen Ősök a’ Tsák, Kalán és Kolsoy, Szemere, Zoárd, Aba Nemzetségekből valók voltak , mert Ke­­za egyébb helyeken így is beszél : ,, Kádár de Genere Turda “ — „ Geid­a de Genere Tu­rul“— „Árpád de Genere Turul“ — „Vela ex Genere Zemeni oriundus. “ ’s a’ t. — Ha e’ gyanítanom nem állana, azon gondolatra lehetne vetemedni , hogy Szent István, kinek atyai gondoskodása a’ Köz Társaságnak min­den Ágaira kiterjedett, a’ Nemzetségeket is újra rendbe szedte, és ekkor némelly Nem­zetségek a’ Nemzetségi Nevet (Nomen) meg­változtatták, midőn más Nemzetségek a' régi Nemzetségi Név mellett híven megmaradtak. Mellesleg legyen itt mondva, hogy az Abák, Tsákok, Turulok, Salamonok, Loják ’s a’ t. kikre az Oklevelekben magánosan néha a­­kadunk, nem mindenkor az Aba, Tsák, Tu­rul, Salamon, és Lója Nemzetségekhez tar­toztak, hanem e’nevezetek inkább KeresztNe­­vek, vagy Név helyett szolgáló Nevek vajának. Olvashatunk illyen példákat : ,,Aba de Gene­re Opour “ — „ Chék d­e Genere Aba“ — „Opour fle Genere Chák. “’sa’i. 49«) Keza Simon Krónikájából.

Next