Nagy Imre: A Pécz nemzetség örökösödési pere 1425-1433. (Budapest, 1892.)
A Pécz nemzetség örökösödési pere 1425-1433.
A Pécz nemzetségbeliek örökösödési pere. 1425-1433. Hazánk családainak történetében a nemzetségek kiváló helyet foglalnak el; a honfoglaló ősök törzsekre voltak fölosztva s midőn ezek az elfoglalt földet megszállották, e törzsekből szakadtak ki a nemzetségek. A dunántúli részek későbben kerülvén foglalás alá, megtörtént, hogy azokból a törzsekből, melyek az előbb elfoglalt dunáninneni és tiszamelléki részeken telepedtek meg és nemzetségekre oszoltak, utóbb egyes családtagok a dunántúli részekre is átköltöztek és ott is tért foglaltak, hogy csak néhányat említsek: ily átszakadt nemzetségek közé sorozhatjuk a Tomaj, Szalók és Mágocs nemzetségeket.1) . Ez okból a Dunán túl ritkábban találkozunk a honfoglaló ősök közül eredetileg megtelepült nemzetségekkel, kivált a dunántúli fölső részeken: Sopron, Mosony és Győr vármegyékben. Győr vármegye mégis kivétel annyiban, hogy ennek nyugati részét a Pécz és Poki nemzetségek szállták meg. A Győr nemzetség fészkét sem helyezhetjük el máshová, mint Győr vármegyébe. Van Tomaj puszta Heves vármegyében, Lesencze-Tomaj és Badacson-Tomaj Zala vármegyében, van Tisza- és Abád-Szalók Heves vármegyében, Nemes- és Pór-Szalók Veszprém vármegyében, van Mágocs puszta Csongrád vármegyében, Mágocs falu Baranya vármegyében; egymástól ily messzeségben az ugyanazon helynevek összetalálkozása s ezek vidékén a hasonló nevű nemzetségek birtoklása által föntebbi állításomat indokoltnak vélem. M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖET.TUD. KÖK. XV. K. 10. SZ. 1* 531