Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901)
Családok
Rafael , 1856. (Ki az előző oldalon). (Pethő Ágnes). A leszármazási táblákon feltüntettek közül: II. Ferencz brassói főharminczados, ki decedálván, azt a hivatalt Apaffi Apor Istvánnak adja. Könczey Sándor az igaz szólás vértanuja, ki a forradalmat követő gyászos korszakban emlékiratban önte ki hazafias szivének nemes fájdalmait, ezért üldözőbe vétetvén, a torjai kénbarlangba ölte magát, a kiküldött vérebek már csak hideg testét találták. Neje: Antal Helena volt, utódai a gyulafehérvári r. kath. Könczeyek. Könczey Albert született 1830-ban, 1848/49 ben mint honvédhadnagy a Rikánál, a bodzai, szentpéteri, tömösi, kökösi, szemerjai és bikszádi ütközetekben vett részt s nyakán meg is sebesült, ez időszerint K.-Szentléleken lakik. Könczey Zoltán, ki felesége révén Esztelneken azon épületben lakik, melyet Szacsvay János építtetett s mely nagy eseményeknek volt színhelye. Szorult kebellel hallgatja az, ki Hazáján igaz szeretettel csüng s a hősök kegyeletét tisztelettel őrzi, hogy e házban gyűltek össze Háromszék leonidásai, itt készítették 1848/49-ben a lőport, ez volt utolsó menhelyük hónukban azoknak, kik lezajlott szabadságharczunk után Törökországba voltak kénytelenek vándorolni. Ezen történelmi nevezetességűvé vált házban pihentek meg azok, kik 1859-ben az olasz légióba állottak s egyszerre 18 szánnal érkeztek ide. A család tagjai kétféle czimert használtak; az egyiknek paizsában csak egy derékből látszó, a paizs baloldalából növekvő szarvas, három fehér liliommal látható. A másik: Kék paizsban, zöld alapon, természetes színű szarvas növekvőn három fehér liliomot tart. Sisakdísz: Foszlányok: ezüst-piros, arany-kék.3 Köntös (altorjai). 1594-ben nyert czimeres nemes levelet;4 története ismeretlen. Köntes (árkosi). Köntös alias Árkosi Bálint, fivérei István és Mihály 1702 november 9-én rég nemességük épségben tartása mellett czimert nyertek.5 Köpeczi (köpeczi). Köpeczi Bálint orvostudor 1665-ben S.-Patakra hivatott tanárságra; János 1662 körül tordamegyei alispán; Ferencz 1815-ben tartományi főszámvevőségi járulnok, később számtiszt; Miklós 1663-ban unitárius iskolai senior és Köpeczi Sámuel bonyhai ev. ref. lelkész, ki Franekerában tanult és 1772-ben philologico-theologiai értekezést adott ki. Körmöczy (nagyajtai): Eredete ismeretlen; történetéről is csak annyival számolhatok be, mit Nagy Iván „Magyarország Családai" czimű művében közöl, mivel egyéb adatokhoz én sem jutottam. Körmöczy János Kis-Sároson tanár, fia József unitárius tanár, 1812-ben püspök, meghalt 1836 deczember 14-én; fia szintén József 1848-ban fogalmazó az erdélyi főkormányszéknél, később törvényszéki tanácsos. Kövér (gidófalvi). Egyike a legrégibb székely családoknak Erdélyben, a székely nemzet Agház (Ácház) vagy Ákos törzsének Koroniza (Koroncha) ágazatából eredt, mely Marosszéken honolt és a legősibb székely törzsekhöz tartozott. Ezen családdal közös törzse volt a háromszéki Bodor és Gidófalvi-családoknak s azt hiszem nem tévedek, ha a Csikmegyében letelepedett Kövér-családot és az onnan Magyarországra átköltözött Kövér famíliát is ezen törzsből kiszakadt ágaknak tekintem. Utóbbi ágnak 1804 október hó 26-án a „réthháti" előnév adományoztatott.A Háromszéken a XVI. században volt a legkiterjedettebb s szereplése is azon időre esik. Főfészke Gidófalván volt, azonkívül Árkoson, K.-Ajtán, Szacsván és Besenyőn volt birtoka. Possessiója után röviden „Gidófalvinak" nevezték. Benedek a Miklós fia az első ki Kövér néven fordul elő, ugyanis 1428-ban Sepsi székben főbiró volt.8 Ágnes, József. Kata. Mária. (Zajzon István (Kun Julia). feltorjai ev. ref. pap. Albert sz. 1841. (Könczey Emilia f 1890). Albert Emilia Dénes Zsuzsa sz. 1866. Elek Viktor Albert f f t (Rápolty Károly). sz. 1868. sz. 1870. sz. 1875. 1 Bakk E. kézirata. 2 Orbán Balázs Sz. 1. III. köt. 79. 1. 3 Ezen czimer van a k.-szentléleki r. kath. templomban is. 4 Tagányi K. jegyzéke. 5 Dr. Illésy és Pettkó Kr. 6 Nagy Iván M. Cs. 7 Lásd Bodor családot. 8 Szabó K. Sz. Okit.