Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901)
Családok
1786 június hó 19-én pedig léczfalvi Keresztes Sándor, János, Ferencz és István igazolják nemességüket.1 Családi táblázatuk, mely 1762-ben lett összeállítva a következő :2 Keresztes Sándor 1645 (Györbiró Orsolya). Sándor. Sámuel Mózes 1685. def. (Györgyjakab Borbála). Péter. Sándor. Mózes 1722. Sára. Borbára. mi-ben osztoznak. (Bodor Éva). (Salamon János). (Sipos Balázs). József. Mózes. Ferencz. Zsuzsa Sámuel 1741. — — (Csia Sándor. Borbára. János. Zsigmond). Az ezen család kötelékébe tartozó tagok közül: Keresztes Ferencz dézsmás volt Brassóban; Elek Kolozsvármegye híres orvosa és Kolozsvártt az orvos-sebészeti intézet tanára; meghalt 1829 tájt. Fiai: Miklós és Elek.3 Keresztes Zsigmond 1848/49-ben mint huszárfőhadnagy küzdötte végig dicső szabadságharczunkat. — Keresztes Antal ev. ref. főkurátor, neje czefalvi Csia Karolina; fia: Ede, mint birtokos, egyházmegyei főgondnok és Léczfalva község köztiszteletben álló jegyzője. Hátszegen (Hunyad megye) is volt a XVII. században a léczfalvi Keresztes-családnak birtoka és udvarháza, de ez a Jósika (Zsigmond) és erről a báró Nalátzi (István) családra szállott. A maksai ágból Keresztes Kozma 1591 márczius 10-én Báthory Zsigmondtól nyert czimert.4 Keresztes (nagy-baczoni),3 Székely nemes család. A czimeres levelet Keresztes Máté 1681 május 20-án nyerte.5 Utódai közül Keresztes Máté külföldi akadémiákon járt és a mult század közepén kézdivásárhelyi lelkész, 1797-ben reform, püspök; ennek fia Sámuel, ennek fia Károly Szászvároson élt. A másik ágból: Zsigmond kir. táblai számfölötti ülnök. Farkas belső-szolnoki iktató és Deés városi tanácsos 1832 táján. — Lajos Közép-Szolnokmegyében szolgabiró 1845-ben. Keresztúri (Kerekereszturi), Marosszéki család lévén, monographiáját szerkesztésem alatt levő ottani művemben fogom hozni. E helyen csak annyit, miszerint ezen szép multu família tagjai házasság folytán Háromszék legelőkelőbb családjaival jöttek összeköttetésbe : u. m. uzoni Izéldi, osdolai Kuun, n.ajtai Cserey, szörcsei Szörtsey, killyéni Székely, borosnyói Borosnyai, báró Szentkereszty, árapataki Geréb stb. stb. Kese (lisznyói). Szintén régi székely család, mely a XVII. század elejétől kezdve a mai napig két ágban élt; egy törzsük volt és pedig Miklós, ki 1602-ben még mint szabad székely esküszik fel Rudolf király hűségére.7 — 1614-ben már két ágra oszolva lustrálnak Lisznyóban, t. i. Kese Tamás és László mint primipilusok, Kese Miklós, Gáspár és Pál mint pixidariusok.8— 1635-ben Kese Tamás fiai: Tamás és György, Kese László öcscse Miklós mint primipilusok, Kese András, Kese Pál fia Tamás, Kese Mihály és Kese Péter mint pixidariusok fordulnak elő.9 Egyik ágának töredéktáblázata: Kese Pál ev. ref. lelkész, (ikafalvi Dienes Katalin). Vilma, Kálmán , 1880. Lajos Géza , Pál . (Havadtői Gerő). raint joghallgató. háromszékmegyei törvényhatósági , m. kir. állatorvos. Erzsi. Margit. Sándor. Gerő. (Szathmáry Mari. (Bajkó György). 1 Dr. Illéssy és Pettkó Kir. 2 Eredeti okmány a szerző birtokában. 3 Nagy Iván. M. Cs. 4 Dr. Vass Miklós tanár kir. könyv. 5 Kővári id. 295. e Benkó trans. IL 576. • Dr. Szádeczky L. Sz. Okit. 8 Udvh. M. L. 9 Háromsz. M. L. — 247 —