Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása (Budapest, 1901)
Az öregebb cseszneki ág
AZ ESZTERHÁZY-CSALÁD 221 sagos titkár és tanácsos lett. Negyven évi szolgálat után nyugalmaztatok. Az atyja által alapított érmegyüjteményt számos példánynyal gyarapítá, és azt az erdélyi múzeumnak átadván, ennek őre részére ötezer forintnyi alapítványt tett; az oszlopi könyvtárt újabb könyvekkel szaporítá. Oszlopon a papi lakot és egyházat tetemes költséggel kijavíttatá s ez utóbbi alá sírboltot építtetett ágazata részére, továbbá a kastélyt nagyrészt újból építteté és családi arczképgyüjteménynyel diszíté. — Herczeg Metternich miniszter megbízásából, a császári titkos levéltár oklevelei nyomán, egy érdekes munkát dolgozott ki, mely a »Partium«-nak Magyar- és Erdélyországokra vonatkozó történelmi és politikai viszonyait tárgyalja; másolata az oszlopi könyvtárban van meg. Meghalt Bécsben, 1883 január 14-én, kilenczvenharmadik évében. Eltemettetett Oszlopon. Nőtlen volt. Agnes, sz. 1793 január 19-én. Meghalt himlőben, 1797 október 12-én reggeli négy órakor, Bécsben. Eltemettetett Pozsonyban, a sz. ferencziek sírboltjában. János (Nép.) és Mária, ikrek voltak. 1793 november 19-én Kolozsvárit születtek. Megkeresztelésük után, ugyanaznap, meg is haltak. Másnap temettettek el a kolozsvári sz. Mihály parochialis egyházban, a gróf Bánffyak sírboltjában. A fentebbiekre vonatkozó adatoknak nagy részét a kolozsvári levéltárunkban őrzött Eszterházy Nép. János és Bánffy György közti levelezésből, matrikuláris és egyéb feljegyzésekből, valamint szóbeli előadásokból merítem. III. György, birodalmi főpálctamester. Született 1781 júl. 21-én, délután hat órakor, Bécsben. Tanulmányait Kolozsvártt folytató. Katonai pályáját báró Splényi ezredénél kezdé meg. 1805-ben Caldierónál átlövék lábszárát. Később Coloredo ezredéhez tétetett át. 1808-ban kamarás lett. 1809 május 21-én jelen,volt Aspernnél, mint alezredes, a prímás által állított ezredet vezényelő. Később a katonai szolgálatból kilépve, a trónörökös (utóbb király), V. Ferdinánd szolgálattevő kamarása lett. 1838 táján ezüst-főkamarás (Oberst-Silber-Kämmerer) és belső titkos