Dr. Bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910)
VII. Fejezet. 1151-1600
Miklós buzgólkodására megtartott nagyszombati zsinatot kell megemlítenünk, jóval mozgalmasabb volt a következő. 1561 nyarán ugyanis az erdélyi fejedelem ellen kalandos hír kelt szárnyra. Arról volt szó, hogy Majláth Gábor János Zsigmond uralmának megdöntésére felbérelt egy olasz zenészt, hogy alkalomadtán ölje meg a fejedelmet. A terv azonban kitudódott, szerzőjének menekülnie kellett. Meg se állapították meg, mennyi volt a hírből igaz, máris újabb kalandos terv támadt az előbbi nyomában, mégpedig Forgách püspök agyában, aki nagy érdemeket akart szerezni Erdély visszafoglalásával. A dolog sikerülte esetén természetesen az ő püspöki javai is felszabadultak volna. Lasky Albert, gazdag felvidéki földesúr segítette kezdetben Heraclides Jakabot, egy mindenre vállalkozó görög kalandort. Meglehetősen kétes származású ember volt, szolgált V. Károly, majd Mária királyné seregében, később szerencsét próbált Moldvában, Sándor vajda felesége rokonának állítván magát, de — üzelmei miatt — sietve el kellett hagynia az országot. Reményt ígérő terveivel, rábeszélő képességével megnyerte czéljának Laskyt. Terve abban állott, hogy Moldvából a vele rokonszenvező oláhok segítségével elűzi Sándor vajdát, kikiáltatja magát uralkodónak. A befektetésért persze busás kamatot ígért Laskynak. Az első vállalkozás a felszerelés és a sereg csekély volta miatt nem sikerült. Heraclides erre Zay Ferencz közvetítésével Ferdinándnak ajánlotta fel szolgálatait, segítségért kilátásba helyezte, hogy Moldva után Erdélyt hódítja meg, s minden kárpótlás nélkül átengedi a királynak. Az uralkodó — tanácsosai véleményét meghallgatva — eleinte hallani se akart a dologról, a tanácsban egyedül Forgách ajánlotta a javaslat elfogadását, amely mellett kis emlékiratot is dolgozott ki. Mivel a királyi kapitányok néhánya is alkalmasnak találta úgy az időt, mint Heraclides személyét, Ferdinánd végre engedett a rábeszélésnek. A hadjárat első része sikerült is, Heraclides több csatában leverte Sándor vajda seregeit, el is űzte országából, amelynek vajdájává a szultán 1561 november 1(-én elismerte. János Zsigmond azonban értesülvén az ellene szőtt cselről, gondoskodott uralma megvédéséről, úgy hogy Forgáchnak