Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai (Sepsiszentgyörgy, 1901)

Családok

tudatja, — hogy „a rukkori közönség nem akar katona ujonczot adni — a közrend fel­háborittatott s midőn a rögtön törvény nyeli élhetésre az enge­délyt köztudatra juttatta a falu ugy nyilatkozott, hogy nem engedi meg a falusi birónak akasztófát állítani fel." Ezen ágból Sípos Gábor az imént említett József fia szül. 1845-ben, tanulmányait Nagy­szebenben kezdette, Nagy-Enyeden folytatta s a jogot Kolozsvártt végezte; 1874-ben Maros - Vásárhelytt ügyvédi vizsgát tett, ma is még Ko­lozsvártt ügyvédi gyakorlatot folytat.­­ Nemességét a bel­ügyminisztérium előtt bebizo­nyítván, 53405/1896. sz. alatt a „léczfalvi" előnév használa­tára és az 1625. évben nyert sőt utczát is kereszteltek el nevük után ilyen a „Sipos kopár" is, — mely 1763-ban még a család birtokában volt. Ez idő szerint két főágban él; az egyik Háromszéken, a másik Kolozsvártt honos. — Utóbbiból József ki 1798-ban született, bürkösi szolgabíró volt; érdekes a kir. főkormányszékhez tett azon jelentése, midőn tett. — Fiai: Gábor szül. 1875 dr., ügyvéd Kolozsvártt, Aladár szül. 1876 dr. ügyvédjelölt szintén Kolozsvártt és Jvamilló szül. 1877 vasúti tisztgyakor­nok Fiuméban. Emellett Gábornak nagyatyja Sámuel mint felső fehérmegyei táblabíró a Cziráky-féle con­scriptio eszközlésével volt meg­bizva. A háromszéki ágat Sipos Sámuel tartja fenn, született Léczfalván 1854 január 11-én, 19 éven át volt Léczfalván tanitó, hosszas és áldásos munkálkodásának érdemei el­ismeretlenül nem maradhat­tak; bizonyítja azt azon körül­mény miszerint 1893. évben a háromszékmegyei árvafiu sze­retetház igazgatójává lett. — Családjával S.-Szt.-Györgyön czimer viselésére feljogosita­­s lakik. — Neje: Bodó Róza; gyermekei: Zoltán, Dezső és Miklós. Czimerák: Kék paizsban pánczélos kar karddal. Csőrös sisakdisz. Foszlányok : arany-kék, ezüst-piros. Sipos (martonosi): 1607-ben nyert nemes levelet.­ Sipos (márkosfalvi.) A léczfalvi Sipos családból vált ki, de tagjai az 1614. évi Bethlen Gábor-féle lustrakönyv szerint már Márkosfalván birnak jószággal, és pedig az említett évben Sipos Péter és Bálint fordulnak elő.2 . Közülök 1815 körül Antal adóizó biztos, 1849 körül Pál megyei tiszti ügyész, meghalt 1860-ban, neje Baricz Amália volt; fia János 1862-ben főkormányszéki irnok Kolozsvártt. — Sámuel szintén ezen családból főkormányszéki számvevő. — Számos előkelő tagja van, de adataik előttem ismeretlenek. Sólyom (polyáni.) * Nemes levele 1584-ben kelt.­ — 1614-ben Polyánról Sólyom Pál lustrált.2 Ezen törzsből származott a felső-torjai Sólyom család is, melynek egy ága Hunyadmegyében élt és melyből Sólyom János 1763-ban Kitiden predicator volt. Sólyom (gyergyó-ujfalusi.) Régi székely nemes család. Nevével a székely földön gyakran talál­kozunk s valószínű, hogy azon Sólyom Pál és Balázstól erednek, kik 1409-ben a Madaras családdal pereltek s kiknek atyjok Mátyás volt, ki a XIV. században élt. Az említett Pál és Balázs valamelyikének utódja Sólyom Péter, ki 1567-ben mint bányai kapitány Kővár bevételénél elfogatott,­ 1602-ben Sólyom Dávid Básta főgenerális rendeletére Rudolf császár és király hűségére esküt teszen .A 26 évvel később, illetve 1628 július 8-án nevezett Dávid Bethlen Gábortól gyergyó-ujfalvi előnévvel külön is nemességet szerzett; neve ezen okmányban, mely 1629 május 29-én lett kihirdetve, „Soliom"-nak íratott.­ Terjedelmes család, melynek eredeti székely öröksége Gyergyó-Ujfaluban van s melynek főfészke ma is utóbb emlitett község s törzse kifelé hatalmas ágakat növelvén ez idő szerint ott él, ma mintegy 200 tagot számlál . A család egyik kiemelkedő tagja Sólyom Dávid után gyergyó-ujfalusi Sólyom István volt, ki 1722. évi márczius 30-án Szebenben tartott nevezetes erdélyi országgyűlésen mint Csik-Gyergyószék Léczfalvi SIPOS-család. 1 Tagányi K. jegyzéke. 1 Udvh. M. L. 3 Székely Nemzet. Kállay F. 4 Borsos krónikája Mikónál 1. 25. ^ Dr. Szádeczky L. Sz. Okit. 6 Eredeti nemes levél Sólyom Miklós kir. törvsz. biró őrizetében K.-Vásárhelytt. — 393 —

Next