Thaly Kálmán: A Székesi gróf Bercsényi család I. 1525-1689. (Budapest, 1885.)
X. Idősb gr. Bercsényi Miklós tábornok és fia, 1685-1689.
A GR. BERCSÉNYI CSALÁD. 327 szenvedélyességének egész hevével szerelemre gyűlt. S házasságuk áldott és igen boldog jön. E fényes nősüléssel ifjabb gr. Bercsényi Miklós egyikévé lett Felső-Magyarország legdúsabb fő urainak, a rengeteg kiterjedésű unghvári és homonnai uradalmakból, nemkülönben Terebesből, Varannóból, Kis-Várdából, Csejtkéből, Szerednyéből, stb. tekintélyes részét, illetőleg neje után gyermekeiket illeté. (Egyébiránt anyagi viszonyairól alább, egy más fejezetben szólandunk). Jelentősebb volt azonban ennél is még a vérségi kapocs, mely a Bercsényi-nevet a büszke Homonnai gr. Drugeth névvel örökre egybecsatolt, s fiát gr. Bercsényi Lászlót a Zápolyák, Báthoryak, Rozgonyiak unokájává tette. Szóval, ifj. gr. Bercsényi Miklós e házassága által a Bercsényi-család az ország legelső olygarcha, sőt dynasta családaival (Zápolya, Báthory s ennek révén Rákóczi) jutott vérrokonságba, s így legfőbb aristocrata nemzetségeink közé sorakozik. Hol tartatott meg az ifjú pár lakodalma: Homonnán, Unghvárott, Csejthén, Pozsonyban, Nagy-Szombatban, Brunóczon, vagy a Drugethek kassai, eperjesi palotájában? — Még eddig nyomára nem jöhettünk. Az ifjú férjet katonai kötelességei tavaszszal (1688.) a táborozás megnyíltával, illetékes parancsnoksági helyére Szegedre szólíták, annál inkább, mivel május-júniusban egy cs. kir. hadosztály, t. i. a Carafa-Veterani-Piccolominiféle, épen a Maros mentén kezdett működni. A még törökbírta Várad, Gyula,Jenő zárlat alá vétetvén, mindenekelőtt — az erdélyi közlekedés biztosítása végett — a Maros-mellékén még félholdat uraló várak : Lippa és Sólymos visszafoglalására irányult a hadi terv, melynek foganatosításában az ifjú Bercsényi is derekasan közremunkált a szegedi vitézlő rendekkel. Először Bercsényi nagyatyjának családi vára Sólymos ostromoltatott meg, utána június 20-kán Lippa, majd Lugos tárt kaput a győzőknek. Cs. helyőrségeket vetőnek beléjök, s egyelőre végvárakká lőnek. És így Bercsényi, ha földesúri jogát még úgy igazolá is: Sólymost ezúttal vissza nem kaphatta. Különben a hozzá tartozott faluk el valának néptelenedve és pusztáivá. Az ezen évi hadjárat főeseményét a hatalmas Nándor-